Galileo Galilei kísérlete

 Ez nem egy friss hír, de jobb későn, mint soha: 2009-ben Steve Shore megismételte Galilei kísérletét: a Pisai Ferde Toronyból ejtett ki különböző tárgyakat, hogy megnézze egyszerre érnek-e földet. Galilei nagy valószínűséggel nem végezte el a kísérletet, de minden esetre hozzá kapcsolódik a kísérlet. És ez a videó egészen jól összeszedte a történetet.

Persze a kedvencem akkor is ez a kísérlet, amit már régebben posztoltam:

És ez, amit meg nem lehet megunni. Bár a képminőség nem annyira jó, de a helyszín megálasztása tökéletes:

Lézer

Az Apollo-missziók idején több tudományos műszer is a Holdon maradt, köztük olyan - kb koffer méretű berendezések, melyek egyik oldalán tükör volt. Akkor még nem létezett olyan lézer, amely odáig ellőtt volna, de bíztak benne, hogy sikerül majd előállítani. 

És sikerült is.

 A Föld-Hold távolság meghatározásához volt szükség a tükrökre. A kilőtt és visszaérkezett lézersugarak időkülönbségéről a távolságot tudták meghatározni. A mérések derítették ki, hogy a Hold bizony távolodik a Földtől. 

 A történet folytatása , hogy a tükrök az eltelt években viszont alaposan beporolódtak, aminek a meteorbecsapódásokkor felveredő holdi por lehet az oka a NASA szerint. (A Holdon nincsenek porviharok.) Mivel a holdi por erős réteget rakott a tükrökre, a NASA kénytelen volt más megoldás után nézni, amellyel a későbbiekben is elvégezheti méréseit. Így jött a képbe az égitestnél állomásozó LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szonda, amely szintén rendelkezik a fényjeleket fogadni tudó tükrökkel.

A NASA az eltelt években folyamatosan próbálta becélozni a mozgó szonda egyébként viszonylag apró tükreit, a legutóbbi próbálkozásukat pedig végre siker koronázta. De azért itt nem ér véget a történet, mert rendkívül kicsi hányada érkezett vissza a küldött foton-csomagnak. A tervekben infravörös-lézerek és további, különböző helyekre telepített visszaverő felületek szerepelnek.

Hold kvíz

Az alábbi felvágottak között ott láthatjuk a Hold képét is. Melyik az?

A képet innen vettem. A megoldás pedig ez. Eltaláltad?

Napfogyatkozás 2015.03.20

Nagy várakozással néztünk a március 20-ai - Budapesten csak részleges -  napfogyatkozás elé. A fiam ovijába mentem: először megbeszéltük, hogy mindennek van árnyéka, így a Napnak is. Majd egy Földgömb lett a Föld, egy kis golyó a Hold, és a diavetítő a Nap. A gyerekeknek úgy kellett megkerülniük a Földet a kezükben tartott kis Holddal, hogy ne vessenek árnyékot a Földre. Majd Nagyítólencsével papírt égettünk, hogy demonstráljuk, hogy a Nap milyen veszélyes tud lenni. Például a szemünkre. Majd egy jó nagy dobozból készített camera obscurával kivetítettük az akkor már majdnem maximális részleges napfogyatkozást. Ezután az egyik apuka által hozott ívhegesztő maszkokkal néztük meg a Napot. Illetve ami a Napból maradt.

Csodás képeket készítettem. 

Persze van aki jobbat tud. Mert nem zavarja holmi légkör. Ilyen volt az ESA Proba-2-es műholdja. 

A Faroe szigeteken, azon a szárazföldi helyen, ahol teljes volt a napfogyatkozás sajnos nem volt olyan tiszta az ég, mint nálunk. De az a jelenség is impozáns, amikor nem is az eget nézzük, hanem hogy mennyi maradt a Földre érkező fényből:

Már csak egy helyszín maradt ki a Földfelszín,  és a világűr között. Mert vannak szerencsések, akik épp akkor ültek repülőn. Mondjuk a pilóta is tett azért, hogy jókor jó helyen legyenek: kicsit előbb vagy jó 4 kört tettek, hogy kicsit később repüljenek el a totalitás sávja mellett. Az easyJet pilótái szép képet készítettek:

Legközelebb 2026-ban lesz elérhető távol teljes napfogyatkozás, Spanyolországban. Hamarosan lefoglalom a szállást.... :)

A Hold színe

Szeptember 9-én este olyan kegyes volt hozzánk földünk légköre, hogy megcsodálhattuk a felkelő teliholdat.
A mellettünk lévő képek készítése között 5-5 perc telt el. Azonos (10x) zoommal és beállításokkal készültek. Jól megfigyelhető a képeken, hogy a felkelő Hold kezdetben vörösesen "világít", majd az idő haladtával egyre inkább közelít a fehéres fényhez. A jelenség magyarázatát -animációval, angol magyarázattal - meg lehet nézni a lenti videón.

De azért röviden foglaljuk össze, hogy mi történik! Mint tudjuk, a Holdnak nincs saját fénye, csak visszaveri a Nap fényét. A Nap fénye minél több levegőrétegen halad keresztül, annál inkább szóródik, azaz a rövid hullámok (kék, zöld, sárga) kiszóródtak a direkt napsugárzásból, s az így narancssárgás-vöröses szín jut el a szemünkig. Ha a légkörben megnövekszik az aeroszolkoncentráció, akkor gyakoribbá vállnak a napfelkelték és napnyugták vöröses színe. Ez megnövekedhet a téli fűtés miatt, de hasonlóan szóródik a fény a vulkánkitörések után a parányi hamurészecskéken is. Utóbbi esetben nappal is megfigyelhető, ahogy vöröses árnyalatban dereng a légkör.
Ha a Nap ilyen vöröses fénye vetül a Holdra, akkor látjuk ezt a jelenséget. Ez viszonylag ritka jelenség.

Napfogyatkozások és átvonulások

2012. május 21-én gyűrűs napfogyatkozást lehetett megfigyelni. A szokásos képektől eltérően most nézzük meg, hogy hogyan látszódott mindez a MTSAT (Multi-Functional Transport Satellite) műholdról.
Akik a "kis foltban" tartózkodtak, és felnéztek az égre, azok látták a napfogyatkozást. Valahogy így:

Szerencsére a Nemzetközi Űrállomáson lévő Don Pettit egyre sűrűbben mutatja meg, hogy miként is látszódik 400 km magassgból a földünk. Most is készített egy videót a mozgó árnyékról.




És ha például a Jupiter felszínén lennénk, akkor így nézne ott ki, amikor négy holdja közül kettő, az Io és a Ganymedes árnyéka a felszínre vetül:

Itt a holdak jól kivehetőek. Azonban ha a hold a Jupiter előtt van, akkor nem mindig látszik, ha a Jupiter felhői fényesebbek. Máskor is csak alig kivehető. Mint például ezen a képen. Az pedig nagy érdem, ha valaki olyan képet tud készíteni, amikor a hold a bolygója előtt van, de az árnyékot eltakarja....

Egyébként pedig ezt is átvonulásnak hívjuk, csak itt a hold vonul át a fényes bolygója előtt.
Amitől pedig hangos a sajtó, az a június 6-ai Vénusz átvonulás a Nap előtt. Ugyanis legközelebb 122 év múlva lesz ilyen esemény. Egy nagyon érdekes cikk olvasható az eseményről a Magyar Csillagászati Egyesület honlaján. És érdemes ezt a közel 20 perces videót is megnézni a 8 évvel ezelőtti, kissé szerencsésebb időben történő Vénusz átvonulásról:


És ha már itt tartunk, akkor említsük meg a Stellarium nevű csillaagvizsgáló programot, ami ingyenesen letölthető. Vele csillagvizsgálás előtt felkészülhetünk, hogy mit fogunk, és hol látni. De megnézhetjük az eget születésünk pillanatában, vagy akár a Vénuszról is nézhetünk Földfázisokat...

Örök optimista

Alapjában véve egész jól élünk. Mindig lehetne rosszabb is:

Égi csoda

Hazafele menet a fiúknak mutattam, hogy milyen szép a Hold. És nézzék, milyen fényesen világít mellette a Vénusz. De valahogy fura volt. Ennyire nem, vagy nem így szokott világítani, így megnéztem a kedvenc programomon: a Google Sky Map-en, és sejtésem beigazolódott: az ott nem a Vénusz, hanem a Jupiter! A Jupiter, aki ötször olyan távol kering a Napunktól, mint mi. A Jupiter, a nagy gázóriás, aki bő 11 földi év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Jupiter ma olyan gyönyörűen világít a Hold mellett, hogy öröm nézni. Aki teheti, rohanjon is ki, mert ma este végre nem felhős. Áprilisig egyre haloványabb lesz a Jupiter. És a Hold mellől is elkóricál. Nehezebb lesz megtalálni az égen. Legközelebb hasonló fényességgel 2023-ban csodálhatjuk meg. 11 év múlva, ha ismét ilyen helyzetben lesz,

A legjobb kép a holdfogyatkozásról

Csodáljátok meg Faluhelyi Gábor (egy kedves barátom ismerősének) képét  a holdfogyatkozásról!

Szuper Hold

Tegnap, március 19-én a Holdunk majdnem a legközelebb keringett hozzánk és még telihold is volt. Már decemberben is elég közel volt, akkor is sok szép kép készült róla.  Persze Budapesten az esős, felhős idő miatt nem lehetett látni a Holdat, a borongós Angliában pedig csodásan mutatta magát, de hát van ilyen. Mindig itt se lehet derült az ég.

És miről is van szó? A Hold elliptikus pályán kering Földünk körül. Ennek eredményeként földtávolsága 356 410 km és 406 680 kilométer között változik. Március 19-én 356 577 kilométerre volt tőlünk - ez már majdnem a földtávolság legkisebb értéke. Az alábbi ábrán látszik a különbség.

A legutóbb látott film óta, ami a Hold hatásairól szólt, egészen másképp nézek égi kísérőnkre. Illetve a földi életre. Arra, hogy van tavasz, hogy van éjszaka és közben nappal is, hogy vannak (egészen szabályos) évszakok.

Az indafotón található egy kicsi, a flickr.com-on egy jóval nagyobb és szebb képgyűjtemény Szuperholdas fotókból.

Holdunk hatása

Egy igen izgalmas filmet láttam a Hold Földre gyakorolt hatásáról a Naked Science sorozaton belül. Holdunknak köszönhetjük az ár-apályt, a Föld forgástengelyének stabilitását, a kiszámítható évszakokat. Kiderül, hogy 4 milliárd évvel ezelőtt, a Föld és a Hold keletkezésének idején,  még négyszer olyan gyorsan forgott a Föld a tengelye körül: Azaz egy nap olyan 8 órából állt. De a Hold és a Föld folyamatos vonzása annyira lassítja tengely körüli forgásunk sebességét, hogy a Hold már csak egyszer fordul meg tengelye körül, és a Földön is már 24 órából áll egy nap. Azaz a Holdnak már csak mindig ugyanazt az oldalát látjuk. A vonzás eredményeként évente olyan egy másodperccel nő a nap hossza, és így a Földön egy nap egy milliárd év múlva már 30 órából fog állni. Persze ennek most néha örülnénk, nem?
Évente a 69-es Holdraszállás idején letett bőrönd méretű tükrök segítségével ma már lézer segítségével nagyon pontosan, egy milliméteres pontossággal meg tudják mérni a Föld-Hold távolságát. Évente 3,8 cm-rel kerül távolabbra, így kicsit több, mint egy milliárd év múlva Holdunk eléri azt a kritikus értéket, hogy meg tud majd szökni. Ekkor Földünk forgástengelye kaotikusan fog változni, nem lesznek évszakok, a növények életritmusa lehetetlenné válik, a nagyobb katasztrófákról nem is beszélve. Persze utóbbiból látunk egy-két hatásvadász animációt, de ettől eltekintve az egyéb animációk és gondolatok miatt érdemes megnézni ezt a háromnegyed órás kisfilmet.

Zászlók és a csillagok

Gondolom mindenki észrevette már, hogy egyes nemzetek zászlóin szerepel a Nap, a Hold vagy a csillagok. Érdemes ezeket közelebbről megvizsgálni. A már említett továbbképzésen találkoztam Michel Faye-val, egy párizsi gimnázium felejthetetlen tanárával. Az alábbiakban leírtak az ő előadásán alapul, néhol kiegészítve ezzel-azzal. 

Vannak nemzetek, akiknek a zászlóin a Napot láthatjuk. Ilyen például Banglades, Japán, Argentína és Uruguay. Japán zászlajának neve Hinomaru (日の丸, ’napkorong’). Bár már a korai időkben is feltűnt ez a zászló a Meidzsi-restauráció ideje alatt a felkelő nap és vörös napkorong szimbólumai a Japán Birodalom fő szimbólumaivá váltak. Argentínában Intit, a Nap Istent láthatjuk a zászlón. Banglades zászlóján pedig Rabindranath Tagore , a költészet előtti tisztelgés miatt szerepel a Nap. 

Továbbá vannak olyan zászlók, ahol a Holdat láthatjuk. Legtöbbjük muszlim ország.

Vannak még olyan zászlók is, amelyeken csillagok szerepelnek. Sok kultúrában az égbolt a tökéletesség szimbóluma, a Mennyország jelképe. Néhol úgy gondolják, hogy a csillagok fénye teremt kapcsolatot az Ég és mi köztünk. A csillagok tökéletesek.


Az Európai Unió zászlaja eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották. Sok vita folyt, hogy annyi csillag legyen, mint ahány tagállam, de végül a tizenkettő csillag mellett döntöttek, a tagállamok számától függetlenül, mert ennek az európai kultúrában nagy szerepe van. A 12 csillag hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához, ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben. "És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona" De 12 hónap van, 12 csillagövi jel, a római jog egyik korai forrása is XII táblás, olümposzi istenből is 12 van, ugyanúgy mint apostolból és a Kerekasztal lovagjaiból. De erről olvashatsz itt, összeesküvés elméleteket, a zászló arányairól és további érdekességeket megtudva a zászló eredetéről.

De térjünk vissza a többi zászlóhoz. Vannak ugyanis olyan zászlók, amiken nem csak "sima" csillagok vannak, hanem egyenesen csillagképek. A Dél Keresztje csillagkép (Crux) bár elég kicsi csillagkép, de annál közkedveltebb. Az Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis a négy legfényesebb csillagja. A csillagkép legfényesebb csillagai megtalálhatóak Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua-Új-Guinea és Szamoa zászlaiban.

Érdekességként megemlítem, hogy Új-Zélandon a maorik Te Punga-nak, horgony-nak hívják a csillagképet. Ausztráliában, az őslakosok  csillagászatában a Szeneszsák egy emu feje, a csillagkép pedig egy fán ülő oposszum. A Szeneszsák a Kentaur és a Légy csillagképekbe átnyúló porköd. Feltűnő jelenség, mert a csillagokban gazdag Tejút egy részét eltakarja. A kiterjedése mintegy 7° x 5° . A sötét porködök kategóriájába tartozik, legyengíti a mögötte lévő csillagok fényét, s ezáltal az égbolton csillagmentes területek alakulnak ki. A Dél Keresztje csillagképben lévő Szeneszsákban százszor akkora a sűrűség, mint az átlagos intersztelláris anyagban. A mai ismertek szerint az ilyen típusú ködből a Szeneszsák van a legközelebb a Földhöz.

De térjünk vissza a zászlókhoz! Ha jobban megfigyeljük, akkor a brazíl zászlón a Dél Keresztje nem úgy helyezkedik el, mint a többi zászlón, hanem a tengelyesen szimmetrikus képét látjuk.
Hiba, véletlen, vagy tudatos tükrözéssel állunk szemben? Feltehetném ezt most kérdésnek, de nem teszem, mert pesszimista vagyok a kommenteket illetően. Tehát a Brazilok azért így ábrázolják a csillagokat, mert így látják az Istenek az égből. Egy Rio felett lévő, végtelen távol lévő Isten.
A zászlón a 8 csillagképben összesen 27 csillag szerepel, pont annyi, mint ahány tagállam van Brazíliában. A mottó ("Rend és Haladás") August Compte pozitivista mottója inspirálta: "L'amour pour principe et l'ordre pour base; le progrès pour but" ("A szerelem mint elv és rend mint alap; haladás mint cél") A mottót annak a ténynek köszönhetően rakták be, hogy többen a monarchia elleni katonai puccs végrehajtói és a köztársaság kikiáltói közül Comte filozófiájának követői voltak.
Végre használhatjuk a már megismert Stellarium programot. Rio de Janeiro felett 1889 november 15-én, a Függetlenség napján látszódtak így a csillagok. Arról persze már nem értenek egyet a források, hogy ez reggel 8.30-kor, déli 12.30-kor vagy este volt. Tessék leellenőrizni! (és akár ezt el lehet küldeni kommentben ;) )

Napfogyatkozás űrállomással

Ezt a hihetetlen felvételt nem lehet kihagyni: január 4-én, a részleges napfogyatkozáskor készült, és rajta van az ISS (Nemzetközi Űrállomás), egy napfolt, és a Hold felületi egyenetlenségei is jól láthatóak. Thierry Legault fényképész készítette Omanból. Ez egy kicsit más kategória, mint amit eddig feltöltöttem, vagy látni lehetett.

"A bal felső kinagyított részleten az ISS körvonala látható, és megfigyelhető rajta a négy nagy napelemtábla, valamint az is látszik, hogy középen már jó néhány modul tömörödik egymás közelében. A jobb felső kisebb képen pedig egy napfolt sötétebb belső umbrája és világosabb külső penumbrája látható. Maga az 51 méteres űrállomás mindössze 500 kilométerre, a bolygónknál négyszer kisebb Hold közel 400 ezer kilométerre, a Földnél 100-szor nagyobb Nap pedig 150 millió kilométerre volt a megfigyelőtől - utóbbi felszínén bolygónkhoz hasonló méretű napfolt látható. A képen azonosíthatók még a Hold peremén mutatkozó egyenetlenségek, melyeket a felszínéről kiemelkedő hegyek hoztak létre."

Forrás:Origo

Te tudod a választ?

Bombahír TV: A Nagy Egyetemista-teszt I.: ELTE vs BME from Bombagyár on Vimeo.

Csütörtöki aszteroida

A Föld-Hold távolság kilenctizedére, 359 ezer kilométerre lesz bolygónktól egy 22 méter átmérőjű kisbolygó, amikor elhúz mellettünk. "Néhány hetenként repülnek el a Föld közelében ilyen objektumok" - nyilatkozta Don Yeomans, a NASA bolygókutatással foglalkozó részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) szakértője.

2010 GA6 katalógusjelű aszteroidát a közelmúltban fedezték fel a Catalina Sky Survey (CSS) égboltfelmérési projekt keretében, amelyet 1999-ben indítottak a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok, a kisbolygók és az üstökösök feltérképezésére.

A 2010 GA6 katalógusjelű kisbolygó nem az első hívatlan égi látogató, amely az idén a Föld közelébe merészkedik. Januárban a 2010 AL30 katalógusjelű kis aszteroida 130 ezer kilométerre volt tőlünk. Írja az Index.

De ezek az aszeroidák nem jelentenek veszélyt a Földre. Tessék megnyugodni. Emlékezzünk arra, hogy például tavaly novemberben egy aszteroida "csak" 14 000 km-re haladt el mellettünk, és nem lett semmi bajunk.

Találtam egy érdekes oldalt, ahol meg lehet nézni, hogy a már felfedezett aszteroidák mikor lesznek földközelben, mennyi a becsapódás esélye, mekkorák, mekkora sebességgel mennek, mikor tudták megfigyelni stb.

Az oldal szerint akár havonta néhányszor is lehetne ilyen hír az Indexen. Lehet, hogy pangás van a Tudomány rovatban, mert itt azt írják, hogy a 2010 GA6 Földdel való ütközési esélye 0.000016% azaz 1 a 6 250 000-hez. A már említett 2009 VA aszteroidánál ez 0.003% volt, azaz 1 a 33 000-hez. Ennél volt már kockázatosabb is, a 2000 SG344, ahol az ütközés veszélye 1 a 769-hez volt.

Kék hold szilvesztere

Ezzel a rövid kis bejegyzéssel szeretnék minden kedves olvasómnak boldog új évet kívánni!

Egy hónapban általában egyszer van telihold, de mivel a Hold mozgása során 29,5 nap alatt jut el kétszer ugyanabba a fényfázisba, néha két telihold esik egy hónapra. A második teliholdat „kék hold” néven ismeri a csillagászat, bár a hold színe természetesen nem változik meg. Az angol nyelvben a „once in a blue moon” kifejezés (jelentése: nagyon ritkán) utal arra, hogy a jelenség nem túl gyakori.

2009 decemberében is lesz kék hold, ráadásul éppen szilveszterkor (a hónap első teliholdja december 2-re esett), a második teliholdat Magyarországon este 8 óra 13 perctől lehet élvezni. Legközelebb 2012. augusztus 31-én lesz kék hold, és 2028-ig kell várnunk arra, hogy megint szilveszterre essen egy kék hold.

Ráadásul még részleges fogyatkozás is lesz, ami magyar idő szerint este 7 óra 52 perckor kezdődik és 8 óra 52 perckor ér véget. Csúcspontján, este 8 óra 23 perckor a holdkorong átmérőjének 8 százaléka fog a Föld félárnyékában állni.

Forrás: Index, MCSE

Holdtölte képek

Másoknak sikerült szépen lefotózni a Holdat.

Én hazafelé a matekos buliról felnéztem, kattintottam. Nem is lett ennyire művészi:

Péntek esti HOLD

Néha olyan bosszantó, hogy az ember utólag, mondjuk a Híradóból értesül jó kis eseményekről. Szerencsére Atti szólt, így én is előre tudok szólni, hogy december 12-én, azaz pénteken az év utolsó holdtöltéje az év legnagyobb látszó méretű és legfényesebb teleholdat hozza el. Mármint, ha majd lehet látni és nem lesz felhős az ég.

Szerencsénk van, mert egyszerre két dolog esik egy napra. A holdtölte és az, hogy a Hold földközeli helyzetben van. Ugyanis holdunk ellipszis alakú pályán kering a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül. De persze ne egy tojás szerű ellipszisre gondoljunk, mert a holdpálya excentricitása (vagy magyarul lapultsága) csak 0,0549. Azaz a legnagyobb és a legkisebb átmérő alig tér el egymástól. Az átlagos félnagytengelye (a nagyobbik sugár) 384404 km. Így kiszámíthatjuk, hogy a Hold  földközeli helyzetben  mintegy 20 ezer kilométerrel közelebb van, mint a földtávoli helyzetében. Az alábbi képen földközeli és földtávoli Holdtöltéket lehet összehasonlítani. Ki a szabadba, és nézzük a Holdat!


Folyt. köv.

A szombati holdfogyatkozás

A képet Tóth Imre készítette Budapesten. Szép, nem? Nekem nem sikerült ilyen szépen, nem is merem felrakni....

Mi kering a Föld körül? - a hét videója

Mi kering a Föld körül? A Nap? A Hold? A Mars? Vagy talán a Vénusz? Ugye milyen egyszerű kérdés? Ugye megvan a válasz?

Azt hiszem a választ egy átlagos magyar általános iskolásnak is tudnia kell. A középiskolás vagy felnőtt nemzedékről nem is beszélve. De úgy néz ki (Pisa felmérés ide vagy oda) hogy ez Franciaországban nem is olyan egyszerű kérdés!!! Nem is lövöm le a poént, nézd meg a videót!
(A videó angolul van feliratozva. Ha nem tudsz angolul, akkor elég azt tudni, hogy a Sun jelenti a Napot, a Moon pedig a holdat.)