Generátorok és motorok

Az alábbi 5 perces videók nagyon érthetően elmagyarázzák a generátorok (angolul alternator) és a váltóáramú motorok működését:

Ne próbáld ki a vizsgálaton!

Ha véletlenül MR vizsgálatra kell mennie az embernek, akkor minden fémtárgyat kint kell hagyni. Mivel az MR mágneses rezonancia eljárás alapja az, hogy egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. (Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú (1). A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges.)

A felvételen az látszik, hogy milyen irtózatosan erős egy ilyen berendezés. A berendezés belsejében 1 tesla nagyságú mágneses erőtér van. Összehasonlításképpen a Föld mágneses terének ereje 0,00005 T, egy hűtőmágnes 0,02 T...

Free Flux

A 11.a-soknak sok szeretettel: amikor a fizika órán tapasztaltakból játék lesz :)

Az elektromágnes és a művészet

Az elektromágnesesség és a művészet kapcsolata. Avagy miért jó kreatív helyen dolgozni?!

Magnetosztratigráfia - azaz a kontinensek vándorlásának rejtélye

Valamelyik reggel Juhász Árpád, a közismert geológus beszélt a tévében. Arról beszélt, hogy a Velencei-hegység eredetileg a mai Afrika területén helyezkedett el. És hogy ezt a kőzetbe fagyott mágneses momentumból tudják.
Utána néztem. Kiderült, hogy ennek az eljárásnak, módszernek neve is van. Egy újabb tüsszentős név: magnetosztratigráfia. "A kőzetekben lévő, arra alkalmas ásványok mágneses sajátosságain alapuló rétegtani tagolási lehetőség."
Minden (pontosabban minden ferromágneses) anyagnak van egy kritikus, az anyagra jellemző hőmérséklete, ami felett elveszti a mágneses tulajdonságát. Curie-pontnak hívják. Azonban ha az anyag - jelen esetünkben a kőzet - ez alá a pont alá hűl, akkor a mágneses jelleg „belefagy” az ásványszemcsébe. Mint sok kis iránytű, mutat arra, amerre akkor a Föld mágneses északi (vagy déli) pólusa volt. (Feltéve, hogy egyéb mágneses erő nem zavarta meg.) Ezt a mágneses jelleget, ezeket a kis iránytűket hivjuk mágneses momentumnak. Innentől kezdve az iránya és nagysága már nem követi a földi mágneses tér változásait, hanem „együtt mozog” az ásvánnyal.

Mivel az ásványszemcsék a kőzetben önállóan nem mozoghatnak, csak az egész kőzettesttel együtt, ezért ha rettentő érzékeny műszerrel  megmérjük, hogy a kőzetben lévő szemcsék mágneses momentuma mennyivel tér el abban a helyben elvárttól, akkor következtethetünk arra, hogy a réteglemez hol keletkezett.Ilyen módszerrel készülnek azok az ősföldrajzi rekonstrukciók, amelyek a kontinensek elhelyezkedését ábrázolják az egyes földtörténeti korokban.

Villanykörte mágneses térben

Szeretném ajánlani Noel Cunningham ír fizikatanár oldalát, blogját, és videóit a YouTube-on. Nagyon sok ötletet meríthetünk tőle. Biztosan fogok tőle még szemezgetni, de most álljon először is itt egy videó, amin egy villanykörtét mágneses térbe helyez.

Mikro működése

Attitól kaptam, ezer hála érte:

Aurora australis azaz déli sarki- fény

Szinte mindenki ismeri az Északi fény, azaz aurora borealis néven ismeretes jelenséget. A fenti képen azonban aurora australist láthatunk, azaz déli sarki-fényt. Ez kevésbé ismert, mert ritkábban fordul elő. A fényképet egy kutatóállomás felett az Ausztrál Antarktiszi Territóriumon fényképezték. ( fotó: AFP, AUSTRALIAN ANTARCTIC DIVISION Hosung Chung)

A borealis jelentése északi, az australis pedig déli, az aurora pedig a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották.

Hogyan is alakul ki ez a szép jelenség?

Általános tévhit, hogy a szép fényjelenséget a Napból érkező, és a légkörben elégő részecskék okozzák. Valóban a Napból érkező, leginkább protonok és neutronok keltik a jelenséget, de nem égnek el. A részecskék a napszél-lel érkeznek, és kis részben a Naprendszerünkön kívülről érkezett részecskékből állnak.

A töltött, mozgó részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti. Hat rájuk a Lorenz erő (12-es fizika anyag). A Föld mágneses pó­lusai körüli tartományokban azonban bejutnak a légkörbe. Ekkor a részecskék üt­köznek a légkör atomjaival, (például oxigénnel, nitrogénnel), ionizálják és gerjesztik az atomokat. A gerjesztett állapot viszont nem kényelmes az atomoknak, és visszapottyannak az alapállapotukba. Az energia megmaradás miatt, a felesleges energiát pedig fény formájában kibocsátják.

A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmole­kulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tarto­mányban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, leggyakrab­ban 100 km magasságban figyelhető meg. (forrás és lásd még : Wikipedia)

<!--Az Index cikke »-->