Az egészhez nem kell más, csak egy teljesen szokványos webkamera. Az alfa részecskéket akár már egy papírlap is elnyeli, így a webkamera érzékelője és a külvilág közt található üveglap már túl sok akadály. Így szét kell szedni a webkamerát, esetleg köré védő tokot kell építeni, és az érzékelő elé maximum egy vékony folpackot tegyünk (hogy azért a kosz-por-piszok ne kerüljön be belülre). Szerencsére ez elég vékony, és nem nyeli el az alfa részecskéket. Majd amikor rákapcsolódunk a gépre szép felvillanásokat fogunk látni.
Az ötlet és a fényképen látható kivitelezés Raics Pétert dicséri.
Gondolom erről sokaknak eszébe jut a Wilson-féle ködkamra. Itt a helye annak, hogy terjesszük, hogy a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékén található ködkamrát bármikor megcsodálhatjuk élőben, mert egy webkamerát állítottak rá. Ha a
diffúziós ködkamra oldalára elnavigálunk, akkor ott a ködkamra elméleti hátterét is megismerhetjük, illetve a
webkamerára kattintva meg is nézhetjük. Így már nem gond, ha éppen ezt tanítja valaki, az osztályterembe varázsolhatja a ködkamrát, és figyelheti mindenki a felvillanásokat.
(Megj: egy ideig még felhasználónévvel és jelszóval lehet megtekinteni a webkamerát. Ez a tervek szerint nemsokára eltűnik. De amíg rajta van, addig az alkotók szíves engedélyével megsúgom, hogy mindkettő helyre wilson nevét kell bepötyögni. )
A modern fizika tanítása során perifériára kerül a sugárvédelem. Pedig azt gondolom, hogy a sugárzás, a magreakciók békés és kevésbé békés felhasználásának megértése után szükséges időt fordítani a sugárvédelemre. A kialakult félelmeket nem mindig enyhíti a tudományos magyarázat. Illetve a földi sugárterhelésünk kétharmada nem a hadászatból vagy az atomenergia iparból ered, hanem azt a háttérsugárzás teszi ki.
