Térképekről 6 percben

Minden, amit a térképekről tudni szerettél volna, de soha nem merted megkérdezni:

Örök optimista

Alapjában véve egész jól élünk. Mindig lehetne rosszabb is:

Magnetosztratigráfia - azaz a kontinensek vándorlásának rejtélye

Valamelyik reggel Juhász Árpád, a közismert geológus beszélt a tévében. Arról beszélt, hogy a Velencei-hegység eredetileg a mai Afrika területén helyezkedett el. És hogy ezt a kőzetbe fagyott mágneses momentumból tudják.
Utána néztem. Kiderült, hogy ennek az eljárásnak, módszernek neve is van. Egy újabb tüsszentős név: magnetosztratigráfia. "A kőzetekben lévő, arra alkalmas ásványok mágneses sajátosságain alapuló rétegtani tagolási lehetőség."
Minden (pontosabban minden ferromágneses) anyagnak van egy kritikus, az anyagra jellemző hőmérséklete, ami felett elveszti a mágneses tulajdonságát. Curie-pontnak hívják. Azonban ha az anyag - jelen esetünkben a kőzet - ez alá a pont alá hűl, akkor a mágneses jelleg „belefagy” az ásványszemcsébe. Mint sok kis iránytű, mutat arra, amerre akkor a Föld mágneses északi (vagy déli) pólusa volt. (Feltéve, hogy egyéb mágneses erő nem zavarta meg.) Ezt a mágneses jelleget, ezeket a kis iránytűket hivjuk mágneses momentumnak. Innentől kezdve az iránya és nagysága már nem követi a földi mágneses tér változásait, hanem „együtt mozog” az ásvánnyal.

Mivel az ásványszemcsék a kőzetben önállóan nem mozoghatnak, csak az egész kőzettesttel együtt, ezért ha rettentő érzékeny műszerrel  megmérjük, hogy a kőzetben lévő szemcsék mágneses momentuma mennyivel tér el abban a helyben elvárttól, akkor következtethetünk arra, hogy a réteglemez hol keletkezett.Ilyen módszerrel készülnek azok az ősföldrajzi rekonstrukciók, amelyek a kontinensek elhelyezkedését ábrázolják az egyes földtörténeti korokban.

Mit látott Gagarin?!

Gagarin volt az első ember, aki valami olyasmit látott, amit előtte ember soha. Elég kockázatos volt az útja. Erről legutóbb olvashattunk. Milyen magasan volt? Valóban látszott fentről a Kínai Nagy Fal? Nekünk talán már nem olyan meghökkentőek a képsorok. De érdekes átélni, hogy milyen is lehetett neki ott fent. Real time movie.
Az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé (azaz tegnaptól)  a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig.
A filmben az archív felvételek mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült képsorok is láthatók, melyeket az ISS két legutolsó (26/27) expedíciójának legénysége rögzített. A készítők ezekkel próbálták visszaadni azt a látványt, ami Gagarin elé tárult, mikor Vosztok-1 űrhajójával Föld köruli pályára állt. A látványos felvételek alatt Gagarin és a földi irányítóközpont közötti párbeszédet hallhatjuk.

Föld órája

Március 26-án, szombaton este 20.30-tól lesz a WWF Föld órája. Azzal, hogy egy órára lekapcsoljuk a világítást, eltökéltségünket fejezzük ki bolygónk megóvása mellett.

Budapest fényei elsötétülnek: sötétbe borulnak a hidak, a Parlament és a Duna-korzó, lesz remek zene és buli a várudvaron kongadobosokkal, tűzzsonglőrökkel, fényfestőkkel, és fényküllős biciklisekkel. A Ferihegyi repülőtér (vagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér?) teljesen lezárja az egyik kifutópályáját a Föld Órája időtartama alatt. Ez nem lesz olyan látványos, mint mondjuk az Eiffel-torony vagy a Burdzs Kalifa elsötétedése, de igencsak sok energiát takaríthatunk meg vele, ugyanis a világítótestek összteljesítménye körülbelül 84 000 Watt...
Az akcióhoz cégek is csatlakoztak, és "híres emberek" is elmondják véleményüket a dologról. Többet olvashatsz a földórája.hu oldalon.

Csütörtöki aszteroida

A Föld-Hold távolság kilenctizedére, 359 ezer kilométerre lesz bolygónktól egy 22 méter átmérőjű kisbolygó, amikor elhúz mellettünk. "Néhány hetenként repülnek el a Föld közelében ilyen objektumok" - nyilatkozta Don Yeomans, a NASA bolygókutatással foglalkozó részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) szakértője.

2010 GA6 katalógusjelű aszteroidát a közelmúltban fedezték fel a Catalina Sky Survey (CSS) égboltfelmérési projekt keretében, amelyet 1999-ben indítottak a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok, a kisbolygók és az üstökösök feltérképezésére.

A 2010 GA6 katalógusjelű kisbolygó nem az első hívatlan égi látogató, amely az idén a Föld közelébe merészkedik. Januárban a 2010 AL30 katalógusjelű kis aszteroida 130 ezer kilométerre volt tőlünk. Írja az Index.

De ezek az aszeroidák nem jelentenek veszélyt a Földre. Tessék megnyugodni. Emlékezzünk arra, hogy például tavaly novemberben egy aszteroida "csak" 14 000 km-re haladt el mellettünk, és nem lett semmi bajunk.

Találtam egy érdekes oldalt, ahol meg lehet nézni, hogy a már felfedezett aszteroidák mikor lesznek földközelben, mennyi a becsapódás esélye, mekkorák, mekkora sebességgel mennek, mikor tudták megfigyelni stb.

Az oldal szerint akár havonta néhányszor is lehetne ilyen hír az Indexen. Lehet, hogy pangás van a Tudomány rovatban, mert itt azt írják, hogy a 2010 GA6 Földdel való ütközési esélye 0.000016% azaz 1 a 6 250 000-hez. A már említett 2009 VA aszteroidánál ez 0.003% volt, azaz 1 a 33 000-hez. Ennél volt már kockázatosabb is, a 2000 SG344, ahol az ütközés veszélye 1 a 769-hez volt.

Aszteroida a közelünkben

Az Indexen olvastam, hogy elég közel, 14000 kilométerre közelített meg minket egy aszteroida november 6-án. Ez kb az jelenti, hogy ha tőlünk a Hold 100 lépésre kering, akkor ez 4 lépésre haladt el. De akkor se lett volna nagy baj - írják - ha összeütköztünk volna vele, mert a nagyjából hét méteres szikla valószínűleg apró darabokra robbant volna a légkörben a súrlódás hatására, és csak a kisebb maradványai érték volna el a felszínt. Ez szerintem is így van, de nem hiszem, hogy az emberek többsége ne azt gondolná, hogy ezt csak azért tették hozzá, mintegy megnyugtatásként, mert csak 15 órával a Földközel előtt tudták kiszámolni, hogy nem lesz semmi baj. Megint csak összehasonlításképpen: a népies nevén hullócsillagoknak hívott meteorok általában 1 grammnál kisebb tömegűek, és inkább milliméteres, maximum néhány centiméteres nagyságúak.