Minden relatív

Az életben sok miden vonatkoztatási rendszer kérdése. Legtöbbször nem tudunk egy másik ember/helyzet szemszögéből figyelni egy eseményt/mozgást, mert tudat alatt mindig a saját szemszögünk befolyásol. Nem is tudom meddig, talán 5-6 éves koráig az ember nem is tud más nézőpontjába belehelyezkedni. Ezért jó a lenti, kicsit rossz minőségű videó.

És ugyanez kintről: 

Szimulációban minden egyben:

Ezen a napon...

született 1882-ben Amalie "Emmy" Noether, német matematikus nő. Azt gondolom igazán megérdemli, hogy egy kicsit foglalkozzunk vele, hiszen  róla kapta nevét az ő általa felfedezett Noether-tétel, ami a kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.

A tételt Emmy Noether bizonyította 1915-ben, miután Hilbert és Klein meghívására a Göttingeni Egyetemre ment oktatni. Akkoriban nem volt egyszerű nőként az egyetemekre bekerülni, és ott dolgozni. A tétel alapvető szerepet játszott az Einstein által akkoriban kidolgozott speciális relativitáselméletben.

Könyvajánló

Na, ilyet még sose csináltam. Nem egyszerű. Ugyanis én el vagyok ragadtatva a könyvtől, de ezt röviden összefoglalni?! Meg úgy, hogy fel is keltsem az érdeklődést? Hát egy ideje gondolkodom mit kellene írni, és nem jutott eszembe semmi. Pedig nagyon idekívánkozik ez a poszt.

A könyvet Lawrence M. Krauss írta, és a címe A Start Trek fizikája. Stephen Hawking írt hozzá előszót. Azért ez jelent valamit.

A könyv nem arról szól, hogy mit szúrtak el, milyen bakik vannak a Star Trekben, hanem inkább egy vezérfonál, aminek segítségével végigtárgyaljuk a kvantumfizikát, speciális és általános relativitáselméletet, a részecskefizikát és eljutunk egészen az emberi lélek lehetséges vagy lehetetlen voltáig. Mi kell ahhoz, hogy működjön a transzporter, vagy a térhajtómű, a holofedélzet, miért kell tehetetlenségcsillapító, és hogyan kellene működnie a vonósugárnak, mi kellene a szubtérsebességhez... Lehetséges, hogy érdekes ez a könyv annak is, aki még soha nem hallotta, hogy "sugározz fel, Scotty", de minden bizonnyal sokkal szórakoztatóbb, ha tudjuk ki is az a Q vagy Data.

Én rém megörültem ennek a könyvnek. Sokszor csöppentem olyan beszélgetésbe, amikor azt kellett magyarázni, hogy a Star Trek nem a Star Wars lebutított változata, és hogy lehet hogy béna a díszlet, de az ötletek nagyon jók...és hogy Stephen Hawkingot idézzem " a Star Trekhez hasonló tudományos fantasztikum segít tágítani az emberi képzeletet."

Remélem azért legalább néhány embernek kedvet csináltam a könyvhöz. Nekem nagyon bejött.

Kánikulában fizikusnak lenni a legjobb!

A Death Valley

1849-ben harminc elszánt ember próbált rövidebb utat találni a völgyön keresztül a kaliforniai aranybányákhoz. De csak 18-an élték túl. Az egyik túlélő nevezte el a helyet "Halál Völgyének". A 209 km hosszú, és 10-23 km széles völgyben évente átlagosan 50 mm eső esik. Ennek ellenére azért van élet. Elvétve gyíkokkal és kaktuszokkal találkozhatunk.

A kaliforniai Death Valley-ben mérték minden idők legmelegebbjét: 1913 július 10-én 56.7 °C volt. De azt se lehetett túl egyszerű elviselni, amikor 43 egymást követő napon (1917 július 6 és augusztus 17 között) a hőmérséklet 48 celsius fok felett járt.

Nem is tűnik ez a mostani állapotokhoz képest olyan nagy különbségek, nem? Mi lenne, ha egyik pillanatban itt, majd ott lennénk? Mit éreznénk az egészből? Egy kis agytorna a melegben:

Általában a szubjektív érzet és az objektív inger között az érzékszerveink logaritmikus kapcsolatot állítanak fel. Ez egyébként a Weber-Fechner féle pszichofizikai alaptörvény, azaz hogy az érzet erőssége (É) az inger erősségének (I/I₀) természetes alapú logaritmusával arányos. Így működik a fülünk is például. Vagy a szemünk. És a hőérzet is hasonló lehet.

Most már csak rá kellene jönnünk, hogy mi mikor érzünk "kétszer olyan meleget". Mert ugye ez kellene a konstans értékéhez. Én a 20°C-ot veszem az egységnek. Kétszer olyan meleget érzek, ha 28°C van. Így a konstans 6-lesz. Ezek szerint amikor 41°C van, azt én ötször olyan melegnek érzem, mint a 20°C-ot, és ha a Death Valley-be repítettek volna a legmelegebb napon, akkor azt hétszer olyan melegnek éreztem volna, mint a 20°C.

Ha relatív nézzük, azaz az én melegség-érzetemet kikapcsoljuk (vagyis a 6-os szorzót) akkor kb 32%-kal érezné mindenki melegebbnek a sivatagot: 0,32=ln(56,7°C/41°C). Ez nem is olyan sok, nem?

De akkor a szemfüles olvasó megkérdezheti, hogy mi lett volna, ha Kelvinben, esetleg Fahrenheitben számolunk?!

Kelvinben: ln((56,7+273.15)/(41+273.15))=0,048
Fahrenheitben: ln(((56,7 × 1.8) + 32)/((41 × 1.8) + 32))=0,236

Azaz Kelvinben számolva kb 5%-kal, Fahrenheitben számolva 23,6%-kal lenne csak melegebb érzetünk. Tehát az amerikaiaknak jobb, kánikulában pedig fizikusnak lenni a legjobb!!
Na, mit gondolsz? :)