2015. november 22., vasárnap

Még egy kis tehetetlenség

Ha már tehetetlenség, és úgy érezzük, hogy a múltkoriak után most aztán már mindent értünk, akkor nézzük meg a lenti videót, ami azzal foglalkozik, hogy merre mozdul el a lufi, ami egy autó aljához van erősítve:

2015. november 18., szerda

További tehetetlenség

Néha megdöbbentő, hogy a tehetetlenséget mennyire nem vesszük figyelembe. Néha ez komoly károkat is okozhat:
Vagy ugyanez még komolyabban:
Vagy egyszerűen csak nevetséges az egész:
Vagy fájdalmas:

Persze régebben is láttunk már a tehetetlenségre bejegyzéseket. Ez egy megunhatatlan történet....



2015. november 11., szerda

Pascal törvénye lassított felvételeken

Pascal törvénye értelmében zárt térben külső erő hatására bekövetkező nyomásváltozás minden irányban gyengítetlenül terjed. Az elmúlt években a gyorskamerák hihetetlen változáson mentek keresztül. Így egyre több felvételünk van, ahol tetten érhető Pascal törvénye.
Legyen az első videó egy régebbi, de mivel nagyon sokfajta dolgot lő szét, ezért érdemes megnézni:
A fentiek közül is figyelemre méltó a tojás szétlövése. ezzel mások is kísérleteztek. Paintballal szétlőtt tojás:
Lényegében ugyanaz a jelenség, ha pisztollyal lőjük szét a tojást. De mi van ha sok tojást rakunk egymás után?
Persze lőhetünk vizes lufikat is szét. Akár abból is többet egymás után:
Milyen gyakorlati alkalmazása van ennek? Van egy legenda arról, hogy régen az ütközetek előtt nem szabadott sokat inniuk a katonáknak, hogy csökkentség a haslövések által okozott sérüléseket:


2015. november 1., vasárnap

A hinta és a fizika találkozása

 - avagy én is, én is akarok ilyet!
A Waterfall Swing egy képzőművészeti alkotás és egyben egy nagyon izgalmas játék, gondolom rengeteg fizikával a háttérben. Amerikát már bejárta, és persze Hollandiában is tettek egy kis kört. Ha véletlenül megközelíthető helyre mennek, kérem szóljon, aki tudomást szerez róla!

2015. október 29., csütörtök

2015. október 22., csütörtök

Kis napi csillagászat

A mai nap reggelén 6 óra körül ilyen szép együttállást lehetett megfigyelni:
Ne csüggedjen, aki ma nem látta, a következő napokban is egy kupacban lesz ez a három bolygó, csak nem ilyen szépen, majdnem egy vonalban. Körülbelül már 5-6 óra körül fel lehet tekinteni az égre, kelet irányába. Még a fényszennyezett Budapesten is jól látszik a Vénusz és a Jupiter szabad szemmel. A Marshoz már távcső és/vagy kevésbé fényszennyezett vidék kell. Szép reggelt!  
(A kép a Stellarium programból lett kivágva. A készített fénykép ugyanis nem lett ennyire jó.)

2015. október 20., kedd

Hullámmozgás

A harmonikus rezgőmozgás bevezetésénél kiderül, hogy minden harmonikus rezgőmozgás előállítható egy megfelelő egyenletes körmozgás merőleges vetületeként. A hullámmozgásnál pedig tudjuk, hogy a pontjai harmonikus rezgőmozgást végeznek. Ennek a két információnak szép összeegyeztetése a következő gif:

2015. október 5., hétfő

Egyensúly és az emberi hülyeség

Megdöbbentő, hogy mennyire hozzászokik az ember az internet keresőjére. Ha nem találom meg ott, akkor nem is létezik. Csak ha tudom, hogy mégis valahol létezik, akkor hatalmába keríti az embert egy diszkomfort érzés, hogy valami nem kerek. Ez történt a héten, amikor eszembe ötlött egy remek kis képsorozat. Amit - mivel a keresők előtti időből származik - nem láttak el megfelelő címkékkel. Nem is találtam.
Szerencsére régen, elmentettem a számítógépem egy rejtett zugába. De hogy ez még egyszer ne történjen meg, amikor az emberi hülyeségről, és a forgatónyomatékról egyszerre ez jut eszembe, ezért most feltöltöm ide, mindenki javára.
De hogy ne legyen ilyen kis üres ez a bejegyzés, álljon itt egy videó . Mondjuk az állásszilárdsághoz.
Egy meg a forgatónyomaték csodájáról:

Information Overload Donkey

2015. október 4., vasárnap

Órák

Kezdetben nem tudták eldönteni, hogy merre járjon az óra. Járt a mostanival megegyezően és ellentétesen is. Majd egyre kihaltak az ellentétesen járó órák, és megszokták az emberek, hogy az óra arra jár, amerre. Amerre most. A régi időkből van Németországban egy templomon egy óra, ami még a régi, kaotikus időszak emlékeként a számunkra megszokottól ellentétesen jár. És van egy az Állatkertben is, Budapesten, a Varázshegy előterében:
Persze vannak olyan érvek, hogy ha napórát gyártunk, akkor az is a most megszokott óramutató járásával megegyezően jár. Talán eddig ez volt a legütősebb érv, amit hallottam a "mertcsak"-on kívül.

Budapesten is van egy izgalmas óra: a régi ELTE TTK épületének oldalában, a Múzeumkőrúton van az az óra, ami régen a legpontosabb volt. A csillagokhoz állították, és aki pontos időt akart, elsétált hozzá, és beállította az óráját. Még most is működik, és pontos ;)

2015. augusztus 27., csütörtök

2015. augusztus 25., kedd

133 éves évforduló

161 év alatt nagyon sokat változott a technika. Ez sok mindenben tetten lehet érni, én most mégis a villámok megörökítését választottam.
1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének, amikor Louis Daguerre a francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette a vegyi eljárást részletezve ismertette a - leginkább  Nicéphore Niépce által kidolgozott - dagerrotípia készítését. Néhány évvel később Thomas Easterly 1847. június 18-án este 9-kor készített dagerrotípiáját mondják az elsőnek, ami villámot ábrázol. Állítólag véletlenül sikerült a villámot elkapni. Sajnos a fémlemez megsemmisült, és csak egy fénykép maradt fent róla. 

Így hivatalosan William Nicholson Jenningst (1860-1946) tartják az első fotósnak, akinek sikerült villámot fényképeznie 1882 szeptember 2-án, 133 évvel ezelőtt Annyira megtetszett ez a dolog neki, hogy ezután még nagyon sok fotót készített. Persze itt a "nagyon sok" fél tucat fennmaradt fotót jelent. Mi ez ahhoz képest, ami a mai technikával készül, egy kattintással több százezer képet kapunk. Jenningst érdekelte, hogy valóban cikkcakkban megy a villám, mint ahogy ábrázoljuk, vagy csak megcsal a szemünk?

Bár a CCD-t már 1969-ben feltalálták, a digitális forradalom még váratott magára. A gyorskamerák legalább 250 felvételt készítenek másodpercenként. Van olyan kamera, amelyik 1000 felvételt is tud. Egy ilyen videón már jól látszik az, hogy először egy elővillám ionizálja a levegőt, mintegy csatornát készítve a későbbi, nagy villám számára. A villám ekkor már 40 000 A erősségű, 180 km/h sebességű és mintegy 3000 K hőmérsékletű. Utóbbi miatt van a dörgés: a hirtelen felmelegített levegő indította lökéshullámot halljuk dörgésnek. 


2015. augusztus 20., csütörtök

Rakéta-elv

Egy gyorskamera örökített meg egy rakétaként működő pezsgőspalackot. Nagyon hálásak vagyunk a felvételért!

2015. augusztus 14., péntek

Rezgések és illúziók

Ha egy harmonikus rezgés merőleges vetületét vizsgáljuk úgy, hogy megfelelően választjuk ki a periódusidőt, és a kezdősebességet, és a határfeltételeket, akkor .... valószínűleg már nem sok ember olvas tovább. Ezért inkább egy videót mutatok. Ugyanerről.

2015. augusztus 6., csütörtök

Ne próbáld ki a vizsgálaton!

Ha véletlenül MR vizsgálatra kell mennie az embernek, akkor minden fémtárgyat kint kell hagyni. Mivel az MR mágneses rezonancia eljárás alapja az, hogy egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. (Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú (1). A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges.)

A felvételen az látszik, hogy milyen irtózatosan erős egy ilyen berendezés. A berendezés belsejében 1 tesla nagyságú mágneses erőtér van. Összehasonlításképpen a Föld mágneses terének ereje 0,00005 T, egy hűtőmágnes 0,02 T...

2015. július 9., csütörtök

Fénytörés

Olyat már mindenki látott, hogy a tábortűz felett remeg a kép. Vagy remeg éjjel a csillagok képe. És biztosan rá is jött, hogy ez a levegő különböző részeinek eltérő törésmutatójával magyarázható: a fény ezen keresztül nézve megtörik. De az agy már megtanulta, hogy ott vannak a dolgok, mint ahonnan a fény egyenes vonalban terjed, így gondolatban meghosszabbítja a megtört vonalat. De a meleg felfelé száll, a levegő ritkul, amikor felfelé megyünk, így a törésmutató, és a tárgy helye is máshova kerül.
Ugyanezt az eljárást kissé felerősítve és leképezve lencsék segítségével láthatjuk az alábbi videón. A sok kísérlet megmutatja a láthatatlant. Azt, ami nem annyira erős jelenség, mint a tábortüzes, de sokat elárul a fizikai folyamatról...

megdöbbentő, de ezzel a technikával még a hangrobbanás is kimutatható!

2015. április 7., kedd

Prímfelbontás 100-ig

Még nem találkoztam vele eddig sehol, de egyszerűségében rejlik nagyszerűsége az alábbi képnek. Íme az egészek és a prímfelbontásaik 100-ig. Kicsit másképp.

Az eredeti kép innen van, aki pedig az ötletet erről a pulcsiról szedte.

2015. március 20., péntek

Napfogyatkozás 2015.03.20

Nagy várakozással néztünk a március 20-ai - Budapesten csak részleges -  napfogyatkozás elé. A fiam ovijába mentem: először megbeszéltük, hogy mindennek van árnyéka, így a Napnak is. Majd egy Földgömb lett a Föld, egy kis golyó a Hold, és a diavetítő a Nap. A gyerekeknek úgy kellett megkerülniük a Földet a kezükben tartott kis Holddal, hogy ne vessenek árnyékot a Földre. Majd Nagyítólencsével papírt égettünk, hogy demonstráljuk, hogy a Nap milyen veszélyes tud lenni. Például a szemünkre. Majd egy jó nagy dobozból készített camera obscurával kivetítettük az akkor már majdnem maximális részleges napfogyatkozást. Ezután az egyik apuka által hozott ívhegesztő maszkokkal néztük meg a Napot. Illetve ami a Napból maradt.
Csodás képeket készítettem. 







Persze van aki jobbat tud. Mert nem zavarja holmi légkör. Ilyen volt az ESA Proba-2-es műholdja. 
A Faroe szigeteken, azon a szárazföldi helyen, ahol teljes volt a napfogyatkozás sajnos nem volt olyan tiszta az ég, mint nálunk. De az a jelenség is impozáns, amikor nem is az eget nézzük, hanem hogy mennyi maradt a Földre érkező fényből:

Már csak egy helyszín maradt ki a Földfelszín,  és a világűr között. Mert vannak szerencsések, akik épp akkor ültek repülőn. Mondjuk a pilóta is tett azért, hogy jókor jó helyen legyenek: kicsit előbb vagy jó 4 kört tettek, hogy kicsit később repüljenek el a totalitás sávja mellett. Az easyJet pilótái szép képet készítettek:

Legközelebb 2026-ban lesz elérhető távol teljes napfogyatkozás, Spanyolországban. Hamarosan lefoglalom a szállást.... :)

2015. március 15., vasárnap

Részleges napfogyatkozás pénteken!

2015. március 20-án teljes napfogyatkozás lesz látható - sajnos leginkább az Atlanti Óceánon, illetve a szerencsések elutazhatnak a a Feröer-szigetekre és élvezhetik a Nap látványának hiányát.
Hazánkban, ezen belül is Budapesten, 10 óra 48-kor lesz leginkább eltakarva a Hold által a Nap. A jelenség 9 óra 39-kor kezdődik, és 11 óra 59-kor ér véget. A maximumnál a Nap több, mint 60%-át takarja ki majd a Hold. Ez már szabad szemmel is érzékelhető fényesség csökkenést fog eredményezni. DE! SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL A NAPBA! Másodpercek is már maradandó, de ennél több idő végleges szemkárosodáshoz, vakuláshoz vezethet.

Vásárolhatunk védőszemüveget. Ezeket általában kapni távcsőboltban. Például van egy távcsőbolt a Városmajor utcában, itt 690 Ft egy ilyen szemüveg.

Másik lehetőség, ha kivetítjük a Nap fényét. Ezt tehetjük távcső segítségével. Vagy készíthetünk lyukkamrát, azaz camera obscurát is. Talán ez a legegyszerűbb, és az utolsó pillanatban is kivitelezhető. Kell hozzá egy cipős doboz, aminek az egyik oldalára egy kicsiny, milliméteres lyukat ütünk. A lyukkal szemközti oldalon pedig a doboz oldalát helyettesíthetjük sütőpapírral. Vagy le is vehetjük ezt az oldalt, s valahova kivetítjük a Nap részleges képét. A földre mondjuk.

Ha fényérzékeny papírral képet is szeretnénk készíteni, akkor ehhez itt egy kis segítség:

Persze elképzelhető, hogy nem lesz szerencsénk, és épp felhők takarják majd el a Napot. De ezt előre nem tudhatjuk. Ha nagy szerencsénk van, és még a horizont környékét is látjuk, akkor erősebb fényű csillagokat is figyelhetünk meg. A bolygók közül pedig a Vénusz nagy valószínűséggel látható lesz, és talán a Mars és a Merkúr is (távcsővel). Az észlelések megtervezéséhez érdemes használni a Stellarium programot, és ott a hely és az idő beállítása után megfigyelhetjük, hogy majd hova kell nézni, mik lesznek elvileg láthatóak. Tiszta időt kívánok minden érdeklődőnek!

2015. február 21., szombat

Sugárvédelem

A modern fizika tanítása során perifériára kerül a sugárvédelem. Pedig azt gondolom, hogy a sugárzás, a magreakciók békés és kevésbé békés felhasználásának megértése után szükséges időt fordítani a sugárvédelemre. A kialakult félelmeket nem mindig enyhíti a tudományos magyarázat. Illetve a földi sugárterhelésünk kétharmada nem a hadászatból vagy az atomenergia iparból ered, hanem azt a háttérsugárzás teszi ki.
Az alapfogalmak megértéséhez évekkel ezelőtt egy kisebb összefoglalót készítettem, most pedig ezt részben átfedve, illetve videókkal és képekkel kiegészítve egy prezit is gyártottam. Oktatási célokra szabadon felhasználható.

2015. február 14., szombat

A legsugárzóbb hely a Földön

Ha a sugárzás szóra rákeres az ember, akkor felettébb tudománytalan, hatásvadász és értelmetlen videók tömkelegével találja szembe magát. Az alábbi egy üdítő ellenpélda. Arra keresi a választ, hogy hol mekkora a mérhető háttérsugárzás. Érthető, szórakoztató és tanulságos:

2015. január 7., szerda

Szappanbuborék hidegben

Már tavaly is erre vártam, de idén végre megjött A HIDEG. Így végre meg lehet csinálni néhány, csak hidegben izgalmas kísérletet.
Az első: mi történik a szappanbuborékkal, ha megfagy?
Először úgy tűnt, hogy semmi. Előbb pukkad ki, mintsem megfagyna.
De aztán gyorsan rájöttem, hogy a közel 20°C-os folyadék mire lehűl, addig én is megfagyok fényképezőgéppel a kezemben. Így kicsit hagytam a kísérletet. És úgy tűnt, hogy a hidegebb folyadékkal már szépen működik a dolog:
Majd még egy ráadás: a tetején, és néhol már elindult a kristályosodás, opálosodik a buborék, amikor két fuvallat megsemmisítette a buborék duót: