A mai napon Science nap lesz, aminek keretében a hozzám látogatók a "láthatatlansággal" kapcsolatos kísérleteket végeznek majd.
Rengetegen leszünk, és én meg egyedül, így azt találtam ki, hogy az elején a bevezető alatt futó preziben már beharangozott öt kísérlet egy példavideója, animált gifje folyamatosan megy majd a kivetítőn, hogy ha én nem érek oda, akkor is lehessen továbbhaladni.
Az alábbiakban egy videóválogatást állítottam össze. Kezdjük az elektromotor működésével:
Ebben az esetben mágneses térbe áramjárta vezetőt helyeztünk, így a vezető mozogni kezdett. Ha megfordítjuk a jelenséget, és mozgatunk egy vezetőt mágneses térben, akkor a vezetőben áram fog indukálódni. Ezt hívjuk generátornak:
Ennek egy játékos formája, ha rengeteg drótból, mágnesből és elemből vonatot készítünk.Fizikatáborosaink nemrég meg is csinálták, de nagyon nehéz volt, hogy ne deformálódjon a drót-cső:
És rengeteg mindent lehet készíteni elektromotorból:
De természetesen a generátorok gyakorlati haszna nem merül ki a játékok gyártásában. Lényegében mindenféle erőmű a következő felépítést követi: valami (legtöbbször gőz, vagy mozgási energiával rendelkező víz) meghajtja a turbina kerekeket, amik egy generátor forgórészét hajtják meg, így indukálódik áram. Azután ezt transzformáljuk, de ez már egy másik történet.
A napenergiát is hasonlóan hasznosítjuk.
Az ország energiatermelésének körülbelül 40%-át kiadó Paksi Atomerőmű felépítése is ezen alapul.
Az egyik fényképen a Ganz-Láng
32 MW-os turbina és generátor látható a pécsi hőerőműben, a másik képen
pedig a Paksi Atomerőmű turbinái és generátorai.
Még régen hallottam egy olyan elméletet, hogy ha a dugóban mindenki várna addig, amíg előtte egy tetszőleges távolság, mondjuk 5 méter nem lenne, és utána mintegy vezényszóra mindenki elindulna, akkor a dugó megszűnne. Honyek Gyulával beszélgetve, rávilágított, hogy ez teljesen matematikai megoldás. A lényeg az autók sűrűsége. Bizonyos sűrűség felett elkerülhetetlen a torlódás, a dugó.
Ez támasztja alá az alábbi kis videó - animáció is. Illetve ebben arra is választ kaphatunk, hogy miért van az, hogy sokszor látszólag nincs ok, mégis az autópályán feltorlódnak az autók. Majd egyszer csak mindenki megy megint, és nem találja a vélt balesetet sehol, amit a torlódás okának hitt.
Én most abban látom a megoldást, hogy rugalmas pontsorként tekintek az autók halmazára, és próbálok úgy vezetni, hogy a sebesség-változásom a lehető legkevesebb legyen, ezáltal minimális zavart keltsek az autók folyamán. Eddig egyszer próbáltam ki, de mivel a hatások csak az én autómban voltak érezhetőek, így messzemenő következtetéseket nem vonnék le. Ha esetleg sokan átgondolnák eszerint a vezetési stratégiájukat, lehet, hogy nagyban már látszódna a különbség. Ki tudja. Próbáld ki te is!
Az alábbi gif is már régen kerengett a neten. Kissé morbid. De nézzük úgy a dolgot, hogy egy esetleges katasztrófát előzünk meg a mechanikában tanultak segítségével!
Én alapállapotban arra gondoltam, hogy a golyók homogén tömegeloszlásúak.
Sajnos tudom, hogy a gugli világában nehéz ilyen kérdést feltenni, így a megoldásokat nem a szokásos néhány megoldás után közlöm, hanem az érdeklődők (vagy lusták ;) ) megnézhetik itt. Illetve itt, ha változtatni is lehet a golyók tömegén.
Megdöbbentően gyorsan fut a gepárd. Mikor elejti a zsákmányát, a videón nem is lehet látni, hogy miért csapkod ide-oda a farkával. Egy lassított felvételben azonban gyönyörűen látszik, ahogy a gepárd a hirtelen irányváltoztatásoknál a farkával ellenkormányoz.
Most találtam ezt a csatornát, ahol 1-2 percben összefoglalnak érdekes fogalmakat, eseményeket, jelenségeket. Álljon itt az utolsó, a sokakat lázba hozó CERN-i kísérletről...
Ajánlom azon szerencsések figyelmébe, akik pont ezt tanulják fizika órán...
És hogy nem csak egy törékeny üvegpohár képes rezonancia katasztrófát szenvedni álljon itt a híres 1940-ben, mintegy másfél óra alatt leomló Tacoma híd korabeli felvétele:
Elnézést, hogy kicsit nem jelentkezem olyan sűrűn. A nagy november 8-ai leállás után elgondolkoztam azon, hogy mennyire megbízható a freeblog rendszere, háttere. Hogy szabad-e itt folytatni.
De azért álljon itt egy kis videó arról, hogy hogyan lehet könnyedén becsapni azokat, akik nem figyeltek oda fizika órán az egyensúly témakörénél....
Ez az egyik olyan kísérlet, amit csak nagyon sok gyakorlással lehet elsajátítani. De az egyik legközkedveltebb is, hiszen csak háztartásban megtalálható dolgok kellenek hozzá: asztal, terítő, tányérok. Emlékszünk még a tavaszi motoros reklámra, ahol egy motor rántja le a terítőt a rettentőhosszú megterített asztalról? Vesézgettük is ott, hogy ez elképzelhető-e vagy sem. De álljon itt egy videó, ami most a személyes kedvencem.
Bár ugye európaiként mi a CERN-ért vagyunk oda, de álljon itt egy videó a Fermilab-tól arról, hogy mi is az a Higgs-bozon.
És egy régebbi videó - ugyancsak a Fermilabtól, ahol 1995-ben kísérletileg bizonyították a top, azaz tető kvarkok létezését. Bár a kísérlet nem ez volt, de a videón láthatunk egy animációt arra, ahogyan a top kvark lebomlik...
6 önkéntes 520 napot töltött egy 72 négyzetméteres konténerbe bezárva bekamerázva, elszigetelve a kintiektől. Ez a nagyszabású kísérlet nem egy tévécsatorna, hanem az ESA pszichológiai kísérlete volt, amivel azt vizsgálták, hogy milyen hatása lehet az emberi elmére egy marsi expedíció. Mert a Marsra jelen technikai tudásunkkal 250 nap az út, ugyanennyi vissza. közel 3 hetes Marsi vakációval számolva jön ki az 520 nap. 420 nap 15 percben:
Nem teljesen tudom, hogy mi ez. Összesen egy videót találtam a tavaly elindult csapatversenyről. De izgalmasnak tűnik, hogy tíz napon keresztül naponta este 9-től kapják meg a diákok a feladatokat, és együtt, interneten keresztül vagy élőben kommunikálva egymással megoldják őket. Egyedül az nem szimpatikus, hogy félek, hogy kicsit a tanulás kárára mehet ez a játék. Ha kellően érdekes a kérdés, és elkapják a fonalat, már elképzelhető, hogy a tanórai készülés kimarad az esti gondolkodásból... ÉS kicsit nekem zavaró, hogy nem tudom, hogy pontosan mire adják a fejüket a regisztrálók, hogy merjem-e ajánlani, mi lesz/mik lesznek a témák, milyen típusú problémákkal találkozhatnak. De azért lehet, hogy érdemes beleszagolni egy kicsit. A nyeremények nagyok, tapasztalatnak se rossz, és lehet, hogy nagy buli is lehet az egész. És a MOL is szerez magának új agyakat, utánpótlást...MOL Freshhh Junior vereseny.
A Fülöp-szigeteken Illac Diaz és csapata (MyShelter Foundation) a mélyszegénységben élő emberek életbe csempész egy kis fényt. A szigetvilág fővárosának, Manilának a szegény negyedében több száz olyan otthon található, melybe nincs bevezetve az elektromos áram. A "lakások" ablaktalanok, sűrűn egymás mellé vannak zsúfolva. Még nappal is nagy a sötétség bent. Tetőablak építése nem opció. A tetőn lyukat vágnak, és újrahasznosítva a műanyag flakonokat vízzel töltik meg. Az algák és baktériumok ellen kis hipót is öntenek a vízbe. A tető felett a palack összegyűjti a fényt, és alul "szétszórja" egy kb 40-60W-os izzó fényerejét produkálva.
Kicsit kutakodva találtam egy 2008-as videót, ahol ugyanezt a technikát használják Brazíliában. Hát én csak most találkoztam vele, újszülöttnek minden vicc új, ugye.
Az X PRIZE alapítvány célja, hogy elősegítse a nagy tudományos áttöréseket, melyek az egész emberiség számára hasznosak. E célból jó sok pénzt ajánlanak fel. De nem csak az nyer, aki teljesíti a feltételeket, és végül hazaviszi a sok pénzt, hanem remélhetőleg a fejlesztési folyamat során olyan részeredmények, ötletek kerülnek napvilágra, ami hosszú távon az emberiség hasznára válnak majd.
Október 11-én volt meg az eredményhirdetése az 1,4 millió dolláros Wendy Schmidt Oil Cleanup X CHALLENGE programnak. A díjat az kapta meg, aki legalább 2500 gallon (azaz 25 000 hektoliter) vizet tisztít meg percenként, és a legtöbb, de legalább 70%-os tisztaságú vizet produkál. Végül 1 millió dollárt a Elastec/American Marine csapat kapta Illinoisból, akik átlagosan percenként46700 hektoliter vizet tisztítottak meg, úgy hogy az olajos víz átlag 89.5% -át sikerült megtisztíani. Nagyon szép ötlettel!
A második helyezett 300 000 dollárt kapott. Ők a NOFI csapat volt Norvégiából. Ez a csapat percenként27120 hektoliter veizet tisztítottak meg átlagosan, átlagosan 83.0% -os tisztaságot elérve.
A többi csapat is figyelemre méltó ötletekkel gazdagított minket. Az összes csapat összefoglaló videóit itt megtekintheted.
Más témakörökben is indítottak versenyt. A Google Lunar X PRIZEcélja, hogy elősegítse a következő Holdra lépést (amit Moon 2.0-nak is neveznek) azáltal, hogy 30 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a hold felszínét. Már volt szó a a PULIról. Ők ezért fejlesztenek.
Megint téma. Legkedvesebb új autómmal gyakoroltam már nyáron a hátrafelé beállásokat, de még szükségem van gyakorlásra. És önbizalomra is. Mert biztosan nem úszom meg, hogy mindig előre állok be párhuzamosan. Bár kiderült, hogy valakinek ez megy már úgy is, hogy csak 26 centivel van több helye, mint az autó hossza. De ezért már Guinness rekordot adnak. Mindenesetre találtam egy jó kis videót, ahol gyakorlati tanácsokat is adnak az ilyeténképpen való beálláshoz. Tiszta fizika.
Csodáljátok meg ti is ezt a videót. Csak 15 golyó felfüggesztve. Egyszerű és mégis milyen szép! Még a racionális arányú Lissajous görbék is kirajzolódnak.
Köszönöm Erben Péter kollégámnak, hogy megosztotta ezt a videót velem.
A HVG-n volt egy cikk 11 hiedelem a kullancsokról címmel. A téma elég időszerű, amióta nem lehet irtani a kullancsokat. Már a közeli játszótéren is megjelentek a vérszívók: az egyik ovistársból 11 kullancsot szedtek ki.
Összegyűjtöttem itt néhány videót arról, hogyan érdemes a kullancsot kiszedni. A lényeg, hogy ne nyomjuk meg a hasát, mert a kórokozók többsége ott van, és ne is késztessük fuldoklásra a kullancsot azzal, hogy krémbe próbáljuk fojtani.
Felkészült szülők, akik a gyógyszertárban vettek kullancscsipeszt, így szedjék ki a kullancsot:
Ha sima csipesz van nálunk:
Ha nincs csipesz, de van steril tűnk:
Ha egyik sincs, azért egy darab cérnát csak elő tudunk keríteni:
De természetesen a generátorok gyakorlati haszna nem merül ki a játékok gyártásában. Lényegében mindenféle erőmű a következő felépítést követi: valami (legtöbbször gőz, vagy mozgási energiával rendelkező víz) meghajtja a turbina kerekeket, amik egy generátor forgórészét hajtják meg, így indukálódik áram. Azután ezt transzformáljuk, de ez már egy másik történet.
Az ország energiatermelésének körülbelül 40%-át kiadó Paksi Atomerőmű felépítése is ezen alapul.
