A legjobb tartalom szűrő

Hát nem mondom, hogy nyomban ezt fogom csinálni a monitorommal, de az ötlet nagyon tetszik!

Optika nagyban

Nehéz elképzelni, de nem csak üveg vagy zselé viselkedhet lencseként. Megdöbbentő, hogy a PS1-10afx nevű szupernóva nagyjából harmincszor volt fényesebb, mint a körülmények alapján lehetett volna - írja a National Geographic.  Ugyanis ez egy 1a jelű szupernovának kellett volna lennie. Robert Quimby, a Tokiói Egyetem Kavli Institute for the Physics and Mathematics csillagásza vetette fel a gravitációs lencsehatást, mint lehetséges magyarázatot.  És sikerült megtalálni azt az egyébként viszonylag kicsi galaxist, ami lencseként gravitációsan elgörbítette a fény útját. Ez a galaxis 8,2 milliárd fényévnyire van a Földtől. Sokkal kisebb, mint a Tejútrendszer, nagyjából tízmilliárd csillagnyi a tömege.

Láthatatlan kísérlet

Néhány lencse segítségével sikerül nem láthatóvá tenni tárgyakat. A módszer annyiból áll, hogy a fókuszpont körül helyezzük el a tárgyat. Így a fókuszált fény kvázi kikerüli azt, amit nem szeretnénk, hogy lássanak mások. Egy érthetőbb videó a dologról:

Tanmese a kettős természetről

Gyenes Tanár úrtól kaptam vagy tíz éve egy kis papírkát, amin egy kis novella volt. Sajnos az eredetét, hogy hol jelent meg, nem tudom. De ez az a történet, ami után a legjobban el lehet képzelni az elképzelhetetlent : az anyag kettős természetét. 

Egyszer volt egy kétdimenziós világ. Ebben a világban sokszögek éltek és szigorú kasztrendszer uralkodott. Annál nemesebbnek számított valaki, minél több szöge volt. A hatalmat pedig a körök gyakorolták. Mivel féltették uralmukat, néhány fontos, de könnyen belátható szabályban foglalták össze felsőbbrendűségük ismérveit és annak következményeit:

• Minden hatalom a köröké, akik tökéletesek, tehát istenek.
• Mivel a körök istenek, mindig igazuk van.
• A körök szöglettelenek.
• Aki szögletes, az nem szöglettelen. 
• Aki szöglettelen, az nem szögletes.

Ezt a néhány szabályt az ország minden lakosa jól az agyába véste.  
Élt ebben az országban egy négyzet. Ez a négyzet egyszer elment sétálni a mezőre. Hát ahogy ott sétál, hirtelen hangot hall. Nem tudta megmondani, honnan jött a hang, úgy érezte, egyszerre mindenhonnan hallja, sőt tulajdon belsejéből is az szól.
– Én a harmadik dimenzióból jöttem – szólt a hang.
A négyzet hitetlenkedett.
– Nincs is harmadik dimenzió – mondta –, hisz hogy merre van, megmutatni senki sem tudja. – S ebben a pillanatban a semmiből hirtelen előtűnt közvetlenül a négyzet orra előtt egy téglalap.
– Mit keresel itt, hogy kerültél ide? – kérdezte a négyzet.
– Én jöttem a harmadik dimenzióból – szólalt meg a téglalap –, én szóltam hozzád előbb! 
A jövevény érezte, hogy nem hisznek neki, megsértődött és eltűnt. Ám a következő pillanatban egy kör jelent meg a négyzet előtt. A négyzet nagyon meglepődött, s nem értette, hogy kerül ide a semmiből egy ilyen fontos személyiség. De nem volt túl sok ideje tanakodni, mert a kör megszólalt: 
– Én vagyok a jövevény a harmadik dimenzióból, velem beszéltél az előbb, amikor téglalap voltam. 
– Ez lehetetlen – gondolta a négyzet, de kimondani nem merte, mivel aki szöglettelen, az kör, tehát isten és mindig igaza van. De a kör és a téglalap nem keverhető össze! A kettő nem lehet ugyanaz! Aki szögletes, az nem szöglettelen, aki szöglettelen, az nem szögletes.
– Én egyszerre vagyok mindkettő – mondta jövevény. – Én vagyok a henger. Három dimenziós test vagyok.

– Miért higgyek neki? – gondolta a négyzet. – Hisz csak egy négyszög, mint én, s amit mond, annak nincs semmi értelme. Kétségtelenül nem isten, tehát nem biztos, hogy igazat mond. Hiszen aki szögletes, az nem szöglettelen. 

– Ennek nincs értelme – gondolta a négyzet. – Mi az, hogy harmadik dimenzió és mi az, hogy test és henger? A szögletesség és szöglettelenség kizárják egymást. A hengert tehát lehetetlen elképzelni. Akkor pedig nincs. Mindjárt megőrülök! – gondolta, azzal hátat fordított a hengernek, és kétségbeesetten elrohant. 
A henger bosszúsan kiemelkedett a síkból, és tovalebbent.

Egy kis optika

A Fülöp-szigeteken Illac Diaz és csapata (MyShelter Foundation) a mélyszegénységben élő emberek életbe csempész egy kis fényt. A szigetvilág fővárosának, Manilának a szegény negyedében több száz olyan otthon található, melybe nincs bevezetve az elektromos áram. A "lakások" ablaktalanok, sűrűn egymás mellé vannak zsúfolva. Még nappal is nagy a sötétség bent. Tetőablak építése nem opció. A tetőn lyukat vágnak, és újrahasznosítva a műanyag flakonokat vízzel töltik meg. Az algák és baktériumok ellen kis hipót is öntenek a vízbe. A tető felett a palack összegyűjti a fényt, és alul "szétszórja" egy kb 40-60W-os izzó fényerejét produkálva.

Kicsit kutakodva találtam egy 2008-as videót, ahol ugyanezt a technikát használják Brazíliában. Hát én csak most találkoztam vele, újszülöttnek minden vicc új, ugye.

Kúpszeletek és a kosárlabda

Hogyan állítsuk elő a kúpszeletektet (azaz a kört, ellipszist, parabolát és hiperbolát) egy elemlámpa és egy kosárlabda segítségével?! Az alábbi képen a válasz:

UPDATE: a kép elveszett. Cserépbe egy magyarázó kép, és a kúpszeletek pohárból kivágva:

A képet Martin Gardner Penrose Tiles to Trapdoor Ciphers könyvből fényképeztem ki.

Ritka légköri jelenség

Vörös színűek, változatos alakban fordulhatnak elő, horizontális kiterjedésük elérheti az 50 km-t, magasságuk akár 70 km is lehet. Élettartamuk mindössze néhány ezredmásodperc. Egy zivatarban kialakuló, nagy energiájú lecsapó villám által elindított impulzus hatására, mintegy 40-50 km-es magasságban, a mezoszférában keletkeznek. A mezoszférában a légkör sűrűsége már igen ritka, a földi légkör össztömegének mindössze 1%-a található meg itt. Egy átlagosnál nagyobb energiájú felhő-föld lecsapó villám a mezoszféra ritka légrétegében un. ködfénykisülést idézhet elő. E jelenség a vörös lidérc.

A jelenséget először 1989-ben írták le, azóta kutatják meteorológusok és légkörfizikusok. Mára a lidérc mellett több hasonló jelenséget is ismerünk, amelyeket gyűjtőnéven rövid életű felvillanásoknak nevezünk. A lidércek mellett kis szerencsével megfigyelhetjük a közvetlenül a felhő felett felvillanó kék nyalábokat, vagy az ionoszféra határán megjelenő gyűrűlidérceket.

Magyarországon nem újdonság a jelenség megfigyelése és kutatása, sőt hazánk élen jár a lidércvadászatban. Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete (GGKI) 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. Közel tíz év alatt speciális műszerekkel és nagy érzékenységű kamerákkal sok száz vörös lidércet sikerül észlelni, megfigyelni. A GGKI leginkább a vörös lidérceket keltő villámok tulajdonságainak meghatározásával járult hozzá a jelenségcsoportra vonatkozó ismeretek bővítéséhez.

Június 23-án egy hidegfront vonult át hazánk felett, előterében zivatarok, helyenként heves zivatarok keletkeztek. Sötétedés után a Balatonnál egy nagyobb zivatarcsoport tartózkodott, ekkor sikerült Bajáról, mintegy 100 km távolságból megfigyelni és lencsevégre kapni a jelenségeket.

A június 23-án készült fotókat Goda Zoltán készítette, és először a metnet.hu meteorológiai portál tette őket közzé. A cikk is Goda Zoltán tollából fakad.

Virtuális elektronmikroszkóp és sör

Ajánlom ezt az oldalt, ha kicsit úgy szeretnél tenni, mintha elektronmikroszkóppal vizsgálnál valamit. De nem csak elektronmikroszkópot, hanem több fajta mikroszkópot próbálhatunk ki virtuálisan - java appletek segítségével. Van néhány minta, amit a mikroszkóp típusának megfelelően változtathatunk:van ahol belenagyíthatunk, vagy például a feszültséget lehet változtatni, ilyesmik.


És mi a köze a sörnek a mikroszkópokhoz?! Hát ha van egy jó söröd, meg egy (fény)mikroszkópod, akkor akár meg is nézheted, hogy mit iszol - közelebbről! A sörök országonként csoportosítva találhatóak meg itt.


Példaképpen, hogy milyen színes képeket láthatunk, álljon itt az Amstel és a Guinness képe:
 

Fénysebesség mérése mikroval

Így lehet néhány tábla csoki, egy mikro, egy vonalzó és egy szorzás segítségével megmérni a fény sebességét. (index video)

Birka művészet

A mai nap fénypontja volt:

A Kispadon találtam.