Erőműs rajz

A napirajzon volt ez a kis rajz. Előre is bocsi. :)

Érdekességek a radioaktív sugárzásról

Az Indexen jelent meg egy cikk a mindennapi sugárterhelésről.
Érdemes végig olvasni.
Erről sok minden jutott eszembe. Például, hogy sokat szoktunk beszélni a sugárvédelemről, a dózisokról a modern fizika tanítása közben. A Fukushimai atomerőmű baleset óta persze ez megint előtérbe került. Van egy kép, amit végre sikerült teljes, olvasható méretben letöltenem. Ez szemléletesen mutatja, hogy egyes tevékenységeknek mekkora a dózisa.

Jó példák vannak a képen, de azért hadd idézzek néhány érdekességet a témában íródott egyik legjobb könyvből, Marx György Atommag-közelben-ből.

A képen van egy olyan mondat, hogy házban lakni is kockázat. Miért?! (A szemléletes ábra után egy kis száraz - de szerintem érdekes - adathalmaz következik...)

A lakosság sugárterhelésének zömét a radon okozza. Ezt nagyon kevesen tudják. Ez a 3,8 napos felezési idejű nemesgáz is radioaktív. Főképpen a talajból diffundál ki, és kb 15%-a diffúzióval, de nagyobb, 45%-a nyomáskülönbség által szívott talajlevegővel  keresztül érkezik a lakásba (repedéseken, csatornákon, villanyvezetékek mentén). Az építőanyagból is diffundál ki, ez olyan 20%-át teszi ki a szobában mérhető radon koncentrációnak. A külső levegőből 17%, vízből 2%, konyhai gázból 1% érkezik. A radon okozta sugárterhelés túlnyomó része a radon tüdőfalra telepedett radioaktív bomlástermékeinek alfa sugárzásából származik. Ha a levegő poros, füstös, akkor több radon tud tapadni a szemcsékre, így több is jut be a tüdőnkbe, ami tüdőrákot okozhat.
Tehát - főleg télen - a lakásokban elég magas a radon koncentráció. Értéke életmódunktól, a lakásunk elhelyezkedésétől, a nyílászároktól függően 0,5 és 3 mSv értékek közt változhat. Átlagosan a radonból származó sugárterhelés értéke 1,4 mSv/év. Ha számolunk egy kicsit, és ha 10 millió embert veszünk, a kollektív dózis 14 000 Sv fő/év, ami 700 fő/év kollektív kockázatot ad évente. Ez több, mint ahányan balaesetben meghalnak évente, de a dohányzás által kiváltott rák ennél kb 40-szer ennyi áldozatot szed.

Hogyan lehet csökkenteni a radon koncentrációját a szobában? Ha a lakás elhelyezkedésén nem tudunk változtatni, akkor szellőztetéssel. Gyakori szellőztetéssel.

Holnap egy természetes atomreaktorról fogok írni...

Animáció a CERN-i MoEDAL kísérletről

A videót kollégám Humphrey Jones blogán láttam meg, és vettem át. Köszönet érte. Ő egy kicsit ír is róla, ezt most időszűkében nem fordítom.

Kérdésed van a japán atomerőmű katasztrófáról?

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) pedig arra kért minden fizika tanárt, hogy gyűjtse össze az őket és diákjaikat foglalkoztató kérdéseket. Itt a vissza nem térő alkalom! Ha van kérdésed, akkor írd meg nekem, és  én továbbítom a MNT-nak. A kérdések és válaszok pedig felkerülnek majd a netre - hogy pontosan hova, az majd később kiderül.

Március 24-én, 17 órától Dávid Gyula tart előadást Fukushima - mi történt és mi várható? címmel. Ha valaki nem ér rá, vagy bármely más módon akadályoztatva van, hogy eljusson Az atomoktól a csillagokig eme előadására, akkor élőben megnézheti a Galileo WebCast közvetítésében. Az előadás az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem) lesz. A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

De hogy necsak a budapestieknek kedvezzek, március 29-én , kedden, 18 órától Földrengés, cunami, nukleáris baleset címmel Dr. Pázmándi Tamás, a MNT alelnöke tart előadást Székesfehérváron, a Szabadművelődés Házában (Fürdő sor 3.) Az előadásban ismertetik az eseményeket, bemutatják a hatásokat, elemezik a lehetséges következményeket. Szerencsére ezt az előadást is közvetíti a Galileo WebCast.


Több ilyen előtte-utána mozgatható képet nézhetünk még itt.

De ha ezt nem tudjuk kivárni, és információ éhségben szenvedünk, akkor az Országos Atomenergia Hivatal honlapján naponta legalább kétszer olvashatunk friss összefoglalót a japán Fukushima Daiichi atomerőmű aktuális helyzetéről. Letölthetünk egy március 16-ai prezentációt is, ami a hátteret, a katasztrófát, az atomerőmű felépítését, mért sugárzási adatokat tartalmaz.
Persze továbbra is ajánlom Dr. Aszódi Attila oldalát, ahol elemzéseket olvashatunk, és hasznos linkekre navigálhatunk.

Idézetek III - Teller Ede

Jó volt hallani, hogy a szlovén kolléga is tudta, ki az a Teller Ede.
"A pesszimista az olyan ember, akinek mindig igaza van, de soha sincs öröme benne."

"Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani."

"A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani."

"Nem helyes hallgatni akkor, amikor tudok valamit és mások nem tudják."

Forrás: citanum.hu

Tárhely ajánló

Van egy videomegosztó tárhely, a neve Videotorium. Az ismert videomegosztóktól abban különbözik, hogy nem csak 8-10 perces kis filmeket láthatunk, hanem néhol akár egy órás videókkal is találkozhatunk. A videók oktatási célt szolgálnak, bármikor megtekinthetőek. A filozófiától kezdve a neveléstudományon át, a történelmet és irodalmat is érintve, a számítógép tudományokig mindenféle témakört megtalálhatunk. Persze én a fizikára és a matekra koncentrálok.
Fizikán belül is egy csomó konferencia, előadás, kísérlet anyaga van fent. Fent vannak például a 2007-es 33 órás kísérlet maraton előadásai a Csodák Palotájából, egy-két hónapja felvett előadások is: a legutóbbi a szivárvánnyal, a naplementével, a hold udvarral és a zöld villanással foglalkozik. Elég sok foglalkozik atomfizikával és az LHC-vel.

A legnagyobb tojás

Az Index a főoldalon hozza, képpel, hogy Pakson egy tyúk talán Guinness rekord nagyságú tojást tojt.

Tök utálom, hogy még mindig itt tartunk. Hogy ha ez mind Gyanógeregyén lett volna, nem is lenne hír. Szánalmas.

Könyvajánló

Na, ilyet még sose csináltam. Nem egyszerű. Ugyanis én el vagyok ragadtatva a könyvtől, de ezt röviden összefoglalni?! Meg úgy, hogy fel is keltsem az érdeklődést? Hát egy ideje gondolkodom mit kellene írni, és nem jutott eszembe semmi. Pedig nagyon idekívánkozik ez a poszt.

A könyvet Lawrence M. Krauss írta, és a címe A Start Trek fizikája. Stephen Hawking írt hozzá előszót. Azért ez jelent valamit.

A könyv nem arról szól, hogy mit szúrtak el, milyen bakik vannak a Star Trekben, hanem inkább egy vezérfonál, aminek segítségével végigtárgyaljuk a kvantumfizikát, speciális és általános relativitáselméletet, a részecskefizikát és eljutunk egészen az emberi lélek lehetséges vagy lehetetlen voltáig. Mi kell ahhoz, hogy működjön a transzporter, vagy a térhajtómű, a holofedélzet, miért kell tehetetlenségcsillapító, és hogyan kellene működnie a vonósugárnak, mi kellene a szubtérsebességhez... Lehetséges, hogy érdekes ez a könyv annak is, aki még soha nem hallotta, hogy "sugározz fel, Scotty", de minden bizonnyal sokkal szórakoztatóbb, ha tudjuk ki is az a Q vagy Data.

Én rém megörültem ennek a könyvnek. Sokszor csöppentem olyan beszélgetésbe, amikor azt kellett magyarázni, hogy a Star Trek nem a Star Wars lebutított változata, és hogy lehet hogy béna a díszlet, de az ötletek nagyon jók...és hogy Stephen Hawkingot idézzem " a Star Trekhez hasonló tudományos fantasztikum segít tágítani az emberi képzeletet."

Remélem azért legalább néhány embernek kedvet csináltam a könyvhöz. Nekem nagyon bejött.

Egy történelmi nap

Valami hasonló lehetett, amikor a Chicagói Atommáglyát állták körbe a tudósok és először sikerült szabályozott körülmények között maghasadást produkálni. Most rengeteg ország és több ezer tudós figyelte a ma délelőtt 10 óra 28 perckor elinduló LHC-t. És igen, nem lett világvége, se az időutazók nem bukkantak elő.

A CERNben a régi gyorsítót alakították át, és így jött létre a mintegy hetvenszer erősebb gyorsító. A régi vasmágneseket lecserélték szupravezető elektromágnesekre, köréjük hűtésképpen folyékony nitrogént keringetnek, hogy 1,9 kelvinen tartsák őket, hogy a mágnesek ellenállása lényegében nulla legyen. Így ha valamit szerelni szeretnének, 5 hét alatt felmelegítik a rendszert, majd megint 5 hét alatt lehűtik. Addig meg lehet láblógatni.


A gyorsító csak úgy jöhetett létre, hogy sok ország összefogott, és pénzt és embert küldtek. Mi 1,18 milliárddal és az MTA KFKI RMKI egy kutatócsoportjával és a  Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének segítségével járultunk hozzá a nagy naphoz és veszünk részt a további kísérletekben.

A gyorsítóval a tudósok reményei szerint végre igazolható a részecskefizika standard modellje, vagyis az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást leíró kvantumfizikai elmélet. Majdnem minden kísérleti teszt igazolja jóslatait, a kivételek legjelentősebbike a még meg nem talált Higgs-bozon. És véletlenül még sok érdekes dolog kisülhet a kísérletekből. Nagyon izgalmas dolgok kezdeténél lehettünk jelen!

  

Forrás: Index, LHC First beam(itt élőben is lehet nézni az újjongó tudósokat), Wikipedia

Dohányzol? Kísérlet dohányosoknak

Elgondolkodtató kísérlet. A cigifüstről.

UPDATE:
a legjobb cigiellenes reklám nem az elrettentésen alapszik. Ez is elgondolkodtató:

Atom-tologatás

Az IBM kutatói egy kobaltatomot mozdítottak meg egy miniatűr, hangvillaszerű szerszámmal. A mozgatáshoz szükséges erőt a villa rezgésének frekvenciája alapján tudták pontosan meghatározni. Azt is megfigyelték, hogy ahogy az atomot ért erőhatás eléri a 17 pikonewtont (17*10^-12 N), az átugrik a következő pozícióra.
"Olyan gyors a mozgás, hogy a műszereink képtelenek érzékelni" - mondta a New York Timesnak Markus Ternes, a kutatást végző egyik tudós.
És hogy miért tologatnak egyetlen atomot a kísérletező elvetemültek? Mert az így nyert eredményeket fel tudják -vélhetően- használni arra, hogy majd az atomi méretekben működő logikai áramköröket, vagy adattárolókat tudjanak létrehozni.

Erről a "kedvenc" kísérletem jut eszembe. A Millikan kísérlet. Olajat fröcskölünk egy mikroszkóp tárgylencséjére, ami egy kondenzátor között van. Bekapcsoljuk az egyenáramot, így a töltött részecskék elindulnak az egyik irányba, majd polaritást váltunk és a másik irányba indulnak el. Amerre a nehézségi erő mutat, arra gyorsabban mozognak. Mi meg kiguvadt szemmel nézzünk egy szimpatikus olajcseppet, és mérjük az időt, ahogyan egy mikroszkopikus pályát be fut egyszer az egyik-majd a másik irányban. Hopp! Kifutott a látómezőből? Sebaj nézzünk egy újabbat, kezdjük elölről! Majd lassan azon kapod magadat, hogy csillagokat látsz, és méred, mennyi idő alatt futnak ki a szemed elől....
Szerintem a fenti kísérlet is lesz dem.laboron úgy 50 év múlva. Részvétem a jövő generációnak.

Májusban jönnek az időutazók

" Három hónap múlva megsérül a CERN részecskekísérleteinek következtében a világegyetem szövete és megjelennek az időutazók a jövőből, mondják egy orosz matematikai intézet kutatói. A genfi részecskekutató intézet, a CERN felszólaló szakértője szerint ez legfeljebb csak sci-fibe illő képzelgés.

Májusban végeznek ugyanis egy kísérletet a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumban, a CERN (Európai Atommagkutató Tanács) Genftől északra található központjában, amely során megpróbálják reprodukálni a világegyetem születésért előidéző Big Bang utáni másodperc első egymilliárdodik részét.
A moszkvai Steklov Matematikai Intézet két kutatója, Irina Arefeva és Igor Volovics szerint az a kísérlet feltépi a világegyetem szövetét - az az energia ugyanis, ami a fénysebességgel ütköző részecskék ütközése során szabadul fel, egyfajta kaput nyithat a jövőből érkező látogatóknak. Einstein általános relativitáselmélete szerint bármilyen nagy mennyiségű anyag vagy energia eltorzítja a körülötte lévő teret - maga az idő pedig annyira torzulhat, hogy egyfajta féreglyukat, a jelen és a jövő közti alagutat hoz létre.
A Daily Mail által megkérdezett kutató szerint azonban ez a feltételezés csak mese. "A kozmikus sugarak a felső atmoszférában ütközve sokkal több energiát bocsátanak ki, mint amire mi képesek lennénk", nyilatkozta Brian Cox, a CERN tagja és a részecskefizika egyik vezető brit szakértője. "Ötmilliárd éve fordulnak elő ilyen jelenségek és egyszer nem jelentek meg időutazók. Stephen Hawking utalt is arra, hogy mihelyst egy új elmélet jön létre a kvantumgravitáció témájában, ez az időutazási lehetőség elméletileg is félre lesz tolva. Már csak azért is, mert az univerzum általában a józan ész szabályszerűségei szerint működik, a múltba történő időutazás pedig nagyon nem józan.""

Mostanában sajnos/nem sajnos nincs időm írni, sok a dolgom. De ezt most olvastam a HVGben, és kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek a dologról. Aztán majd én is leírom.

A Paksi atomerőmű működése - érthető flash

Néhány éve a Paksi atomerőmű készített egy jó kis flash-t, ami lépésről-lépésre megismertet minket az atomerőmű működésével. Ha esetleg valakit jobban érdekel, esetleg kiselőadást készít, akkor érdemes megnézni. Tényleg jó. Én mindig levetítem az osztályban.

UPDATE: a flasht eltávolították. Helyette viszont találtam szimulátorokat: ezt és ezt.

Részecske vagy hullám?

Az alábbi kis rajzfilmben először kis labdákat lövünk egy résen keresztül, majd két résen keresztül. Majd ugyanezt elvégezzük vízhullámokkal is. Aztán pedig jön az elektron, és a nagy kérdés: részecske vagy hullám?