A következő címkéjű bejegyzések mutatása: energia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: energia. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 12., péntek

Mozgási energia a filmekben

 A Fekete Párduc film részletében a lövedékekből származó mozgási energiát használják. Mit gondolsz?



2014. március 2., vasárnap

2011. július 25., hétfő

Új típusú naperőmű

Egy igen ígéretes konstrukcióval álltak elő az amerikaiak. Egészen szimpatikus az elv, és a káros anyag kibocsájtás szintje is meggyőző. No meg van is elég sivataguk, ami kellő helyet és napfényt biztosíthat az erőműnek.
"Az EnviroMission nevű projektben egy 800 méter magas tornyot húznak fel az arizonai sivatagban, a torony lábánál egy több száz méter átmérőjű körben üvegházat építenek, ennek az a funkciója, hogy az alapállapotban nappal 40 fok körülire felhevülő levegő hőmérsékletét tovább emelje, 80-90 fok körülire. A forró levegő ... felfelé száll, és az egyetlen útja az üvegház közepén hatalmas kéményként emelkedő torony. A felfelé szálló levegő a torony belsejében turbinákat hajt meg, így termel áramot.""Az erőmű 2015-ben kezd el üzemelni, és a 200 megawattos csúcsteljesítményével 150 ezer háztartást lát majd el árammal az amerikai nyugati parton." Összehasonlításképpen, kedvenc paksi erőművem 1760 MW-os teljesítménnyel üzemel. "A 800 méteres, 130 méter átmérőjű torony, és az üvegház felépítése 750 millió dollárba kerül, és ha elkészül, a világ egyik legmagasabb épülete lesz, alig 30 méterrel alacsonyabb a jelenlegi csúcstartó Burj Kalifa toronynál Dubajban. A dél-kaliforniai áramszolgáltató vállalat máris lekötötte az erőmű áramtermelő kapacitását egy 30 éves szerződéssel."
"A pénzügyi tervek szerint a torony 11 év alatt termeli ki a felépítésének költségeit, a fenntartására pedig minimális összeget és kezelőszemélyzetet igényel. Az élettartamát 80 évre becsülik a mérnökök, a befektetés gyors megtérülése és az alacsony fenntartási költség pedig a gazdaságilag is a leghatékonyabb megújuló energiaforrássá teszik a naperőműtornyokat."
"A technológia is több szempontból hatékonyabb, mint a hagyományos, napelemes erőműveké. Mivel a levegő hőmérsékletének különbségén alapszik, szinte bármilyen időjárásban képes működni, sőt, a talaj, és a talajmenti levegő felforrósodása miatt éjjel is tovább termeli az áramot. A felépítése nagy, egybefüggő, száraz területet igényel, így a sivatagok eddig teljesen használhatatlannak tartott részein lehet felhúzni."



Köszönöm a linket Juhász Péternek.
Forrás: Index

2010. március 26., péntek

Szobaton este fél 9-kor...

elsötétül sok város híres nevezetessége, és te is lekapcsolhatod a villanyt 1 órára.

A budai vár Savoyai teraszán közös visszaszámlálás után együtt lekapcsolják Budapest fényeit, majd egy fergeteges dob-partit tartanak a Pawaa mitaiko frontemberének vezetésével.

Részletek itt, ezen a honlapon.

2010. március 25., csütörtök

Kakukk tojás

Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)

2008. június 7., szombat

Francois Clercre ható erő

A hét képei - Index 23. hét - Francois Clerc francia védő a Paraguay elleni barátságos mérkőzésen.

Ütközés. Az erő-ellenerő (Newton III. törvénye) miatt egy ugyanakkora erő hat Francois Clerc fejére is, mint amekkora benyomta - az egyébként teljesen kemény - labdát.

2008. május 8., csütörtök

Agyatlan kísérlet

"- Mivel reklámozzuk a golflabdánkat?
- Mi lenne, ha megmutatnánk, hogy szabaduljanak meg a segítségével a Láva lámpájuktól...."

2008. március 17., hétfő

Látogatás a SEO-ban


Ahogy írtam, meglátogattuk Orsit. És ha már Luxemburgban voltunk, nem hagyhattuk ki, hogy ne menjünk el megnézni Európa legnagyobb hidroelektromos szivattyúállomását Viandenben a "Societe Electrique de l'Our"-t , azaz a SEO-t.

A legtöbb útikönyv vízerőműt ír, ezért ezt vártuk. De ez tényleg nem az volt. Ha jól vettük ki a leírásokat, akkor az történik, hogy kihasználják a város éjszakai kisebb fogyasztását, és akkor felpumpálják a St Nicolas hegy tetejérn lévő 6 millió köbméteres víztározóba a lenti vizet. Napközben, amikor pedig szükség van rá, kihasználják a víz helyzeti energiáját, és 9 turbinát hajtanak meg vele. A turbinákat másodpercenként 40 000 liter víz hajtja meg. Azt írták, hogy a felpumpáló teljesítménye 836 MW, míg a turbináké együtt 1100 MW.

Egy kicsit elbizonytalanodtunk az energiamegmaradást illetően. Hogy is van ez?