Az aztadom blogon találtam ezt a ritka jó fotóválogatást. Kerényi Zoltán 77 képe Budapestről összemontírozva. A régi és új, az élő és már holt együtt.
2011. június 26., vasárnap
Ritka légköri jelenség
Vörös színűek, változatos alakban fordulhatnak elő, horizontális kiterjedésük elérheti az 50 km-t, magasságuk akár 70 km is lehet. Élettartamuk mindössze néhány ezredmásodperc. Egy zivatarban kialakuló, nagy energiájú lecsapó villám által elindított impulzus hatására, mintegy 40-50 km-es magasságban, a mezoszférában keletkeznek. A mezoszférában a légkör sűrűsége már igen ritka, a földi légkör össztömegének mindössze 1%-a található meg itt. Egy átlagosnál nagyobb energiájú felhő-föld lecsapó villám a mezoszféra ritka légrétegében un. ködfénykisülést idézhet elő. E jelenség a vörös lidérc.
A jelenséget először 1989-ben írták le, azóta kutatják meteorológusok és légkörfizikusok. Mára a lidérc mellett több hasonló jelenséget is ismerünk, amelyeket gyűjtőnéven rövid életű felvillanásoknak nevezünk. A lidércek mellett kis szerencsével megfigyelhetjük a közvetlenül a felhő felett felvillanó kék nyalábokat, vagy az ionoszféra határán megjelenő gyűrűlidérceket.
Magyarországon nem újdonság a jelenség megfigyelése és kutatása, sőt hazánk élen jár a lidércvadászatban. Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. Közel tíz év alatt speciális műszerekkel és nagy érzékenységű kamerákkal sok száz vörös lidércet sikerül észlelni, megfigyelni. A GGKI leginkább a vörös lidérceket keltő villámok tulajdonságainak meghatározásával járult hozzá a jelenségcsoportra vonatkozó ismeretek bővítéséhez.
Június 23-án egy hidegfront vonult át hazánk felett, előterében zivatarok, helyenként heves zivatarok keletkeztek. Sötétedés után a Balatonnál egy nagyobb zivatarcsoport tartózkodott, ekkor sikerült Bajáról, mintegy 100 km távolságból megfigyelni és lencsevégre kapni a jelenségeket.
A június 23-án készült fotókat Goda Zoltán készítette, és először a metnet.hu meteorológiai portál tette őket közzé. A cikk is Goda Zoltán tollából fakad.
2011. június 25., szombat
Robot autó
Végre megtanultam vezetni, sőt az új kis Swiftemért rajongok. Először érzem azt, hogy milyen jó a vezetés, repülünk, megy az autó, mint a szél. Erre kijön ez a cikk, hogy a robot autók már a küszöbön vannak. Natessék.
UPDATE: ennél már jobbak vannak, és mivel a videó nincs már meg, így egy kicsit jobb videó jön:
UPDATE: ennél már jobbak vannak, és mivel a videó nincs már meg, így egy kicsit jobb videó jön:
2011. június 18., szombat
Kullancs szezon
A HVG-n volt egy cikk 11 hiedelem a kullancsokról címmel. A téma elég időszerű, amióta nem lehet irtani a kullancsokat. Már a közeli játszótéren is megjelentek a vérszívók: az egyik ovistársból 11 kullancsot szedtek ki.
Összegyűjtöttem itt néhány videót arról, hogyan érdemes a kullancsot kiszedni. A lényeg, hogy ne nyomjuk meg a hasát, mert a kórokozók többsége ott van, és ne is késztessük fuldoklásra a kullancsot azzal, hogy krémbe próbáljuk fojtani.
Felkészült szülők, akik a gyógyszertárban vettek kullancscsipeszt, így szedjék ki a kullancsot:
Ha sima csipesz van nálunk:
Ha nincs csipesz, de van steril tűnk:
Ha egyik sincs, azért egy darab cérnát csak elő tudunk keríteni:
Összegyűjtöttem itt néhány videót arról, hogyan érdemes a kullancsot kiszedni. A lényeg, hogy ne nyomjuk meg a hasát, mert a kórokozók többsége ott van, és ne is késztessük fuldoklásra a kullancsot azzal, hogy krémbe próbáljuk fojtani.
Játék ajánló budapestieknek
A FŐKERT Nonprofit Zrt. egy játékra hívja a fővárosban élőket, melynek lényege, hogy Budapest virágágyai egy-egy az erdő növény-, és állatvilágához kapcsolódó motívumot formáznak, melyet szeretnénk, ha megtalálnának és felismernének. Akiknek van kedvük egy kis mozgáshoz, jóízű felfedező sétához, keressék meg ezeket a motívumokat, majd párosítsák össze őket a helyszínekkel.
Az apropó, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-et az Erdők Évének nyilvánította.
Egy kis segítség:
Helyszínek:: Európa liget (I. ker.); Eötvös tér (V. ker.); Erzsébet tér (V. ker.); József nádor tér (V. ker.); Kossuth tér (V. ker.); Gellért hegy (XI. ker.); Kosztolányi tér (XI. ker.); Margitsziget; Pest-Buda emlékmű (Margitsziget); Szent István park (XIII. ker.); Szépművészeti Múzeum
Motívumok: Csigák, évgyűrűk, gombák, lepkeszárny, levélerezet, levélminták, pók, pókháló, szarvasagancs, szivárvány.
A megfejtéseket az erdelyi.krisztina@fokert.hu e-mail címre küldjétek! A legtöbb helyes párosítást beküldők között 5, 8 és 10 ezer Ft-os vásárlási utalványt sorsolnak ki!
Határidő: 2011. augusztus 1.
Forrás: Budapest.hu
Az apropó, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-et az Erdők Évének nyilvánította.
Egy kis segítség:
Helyszínek:: Európa liget (I. ker.); Eötvös tér (V. ker.); Erzsébet tér (V. ker.); József nádor tér (V. ker.); Kossuth tér (V. ker.); Gellért hegy (XI. ker.); Kosztolányi tér (XI. ker.); Margitsziget; Pest-Buda emlékmű (Margitsziget); Szent István park (XIII. ker.); Szépművészeti Múzeum
Motívumok: Csigák, évgyűrűk, gombák, lepkeszárny, levélerezet, levélminták, pók, pókháló, szarvasagancs, szivárvány.
A megfejtéseket az erdelyi.krisztina@fokert.hu e-mail címre küldjétek! A legtöbb helyes párosítást beküldők között 5, 8 és 10 ezer Ft-os vásárlási utalványt sorsolnak ki!
Határidő: 2011. augusztus 1.
Forrás: Budapest.hu
Címkék:
Budapest,
ENSZ,
érdekesség,
Erdők éve,
Főkert,
gondolat,
gyerek,
játék,
program,
utaz,
világ,
virágágyás
2011. június 17., péntek
2011. június 13., hétfő
Romantikus program szerda estére
Június 15-én, szerda este holdfogyatkozás lesz. A Stellariummal lejátszva az eseményt úgy kell tervezni, hogy a Hold 22 óra után tűnik fel a horizont felett, így a városokból addigra érdemes kikerülni. A holdfogyatkozás közepe is épp ekkor lesz. Majd gyönyörködhetünk az árnyékos Holdunkban egészen 23 óra 3 percig. A részleges holdfogyatkozás azonban eltart éjfélig is. Többet a MCSE oldalán olvashatsz!
2011. június 11., szombat
A sör fittyet hány a fizikára
Ha egy kicsit kísérletezni vágyik kedvünk, akkor vásároljunk egy doboz Guinnesst, és öntsük ki a pohárba. Vagy figyeljük a pubban, amikor friss csapolásból megkapjuk a pohár sörünket. Mit veszünk észre?
Kevésbé szerencsés helyzetben lévőknek az alábbi videón a fenti kísérlet látható:
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.
A fenti linkeken kielégítő választ kaphatunk a miértekre. Röviden csak annyi összegzésül, hogy nem szükséges a Guinness, a folyamat tiszta vízzel is nagyon jól működik, sőt, jobban látszik. De lássuk be, hogy a sörrel érdekesebb, és legalább pont a lényeget nem látjuk. A folyamatot a jobb oldali kis animáció pedig szemlélteti a folyamat lényegét: a sörös pohár közepén a buborékok felfele áramlak, magukkal húzva a folyadékot. A tetején szétfolyik és a pohár széle felé áramlik, ahol így egy körkörös áramlás elindul. De ebből mi csak a pohár fala mentén lefelé áramló folyadékot szemléletessé tevő apró buborékokat látjuk.
És most megyek, és újra elvégzem a kísérletet ;)
Kevésbé szerencsés helyzetben lévőknek az alábbi videón a fenti kísérlet látható:
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.
A fenti linkeken kielégítő választ kaphatunk a miértekre. Röviden csak annyi összegzésül, hogy nem szükséges a Guinness, a folyamat tiszta vízzel is nagyon jól működik, sőt, jobban látszik. De lássuk be, hogy a sörrel érdekesebb, és legalább pont a lényeget nem látjuk. A folyamatot a jobb oldali kis animáció pedig szemlélteti a folyamat lényegét: a sörös pohár közepén a buborékok felfele áramlak, magukkal húzva a folyadékot. A tetején szétfolyik és a pohár széle felé áramlik, ahol így egy körkörös áramlás elindul. De ebből mi csak a pohár fala mentén lefelé áramló folyadékot szemléletessé tevő apró buborékokat látjuk.
És most megyek, és újra elvégzem a kísérletet ;)
2011. június 6., hétfő
Vulkanikus villámok
A Santiagótól 870 km-re délre lévő Puyehue vulkán közel ötven évig aludt. Azonban most kitört. Erről az Indexen rengeteg kép van. A képek közül természetesen az tetszett a legjobban, ahol a gázfelhőben kialakuló vulkanikus villámokat sikerült lefényképezni.
Hogy mi is van pontosan ebben a gázfelhőben, azt megtudhatjuk a Wikipedián lévő (nagyon jó) tűzhányókról szóló cikkből, amiből az egyszerűség kedvéért a lényeges részt idézném:
"A vulkáni kitörés pillanatában felszínre kerülő gázok pontos összetételét meglehetősen nehéz mérni, de a kitörés előtti és utáni gázszivárgásokat vizsgálva megállapították, hogy a vízgőz mellett a leggyakrabban szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, metán, ammónia, fluor, hidrogén, klór, kénhidrogén, kén-dioxid és fémkarbid-gőzök kerülnek a felszínre. A hidrogén és metán egyaránt könnyen begyullad, és lángba boríthatja a vulkán környékét (mint a Mount Pelée 1902. évi kitörésénél). A gázok hőmérséklete ritkán emelkedik 1000 °C fok fölé.
A felszínre kerülő gázok vegyi összetétele főként a láva összetételétől és hőmérsékletétől függ. Az izzó lávából elsősorban klór, sósav,szén-dioxid, kén-dioxid és nátrium-karbonát válik ki, míg a 650-200 °C hőmérsékleti tartományt gyakran a sósav, ammóniumkarbonát, vasklorid jellemzi. Az alacsonyabb (200-100 °C) hőmérsékletű lávából főként kénhidrogén válik ki, míg a 100 °C alatti lávából már szinte csak a szén-dioxid szabadul fel."
Hogy mi is van pontosan ebben a gázfelhőben, azt megtudhatjuk a Wikipedián lévő (nagyon jó) tűzhányókról szóló cikkből, amiből az egyszerűség kedvéért a lényeges részt idézném:
"A vulkáni kitörés pillanatában felszínre kerülő gázok pontos összetételét meglehetősen nehéz mérni, de a kitörés előtti és utáni gázszivárgásokat vizsgálva megállapították, hogy a vízgőz mellett a leggyakrabban szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, metán, ammónia, fluor, hidrogén, klór, kénhidrogén, kén-dioxid és fémkarbid-gőzök kerülnek a felszínre. A hidrogén és metán egyaránt könnyen begyullad, és lángba boríthatja a vulkán környékét (mint a Mount Pelée 1902. évi kitörésénél). A gázok hőmérséklete ritkán emelkedik 1000 °C fok fölé.
A felszínre kerülő gázok vegyi összetétele főként a láva összetételétől és hőmérsékletétől függ. Az izzó lávából elsősorban klór, sósav,szén-dioxid, kén-dioxid és nátrium-karbonát válik ki, míg a 650-200 °C hőmérsékleti tartományt gyakran a sósav, ammóniumkarbonát, vasklorid jellemzi. Az alacsonyabb (200-100 °C) hőmérsékletű lávából főként kénhidrogén válik ki, míg a 100 °C alatti lávából már szinte csak a szén-dioxid szabadul fel."
2011. június 5., vasárnap
Eper a köbön - gasztro bejegyzés
"Isten nagyon jó formában volt, amikor megteremtette az epret." (Rékától lopva)
Tegnap megint bespájzoltunk eperből. A budakalászi eperföldön szedtünk bő egy óra alatt négy és fél kilót. Készült torta, két és fél kilóból megint dzsem, a maradékot meg folyamatosan csak esszük és esszük.
A dzsem készítéséhez most a Dzsemfix szupert használtam, így a 2,5 kilóhoz csak 70 deka cukrot kellett használni. Az eprek elég kicsi szeműek voltak, így csak ötször beleturmixoltam a botmixerrel az éppen melegedő eperbe.
A torta is elég egyszerű. Babapiskótára eper lekvárt kentem, majd rászórtam az epreket, majd vanília pudinggal leöntöttem. Azért, hogy legyen mit a piskótának beszívni a fél liter helyett olyan 8 deci tejjel készült az egy csomag vaníliás pudingporból a puding.
A pucolástól számítva 2 óra alatt lettem készen a tortával, és a dzsemmel. Utóbbi volt a rövidebb idő.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)