A legjobb tartalom szűrő

Hát nem mondom, hogy nyomban ezt fogom csinálni a monitorommal, de az ötlet nagyon tetszik!

Optika nagyban

Nehéz elképzelni, de nem csak üveg vagy zselé viselkedhet lencseként. Megdöbbentő, hogy a PS1-10afx nevű szupernóva nagyjából harmincszor volt fényesebb, mint a körülmények alapján lehetett volna - írja a National Geographic.  Ugyanis ez egy 1a jelű szupernovának kellett volna lennie. Robert Quimby, a Tokiói Egyetem Kavli Institute for the Physics and Mathematics csillagásza vetette fel a gravitációs lencsehatást, mint lehetséges magyarázatot.  És sikerült megtalálni azt az egyébként viszonylag kicsi galaxist, ami lencseként gravitációsan elgörbítette a fény útját. Ez a galaxis 8,2 milliárd fényévnyire van a Földtől. Sokkal kisebb, mint a Tejútrendszer, nagyjából tízmilliárd csillagnyi a tömege.

Fénytörés

Olyat már mindenki látott, hogy a tábortűz felett remeg a kép. Vagy remeg éjjel a csillagok képe. És biztosan rá is jött, hogy ez a levegő különböző részeinek eltérő törésmutatójával magyarázható: a fény ezen keresztül nézve megtörik. De az agy már megtanulta, hogy ott vannak a dolgok, mint ahonnan a fény egyenes vonalban terjed, így gondolatban meghosszabbítja a megtört vonalat. De a meleg felfelé száll, a levegő ritkul, amikor felfelé megyünk, így a törésmutató, és a tárgy helye is máshova kerül.
Ugyanezt az eljárást kissé felerősítve és leképezve lencsék segítségével láthatjuk az alábbi videón. A sok kísérlet megmutatja a láthatatlant. Azt, ami nem annyira erős jelenség, mint a tábortüzes, de sokat elárul a fizikai folyamatról...

megdöbbentő, de ezzel a technikával még a hangrobbanás is kimutatható!

Részleges napfogyatkozás pénteken!

2015. március 20-án teljes napfogyatkozás lesz látható - sajnos leginkább az Atlanti Óceánon, illetve a szerencsések elutazhatnak a a Feröer-szigetekre és élvezhetik a Nap látványának hiányát.
Hazánkban, ezen belül is Budapesten, 10 óra 48-kor lesz leginkább eltakarva a Hold által a Nap. A jelenség 9 óra 39-kor kezdődik, és 11 óra 59-kor ér véget. A maximumnál a Nap több, mint 60%-át takarja ki majd a Hold. Ez már szabad szemmel is érzékelhető fényesség csökkenést fog eredményezni. DE! SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL A NAPBA! Másodpercek is már maradandó, de ennél több idő végleges szemkárosodáshoz, vakuláshoz vezethet.

Vásárolhatunk védőszemüveget. Ezeket általában kapni távcsőboltban. Például van egy távcsőbolt a Városmajor utcában, itt 690 Ft egy ilyen szemüveg.

Másik lehetőség, ha kivetítjük a Nap fényét. Ezt tehetjük távcső segítségével. Vagy készíthetünk lyukkamrát, azaz camera obscurát is. Talán ez a legegyszerűbb, és az utolsó pillanatban is kivitelezhető. Kell hozzá egy cipős doboz, aminek az egyik oldalára egy kicsiny, milliméteres lyukat ütünk. A lyukkal szemközti oldalon pedig a doboz oldalát helyettesíthetjük sütőpapírral. Vagy le is vehetjük ezt az oldalt, s valahova kivetítjük a Nap részleges képét. A földre mondjuk.

Ha fényérzékeny papírral képet is szeretnénk készíteni, akkor ehhez itt egy kis segítség:

Persze elképzelhető, hogy nem lesz szerencsénk, és épp felhők takarják majd el a Napot. De ezt előre nem tudhatjuk. Ha nagy szerencsénk van, és még a horizont környékét is látjuk, akkor erősebb fényű csillagokat is figyelhetünk meg. A bolygók közül pedig a Vénusz nagy valószínűséggel látható lesz, és talán a Mars és a Merkúr is (távcsővel). Az észlelések megtervezéséhez érdemes használni a Stellarium programot, és ott a hely és az idő beállítása után megfigyelhetjük, hogy majd hova kell nézni, mik lesznek elvileg láthatóak. Tiszta időt kívánok minden érdeklődőnek!

Láthatatlan kísérlet

Néhány lencse segítségével sikerül nem láthatóvá tenni tárgyakat. A módszer annyiból áll, hogy a fókuszpont körül helyezzük el a tárgyat. Így a fókuszált fény kvázi kikerüli azt, amit nem szeretnénk, hogy lássanak mások. Egy érthetőbb videó a dologról:

A múlt emlékei

Glasgow-tól nem messze van egy Vestiges Park nevű hely. Itt az első világháború előtt birkalegelő volt, de a skót kormány kitelepítette a lakosokat, hogy a helyet gyorsan növő fákkal telepítse be a megnövekedett faigény miatt. A kitelepített embereknek emléket állítva álmodta meg Rob Mulhollad ezt az installációt.
Az erdőbe hat, nőket és férfiakat mintázó tükörszobrot helyezett ki. A tükör görbületei, a táj vadsága gyönyörű és egyben hátborzongató látványt nyújt.

Rubik kocka

Hát ez se egy mai hír, csak most akadtam rá, amikor megpillantottam a jubileumi fa Rubik kockát. Ugyanis van egy Pete Fecteau nevű ember, aki az egyik legrangosabb művészeti versenyre, azt ArtPrize-ra 2010-ben egy Rubik-kockákból megalkotott képpel nevezett be. A több mint 1700 alkotás közül ez az első 50-ben benne volt a látogatók szavazatai alapján.
A kép (pont) 4242 Rubik kockát tartalmaz. Együtt 5,8 m x 2,6 m x5,7 cm nagyságú képet alkotnak, mintegy 454 kg összes tömeggel. Elkészítéséhez közel egy év kellett. A kockákat Pete Fecteau kölcsönözte. A kiállítás után nem sokkal szét is szedték a képet, és a kockák kölcsönadójukhoz vissza is tértek.
A képen Martin Luther King szerepel, és a címe "Dream Big" - azaz mondjuk én úgy fordítanám, hogy "Merjünk nagyot álmodni".

Optikai csalódás

Klikk a teljes képért!

Halok Magyarország felett

Gyönyörű halo jelenség volt megfigyelhető Magyarország felett március 4-én, vasárnap.
A képet Vásárhelyi Csaba készítette Keszeg és Alsópetény között. De a jelenség Budapest felett is látható volt - ha nem is lehetett ennyire szép képeket készíteni itt.
Forrás: Index, Időkép

Február 2-án pedig Budapest felett a Hold körül lehetett hasonló halo jelenséget látni. Bő egy hónapon belül két halo jelenség...szép-szép, de jöhetne már a tavasz.
Forrás: Origo

Égi csoda

Hazafele menet a fiúknak mutattam, hogy milyen szép a Hold. És nézzék, milyen fényesen világít mellette a Vénusz. De valahogy fura volt. Ennyire nem, vagy nem így szokott világítani, így megnéztem a kedvenc programomon: a Google Sky Map-en, és sejtésem beigazolódott: az ott nem a Vénusz, hanem a Jupiter! A Jupiter, aki ötször olyan távol kering a Napunktól, mint mi. A Jupiter, a nagy gázóriás, aki bő 11 földi év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Jupiter ma olyan gyönyörűen világít a Hold mellett, hogy öröm nézni. Aki teheti, rohanjon is ki, mert ma este végre nem felhős. Áprilisig egyre haloványabb lesz a Jupiter. És a Hold mellől is elkóricál. Nehezebb lesz megtalálni az égen. Legközelebb hasonló fényességgel 2023-ban csodálhatjuk meg. 11 év múlva, ha ismét ilyen helyzetben lesz,

London felett az ég...

október 27-én nézett így ki.

Egy kis optika

A Fülöp-szigeteken Illac Diaz és csapata (MyShelter Foundation) a mélyszegénységben élő emberek életbe csempész egy kis fényt. A szigetvilág fővárosának, Manilának a szegény negyedében több száz olyan otthon található, melybe nincs bevezetve az elektromos áram. A "lakások" ablaktalanok, sűrűn egymás mellé vannak zsúfolva. Még nappal is nagy a sötétség bent. Tetőablak építése nem opció. A tetőn lyukat vágnak, és újrahasznosítva a műanyag flakonokat vízzel töltik meg. Az algák és baktériumok ellen kis hipót is öntenek a vízbe. A tető felett a palack összegyűjti a fényt, és alul "szétszórja" egy kb 40-60W-os izzó fényerejét produkálva.

Kicsit kutakodva találtam egy 2008-as videót, ahol ugyanezt a technikát használják Brazíliában. Hát én csak most találkoztam vele, újszülöttnek minden vicc új, ugye.

Out of Focus

A Brocken-hegyi kísértet

Az érdekes légköroptikai jelenség akkor fordul elő, ha egy személy árnyéka egy felhőre vagy ködrétegre vetül. Az árnyékot színes, gyűrű alakú glória övezi, amely diffrakciós jelenség révén keletkezik az apró lebegő vízcseppeken.
Az alábbi fotót Luc Perrot hegymászó készítette a  a Reunion-szigeten 2011. június 10-én. A hegymászók körében ismert hiedelem szerint aki meglátja saját árnyékát, az a hegyekben hal meg.

Forrás: Ez a cikk az Origón

Már én is találkoztam ezzel a jelenséggel: amikor a repülőgép árnyéka egy alacsonyabban lévő felhőrétegre vetül, és ezt a magasból figyelik az utasok, hasonló glóriát láthatunk a gép árnyéka körül. Alábbi képet decemberben készítettem Hollandia felett.

De ha valaki hasonló szivárvány színű karikákat lát fényforrás körül, akkor 1 órán belül menjen el szemészhez, és méresse meg a szemnyomását. Ugyanis az alattomosan támadó zöldhályog egyik tünete épp ez.

Ritka légköri jelenség

Vörös színűek, változatos alakban fordulhatnak elő, horizontális kiterjedésük elérheti az 50 km-t, magasságuk akár 70 km is lehet. Élettartamuk mindössze néhány ezredmásodperc. Egy zivatarban kialakuló, nagy energiájú lecsapó villám által elindított impulzus hatására, mintegy 40-50 km-es magasságban, a mezoszférában keletkeznek. A mezoszférában a légkör sűrűsége már igen ritka, a földi légkör össztömegének mindössze 1%-a található meg itt. Egy átlagosnál nagyobb energiájú felhő-föld lecsapó villám a mezoszféra ritka légrétegében un. ködfénykisülést idézhet elő. E jelenség a vörös lidérc.

A jelenséget először 1989-ben írták le, azóta kutatják meteorológusok és légkörfizikusok. Mára a lidérc mellett több hasonló jelenséget is ismerünk, amelyeket gyűjtőnéven rövid életű felvillanásoknak nevezünk. A lidércek mellett kis szerencsével megfigyelhetjük a közvetlenül a felhő felett felvillanó kék nyalábokat, vagy az ionoszféra határán megjelenő gyűrűlidérceket.

Magyarországon nem újdonság a jelenség megfigyelése és kutatása, sőt hazánk élen jár a lidércvadászatban. Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. Közel tíz év alatt speciális műszerekkel és nagy érzékenységű kamerákkal sok száz vörös lidércet sikerül észlelni, megfigyelni. A GGKI leginkább a vörös lidérceket keltő villámok tulajdonságainak meghatározásával járult hozzá a jelenségcsoportra vonatkozó ismeretek bővítéséhez.

Június 23-án egy hidegfront vonult át hazánk felett, előterében zivatarok, helyenként heves zivatarok keletkeztek. Sötétedés után a Balatonnál egy nagyobb zivatarcsoport tartózkodott, ekkor sikerült Bajáról, mintegy 100 km távolságból megfigyelni és lencsevégre kapni a jelenségeket.

A június 23-án készült fotókat Goda Zoltán készítette, és először a metnet.hu meteorológiai portál tette őket közzé. A cikk is Goda Zoltán tollából fakad.

Virtuális elektronmikroszkóp és sör

Ajánlom ezt az oldalt, ha kicsit úgy szeretnél tenni, mintha elektronmikroszkóppal vizsgálnál valamit. De nem csak elektronmikroszkópot, hanem több fajta mikroszkópot próbálhatunk ki virtuálisan - java appletek segítségével. Van néhány minta, amit a mikroszkóp típusának megfelelően változtathatunk:van ahol belenagyíthatunk, vagy például a feszültséget lehet változtatni, ilyesmik.


És mi a köze a sörnek a mikroszkópokhoz?! Hát ha van egy jó söröd, meg egy (fény)mikroszkópod, akkor akár meg is nézheted, hogy mit iszol - közelebbről! A sörök országonként csoportosítva találhatóak meg itt.


Példaképpen, hogy milyen színes képeket láthatunk, álljon itt az Amstel és a Guinness képe:
 

Láthatatlan kísérlet

A legutóbbi kedvenc után egy újabb kísérlet, ahol eltűnnek a szemünk elől a dolgok...

Optikai csalódások - Hiszel a szemednek?!

A tegnapi bejegyzés után ma egy könnyedebbel rukkolok elő. A BBC készített egy rendkívül érdekes és látványos egy órás dokumentum filmet az optikai csalódásokról. Remek kis darab! Érdemes megnézni!
UPDATE: Ennek a szuper filmenk már csak részei érhetőek el. A talán legemlékezetesebb, legmegdöbbentőbb:

A videót Humphrey Jones kollégám blogján láttam meg.

Tárhely ajánló

Van egy videomegosztó tárhely, a neve Videotorium. Az ismert videomegosztóktól abban különbözik, hogy nem csak 8-10 perces kis filmeket láthatunk, hanem néhol akár egy órás videókkal is találkozhatunk. A videók oktatási célt szolgálnak, bármikor megtekinthetőek. A filozófiától kezdve a neveléstudományon át, a történelmet és irodalmat is érintve, a számítógép tudományokig mindenféle témakört megtalálhatunk. Persze én a fizikára és a matekra koncentrálok.
Fizikán belül is egy csomó konferencia, előadás, kísérlet anyaga van fent. Fent vannak például a 2007-es 33 órás kísérlet maraton előadásai a Csodák Palotájából, egy-két hónapja felvett előadások is: a legutóbbi a szivárvánnyal, a naplementével, a hold udvarral és a zöld villanással foglalkozik. Elég sok foglalkozik atomfizikával és az LHC-vel.

Készíts spektroszkópot!

Amikor spektroszkópról beszélünk, akkor a vizsgált fény spektrumát szeretnénk megfigyelni, azaz a fényforrás hullámhossz szerint rendezett képét. Mivel a fény legtöbbször több hullámhosszú összetevőből áll. A spektroszkóp valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. Mindenki látott már prizma által szétbontott fényt, ha mást nem, akkor szivárványt. Biztosan mindenki látta már, hogy a CD lemez "szivárványosan" csillog, ha rá fény esik.

A prizma az összetett fényt a fénytörés elvén bontja összetevő színeire, mert az eltérő törésmutatójú különböző színek más-más útvonalon haladnak a prizmában, és így elválnak egymástól.

A CD a diffrakció, azaz fényelhajlás miatt bontja a fényt összetevő színeire.  A CD valójában egy optikai rács, mert a zenét/adatokat rövid és hosszú mélyedések spirális barázdákban elrendezett sorozatával kódolják. Ezek a barázdák, amelyek egymástól mindössze 1,6 µm (1600 nm) távolságra vannak, optikai rácsként működhetnek. Méretük olyan pici, hogy a fény hullámhosszával összemérhető, így a fény elhajlik, a különböző hullámhosszú, azaz színű összetevők különbözőképpen.

A már említett ESA/GTTP továbbképzésen készítettünk mi is egy spektroszkópot. A Hands-On Universe oldalán fent van egy nagyon részletes ismertető angolul arról, hogyan kell spektroszkópot készíteni otthoni eszközökből. Álljon itt most az én magyar verzióm:

Hozzávalók:

Szükség lesz

• egy papírtörölközős hengerre (minél hosszabb a henger, annál jobb lesz a felbontás, de annál erősebb fényre is lesz szükség, hogy látható legyen a színkép), vagy WC guriga
• egy felesleges CD-re, lehetőleg még nem használtra
• szigetelő szalagra
• sniccerre
• ollóra
• karton papírra

Előkészületek:

Az egész spektroszkópgyártás leglassabb, és leginkább pepecs része következik. A sniccerrel karcoljunk egy vékony vonalat a CD azon oldalára, ahol a festés van. Majd a vágott vonal mentén ragasszuk fel a szigetelő szalagot, és határozott mozdulattal tépjük le. Ha ügyesek vagyunk, akkor a szigetelő szalaggal együtt a CD borítása is vele megy. Nők előnyben.

Nem kell azonban nagyon tökéletesen pucolnunk a CD-t, csak annyira, hogy egy, a papírhenger keresztmetszetébe írható téglalapunk (olyan 4x3cm-es) legyen. Ha viszont osztálynyi gyerek készít spektroszkópot, akkor érdemes úgy számolni, hogy 3 (esetleg 4) kis téglalap is kijön egy CD-ből. (UPDATE: 10 is kijön...)

Így most van egy átlátszó optikai rácsunk. Ez fogja a fényt "színképére hajlítani".

A spektroszkóp házának elkészítése

Ha segít, akkor először nézd meg a leírás végén, hogyan fog kinézni, ha készen van, majd kezd el összeállítani.

A ház alapja a papírtörlős henger. Az egyik végére vékony réssel ellátott tetőt, a másik végére pedig a CD-ből kivágott optikai rács téglalapot fogjuk rakni.

Először másoljuk át a papírtörlő keresztmetszetét kétszer, és vágjuk ki a két körlemezt a kartonból.A résnek nagyon pontosnak kell lennie. Ezt nem tudjuk úgy megoldani, hogy belevágunk a körlemezbe, ezért helyette készítünk egy nagyobb téglalapot, majd két kisebb félkört vágjunk ki kartonból és illesszük a kivágott téglalapra úgy, hogy csak egy rés maradjon, majd ragasszuk e a szigetelő szalaggal. Ha nagyon éles rést akarunk akkor borotválkozó pengét is használhatunk. Kettétörjük, és az éleit egymás felé fordítva alakítjuk ki a rést.

A másik karton körlapra másoljuk fel a CD-ből kivágott, megtisztított téglalapunkat. Majd vágjunk egy ennél kisebb téglalapot ki a karton körlemezből, akkorát, amekkorának az ablakot szeretnénk, hogy legyen. Majd ragasszuk rá a CD-t a körlapra.
Ha ezzel készen vagyunk, akkor a réssel ellátott körlapot ragasszuk fel a papírtörlős hengerre, de a Cd-s körlapot még ne! Be kell forgatnunk még a megfelelő irányba!

Beforgatás, a végső lépés

A beforgatásnál jobb, ha valaki segít, de persze egyedül is megoldható a vonalak tájolása. Nézzünk egy fényforrás felé a CD ablakon keresztül. Forgassuk ezt a körlemezt mindaddig, amíg a színképvonalak a résre merőleges vonalban, vele párhuzamosan állnak.

Ekkor készen van a spektroszkópunk! Próbáljuk meg különböző fényforrásokat megvizsgálni vele: gyetya lángot, gázlángot, villanykörtét, halogént és neont, innentől már csak a képzeletünk szabhat határt.

Mire jó a színkép elemzés?! Mit lehet belőle megtudni?

Egy velős kis összefoglalót másoltam ide innen.

"A modern színképosztályozás a csillagok légköri hőmérsékletén és nyomásán alapul. A hőmérséklet meghatározza a csillag színét és felületegységének fényességét. A nyomás a felszíni gravitációs gyorsulástól, így durván a csillag méretétől függ. A méret és a felületi fényesség megadja a csillag luminozitását, a teljes fényteljesítményét. Ennek ismeretében a távolságra is következtetni lehet.

A fizikusok felfedezték, hogy az izzásig hevített szilárd testek, folyadékok vagy sűrű gázok folytonos spektrumú sugárzást bocsátanak ki mindenféle vonalak nélkül ez a kontinuum. Egy ritka forró gáz azonban csak az atomjaira jellemző bizonyos hullámhosszokon (színeken) sugároz, ilyenkor fényes emissziós vonalakat figyelhetünk meg. Ha hidegebb gáz helyezkedik el valamilyen sugárzó objektum előtt, akkor sötét elnyelési, vagyis abszorpciós vonalak jelennek mega színképben. Minden atomnak vagy molekulának megvannak a saját színképvonalai, amelyek hullámhosszát az elektronjaik energiaszintjei, pontosabban az azok közti különbségek határozzák meg. Ha egy elektron foton elnyelése során magasabb energiaszintre ugrik, akkor abszorpciós vonal, ha pedig foton kibocsátásával alacsonyabb szintre kerül, akkor emissziós vonal jön létre. A színképvonalak nemcsak arról árulkodnak, hogy milyen elemek vannak egy csillag légkörében, hanem arról is, hogy milyen fizikai körülmények között jöttek létre (hőmérséklet, nyomás, elektromos és mágneses tér erőssége, helyi mozgásviszonyok).

Így a színképelemzés segítségével a csillagokról nagyon sok információt szerezhetünk. A folytonos színképen belüli energiaeloszlás utal a csillag légkörének hőmérsékletére. A legtöbb információ azonban a színképvonalak vizsgálatából származik. A vonalak azonosítása és erőssége a kémiai összetétel meghatározását teszi lehetővé, amelyből a csillag korát becsülhetjük meg. A vonalak színképbeli helye, a laboratóriumi hullámhossztól való eltolódás mértéke a Doppler-effektus alapján annak a gáznak a mozgásviszonyait adja meg, ahol a vonal kialakul. A színképvonalon belül az intenzitás lefutása, a vonal alakja, a vonalprofil a csillag légkörét alkotó gázban lévő fizikai körülmények meghatározása mellett a csillag forgásának sebességére, az esetleges pulzációra, csillagszélre, tömegvesztésre, felszíni foltokra, a csillag körüli anyagra, kettősségre és sok másra enged következtetni.

Persze a Földön megfigyelt színkép a csillagtól, a köztünk lévő csillagközi anyagtól és a földi légkörtől együtt származik. A vonalak azonosításánál vigyázni kell erre, el kell különíteni a különböző eredetű vonalakat, sávokat."