2012. november 12., hétfő

2012. június 16., szombat

Don Pettit és a LEGO

Don Pettit amióta fent van a nemzetközi Űrállomáson, időről időre mindig jelentkezik. Rettentő szimpatikus nekem, hogy a fenti élményeit közkinccsé teszi, hogy egy kicsit általa mi is elszakadunk a Földtől.
Most éppen LEGO-ból kis Van der Graaf generátort készített. És egy alap kis elektrosztatika órát rittyentett a fenti tárgyak/emberek segítségével.

2012. június 6., szerda

Matematika és művészet

Azaz a szimmetriák. Ez a matematika egyik azon területe, ami leginkább látványos. Amire nemcsak a matematikusok mondják, hogy szép.
A szimmetriák szépen megérthetőek M.C. Escher holland grafikus műveiből. De fontos szerepük van a szilárdtest fizikában, a kristályrácsok felépítésénél.
Van egy nagyon egyszerű, de annál szebb program, a KALI, amivel a megfelelő szimmetriacsoport kiválasztása után nagyon szép ábrákat tudunk rajzolni. Mostanában webes felületen terjedt el, de még fellelhető a gépre letölthető win95-ös változata. Utóbbi azért praktikus, mert ekkor nagyobb képernyőben nézhető, és ha jól emlékszem ki is nyomtatható az ábra.
És persze mind tetején ott van Penrose híres csempézése. Ami egybe se illik bele. Ami kapcsán Nobel díjat is osztogatnak. De erről majd egyszer máskor.

2012. május 31., csütörtök

Napfogyatkozások és átvonulások

2012. május 21-én gyűrűs napfogyatkozást lehetett megfigyelni. A szokásos képektől eltérően most nézzük meg, hogy hogyan látszódott mindez a MTSAT (Multi-Functional Transport Satellite) műholdról.
Akik a "kis foltban" tartózkodtak, és felnéztek az égre, azok látták a napfogyatkozást. Valahogy így:

Szerencsére a Nemzetközi Űrállomáson lévő Don Pettit egyre sűrűbben mutatja meg, hogy miként is látszódik 400 km magassgból a földünk. Most is készített egy videót a mozgó árnyékról.




És ha például a Jupiter felszínén lennénk, akkor így nézne ott ki, amikor négy holdja közül kettő, az Io és a Ganymedes árnyéka a felszínre vetül:

Itt a holdak jól kivehetőek. Azonban ha a hold a Jupiter előtt van, akkor nem mindig látszik, ha a Jupiter felhői fényesebbek. Máskor is csak alig kivehető. Mint például ezen a képen. Az pedig nagy érdem, ha valaki olyan képet tud készíteni, amikor a hold a bolygója előtt van, de az árnyékot eltakarja....

Egyébként pedig ezt is átvonulásnak hívjuk, csak itt a hold vonul át a fényes bolygója előtt.
Amitől pedig hangos a sajtó, az a június 6-ai Vénusz átvonulás a Nap előtt. Ugyanis legközelebb 122 év múlva lesz ilyen esemény. Egy nagyon érdekes cikk olvasható az eseményről a Magyar Csillagászati Egyesület honlaján. És érdemes ezt a közel 20 perces videót is megnézni a 8 évvel ezelőtti, kissé szerencsésebb időben történő Vénusz átvonulásról:


És ha már itt tartunk, akkor említsük meg a Stellarium nevű csillaagvizsgáló programot, ami ingyenesen letölthető. Vele csillagvizsgálás előtt felkészülhetünk, hogy mit fogunk, és hol látni. De megnézhetjük az eget születésünk pillanatában, vagy akár a Vénuszról is nézhetünk Földfázisokat...

2012. május 16., szerda

Bombázók és a hajítás


Ha a repülőgéppel együtt mozgó koordináta rendszerből figyeljük a bombák mozgását, akkor úgy tűnik, mintha egyszerűen szabadon esnének a bombák.

Közben persze a repülőgép ad egy vízszintes irányú kezdősebességet is. Így a külső szemlélő parabola pályán látja esni a bombákat.
Ha pedig a becsapódásokat figyeljük, akkor azok egyenletesen követik egymást a földön:

2012. április 26., csütörtök

Körmozgáshoz

Biztosan sokan tapasztalták már golyópálya vagy autópálya építésnél, hogy nem megfelelő sebességgel elindított autó vagy golyó képtelen körbemenni a hurkon. Kiszámolható a szükséges sebesség, az autósra ható nyomóerő. És ha már megvan a megfelelő sebesség, miért ne építenénk meg igazi autóhoz?! Hát volt, aki megépítette:

De ha már számítás, és körmozgás, akkor biztosan senkinek nem meglepő, ha a kanyarban bedőlő motorost lát, vagy ha nem a motor, akkor a pálya dől be...
A következő mutatvány pedig egyenesen félelmetes. Félelmetes az a könnyedség, holott az előzőekből láttuk, hogy sebesség az van.

És ez bár nem egyenletes körmozgás, hanem gyorsuló, de találtam egy egészen izgalmas videót, ahol Gécsek Tibor (Európa-bajnok, kilencszeres magyar bajnok kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölé) mesél a kalapácsvetésről. Egészen sok fizikával a háttérben, nyílt felhívásként, hogy utána számoljon az ember.


2012. április 12., csütörtök

Hasznos linkek atomerőművekhez

Néhány éve kénytelenek voltunk beérni egy-egy képpel, vagy jó esetben animált giffel, amit jobb oldalt láthatunk.
De találtam egy igenjó rövid összefoglalót a Paksi Atomerőmű felépításáről, működéséről:

Építsünk atomerőművet: lépésről lépésre, szerkezetről szerkezetre épül fel az atomerőmű. A Paksi Atomerőmű honalpján volt régen. Most itt találtam meg, Varga József engedélyével tették közre.

Van még egy közepesen jó atomerőmű szimulátor, ahol előre kitalált hibákat kell javítani, illetve elérni, hogy ne olvadjon le a reaktor...a nagyon kedvelt PAX-omhoz képest ez semmi. De az meg már nem fut ebben a környezetben. Persze van még rengeteg a neten, de nem tudtam mindnek utána nézni, és amit láttam, az elég gyér volt.

Régen mindig levetítettem ezt a filmet, amit a szovjetek készítettek a csernobili balesetről. Sajnos ez már nem az a film, hanem annak egy felújított változata, összemosva a hatásvadász amerikai testvérével. De legalább már nem tartalmaz annyi fizikai hülyeséget, mint az eredeti amerikai verzió, amit egyszerűen nem lehetett egyben végig nézni, folyton meg kell állni, kijavítani a pontatlanságokat, vagy félremagyarázásokat.

A másik, ami azonban kihagyhatatlan film az Oppenheimer - the man behind the bomb. Szerencsére ez is fent van, bár itt se az eredeti. Rengeteg korabeli felvétel van, de szerintem pont az érdekes részeket kivágták, és cserébe unalmasan beszélő amerikai tudósok beszélnek. Azt hiszem, ha lesz rá módom, és lehetőségem, akkor felrakom az eredetit, ami bár rettentő rossz minőségben van meg, de van aláírás és nincsenek unalamas szövegelések benne.


2012. április 7., szombat

Matekos húsvéti tojás + játék

Ha Húsvét akkor tojás. De mi is lenne idevalóbb, mint  ez a szépen megfestet húsvéti tojás. Idén mondjuk csak csokitojásokkal készültem - erre már nem volt időm, és hétfőig nem is lesz, de talán másnak még kedvet csinál a festéshez.
(A tojást a Flickr-en találtam, PugnoM képe.)
És találtam még egy érdekességet. Van egy hercegnős kindertojásom a megfejtőnek. Mi látható a jobb oldali képen? Hol van és miről híres? A válaszokat kommentben kérem!
Sok csokinyuszit, csokitojást, locsolót és boldog Húsvétot kívánok minden kedves Olvasómnak!

2012. április 6., péntek

A múlt emlékei

Glasgow-tól nem messze van egy Vestiges Park nevű hely. Itt az első világháború előtt birkalegelő volt, de a skót kormány kitelepítette a lakosokat, hogy a helyet gyorsan növő fákkal telepítse be a megnövekedett faigény miatt. A kitelepített embereknek emléket állítva álmodta meg Rob Mulhollad ezt az installációt.
Az erdőbe hat, nőket és férfiakat mintázó tükörszobrot helyezett ki. A tükör görbületei, a táj vadsága gyönyörű és egyben hátborzongató látványt nyújt.

2012. április 2., hétfő

Rubik kocka

Hát ez se egy mai hír, csak most akadtam rá, amikor megpillantottam a jubileumi fa Rubik kockát. Ugyanis van egy Pete Fecteau nevű ember, aki az egyik legrangosabb művészeti versenyre, azt ArtPrize-ra 2010-ben egy Rubik-kockákból megalkotott képpel nevezett be. A több mint 1700 alkotás közül ez az első 50-ben benne volt a látogatók szavazatai alapján.
A kép (pont) 4242 Rubik kockát tartalmaz. Együtt 5,8 m x 2,6 m x5,7 cm nagyságú képet alkotnak, mintegy 454 kg összes tömeggel. Elkészítéséhez közel egy év kellett. A kockákat Pete Fecteau kölcsönözte. A kiállítás után nem sokkal szét is szedték a képet, és a kockák kölcsönadójukhoz vissza is tértek.
A képen Martin Luther King szerepel, és a címe "Dream Big" - azaz mondjuk én úgy fordítanám, hogy "Merjünk nagyot álmodni".


2012. március 26., hétfő

Lehet vagy sem?

Most azzal ne foglalkozzunk, hogy Superman hogy tud repülni. Csak gondolkozzunk el azon a mindenki által ismert jeleneten, amikor Superman az innen-onnan kipotyogó embereket sorra megmenti a becsapódástól. Például itt: 
Vagy a Star Trek egy híres jelenetében A Legvégső Határban, amikor Kirk kapitányt a rakétás csizmában lévő Spock elkapja a föld felett 10 centire, miután leesett egy jó nagy szikláról.


Rengeteg filmben látunk hasonló jeleneteket, mint a fentiek. Sajnos ezekben az esetekben a megoldás éppolyan rossz lehet, mint maga a probléma. Néhány tíz centin belül az ekkora sebességet elérteknél az esést megállító lassulás halálos. És ekkor lényegében mindegy, hogy a vízfelszín, a talaj, vagy Superman kesztyűs keze, vagy Spock vulkáni szorítsa állítja meg.
Ezt a videót már egyszer megmutattam, de most legyen még egyszer - főleg mert az előző poszt hivatkozása már nem él. Ha a fentiek már világosak, akkor talán a lenti mozgást visszafelé elképzelve könnyen eldönthetjük, hogy igaz vagy csak trükk az egész....

2012. március 25., vasárnap

Kedvenc animációim a Pitagorasz tétel bizonyítására

Legyen az első animáció az időszámításunk után 826-901 közt élt arab matematikus, abu' l'Hasan Thabit ibn Qurra Marwan al'Harrani első bizonyítása. A második bizonyítása is nagyon hasonló. Egy szép animáció gyűjteményben ez megtekinthető.
Ehhez nagyon hasonlít a XII. században élt indiai Bhaskara bizonyítása. A jobb oldali fekete-fehér ábra ezt mutatja.

Az előző szép gyűjteményből választva a z animációt, a kedvenceim közt van Leonardo da Vinci bizonyítása, amit a jobb oldali kis képre kattintva nagyban is megszemlélhetsz.

Euklidesz is bizonyította a Pitagorasz tételt. Az ő bizonyításában sokszögeket mozgatott úgy, hogy a területük állandó maradt.

De persze ne feledkezzünk meg arról a bizonyításról, amit állítólag maga Pitagorasz adott.

Bár az én személyes kedvencem mégis Garfield, az Amerikai Egyesült Államok XX. elnökének bizonyítása. Ezt a bizonyítást alakította át Jamie de Lemos, a trapéz magasságára tükrözve az ábrát.

2012. március 23., péntek

Hiszed vagy sem...

... de az alábbi videón Leonardo da Vinci által megálmodott gép vált valóra, és az ember szárnyak segítségével a magasba emelkedett.
és ha már itt tartunk, akkor álljon itt egy részlet egy dokumentum fimből, ami az igazán ritka Metalosis Malignával foglalkozik. 


Forrás: Urbanlegends

2012. március 22., csütörtök

Animációk fizika órára

A realica.educatio.hu oldalon rengeteg animációt találunk. Persze ezek nem pótolják a kísérletezést, de vannak esetek, amikor nem megy könnyen a kísérletezés - gondolok itt a modern fizikára, és van ahol nagy segítség egy fogalom megértésénél egy jó animáció.
A korai atomelméletektől kezdve a Bohr-féle atommodellen át a proton felfedezésén keresztül kis animációk kapcsolódnak a végzős osztályok fizika tananyagához. De találhatunk itt kevésbé izgalmas animációkat a lendületmegmaradásra. Valamint az animációk mellett vannak látványos videók a súrlódás fogalmának elmélyítésére. De azért találtam hibát is. Ezúton itt is kiemelném, hogy a súly a tartóerő/nyomóerő ellenereje, és nem egyenlő a nehézségi erővel.

2012. március 21., szerda

Szemerédi Endre kapta az idei Abel-díjat

Az Abel-díjat 2002-ben alapították. A matematika területén kiemelkedő kutatási eredményt elérő matematikusok kapják. Az elmúlt tíz évben megelőzte rangban a Fields-érmet és a Wolf-díjat. Gyakorlatilag ez lett a Nobel-díj matematikai megfelelője.
Szemerédi Endre 1940-ben született. A legnevezetesebb és nagy port felvert eredménye Erdős és Turán sejtésének bizonyítása: minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. Ez a tétel azóta az Ő nevét viseli. Ehhez fogalmazta meg és igazolta a regularitási lemmát, ami fontos eszközzé vált a nagy gráfok kutatásában.

2012. március 11., vasárnap

Egyszerű kísérlet - repülővel utazóknak

A Szertár oldalán ma megjelent kísérlet azt bizonyítja, hogy a repülőgépen alacsonyabb nyomás uralkodik, mint a leszállást követően.

2012. március 10., szombat

Sick Science

A Sick Science rengeteg 1-2 perces frappáns videóval rendelkezik. Alábbi kis kísérlet nagy valószínűséggel szerepelni fog a következő nyári tábori fizika órán:

2012. március 6., kedd

Halok Magyarország felett

Gyönyörű halo jelenség volt megfigyelhető Magyarország felett március 4-én, vasárnap.
A képet Vásárhelyi Csaba készítette Keszeg és Alsópetény között. De a jelenség Budapest felett is látható volt - ha nem is lehetett ennyire szép képeket készíteni itt.
Forrás: Index, Időkép

Február 2-án pedig Budapest felett a Hold körül lehetett hasonló halo jelenséget látni. Bő egy hónapon belül két halo jelenség...szép-szép, de jöhetne már a tavasz.
Forrás: Origo

2012. március 5., hétfő

Hídépítés tésztából


Sándor Péter, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója nyerte a kanadai Kelownában megrendezett Tésztahídépítő Világbajnokságot – írja a heol.hu. Az egri fiatalember az idei versenyre tizenhatezer tésztadarabkából választotta ki azokat, amelyeket elég strapabírónak ítélt. A kitartás meghozta a gyümölcsét: az izsáki házitésztából készült híd 384 kilogrammos terhelés alatt rogyott össze. Ez bőségesen elég volt az aranyéremhez, mivel a második helyezett csupán 129 kilogrammot bírt el.

2012. január 2., hétfő

2 perces fizika

Most találtam ezt a csatornát, ahol 1-2 percben összefoglalnak érdekes fogalmakat, eseményeket, jelenségeket. Álljon itt az utolsó, a sokakat lázba hozó CERN-i kísérletről...