Csigák az ókorban és ma

Már a görögök is... kezdhetünk sok beszélgetést így. Ezt is. A csigákat már a görögök is ismerték, és kihasználták, hogy megváltoztatja az erő irányát, csökkentheti azt. Ha munkát nem is tudunk megspórolni velük, azért ez néha nagyon sokat jelent.
Nézzünk is erről néhány szórakoztató videót -  sajnos az Eureka! régi rajzfilmsorozat, és jobb felbontásban nem tudtam elérni:

De csigákat nem csak régen használtuk, hanem ma is:

És remélem sokaknak ismerős a helyszín:

De hasonló szórakoztató kis videókat tudunk megnézni az emelőről is itt, a kétkarú emelőről, csigasorokról,

Kakukk tojás

Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)

Francois Clercre ható erő

A hét képei - Index 23. hét - Francois Clerc francia védő a Paraguay elleni barátságos mérkőzésen.

Ütközés. Az erő-ellenerő (Newton III. törvénye) miatt egy ugyanakkora erő hat Francois Clerc fejére is, mint amekkora benyomta - az egyébként teljesen kemény - labdát.

Agyatlan kísérlet

"- Mivel reklámozzuk a golflabdánkat?
- Mi lenne, ha megmutatnánk, hogy szabaduljanak meg a segítségével a Láva lámpájuktól...."

Látogatás a SEO-ban

Ahogy írtam, meglátogattuk Orsit. És ha már Luxemburgban voltunk, nem hagyhattuk ki, hogy ne menjünk el megnézni Európa legnagyobb hidroelektromos szivattyúállomását Viandenben a "Societe Electrique de l'Our"-t , azaz a SEO-t.

A legtöbb útikönyv vízerőműt ír, ezért ezt vártuk. De ez tényleg nem az volt. Ha jól vettük ki a leírásokat, akkor az történik, hogy kihasználják a város éjszakai kisebb fogyasztását, és akkor felpumpálják a St Nicolas hegy tetejérn lévő 6 millió köbméteres víztározóba a lenti vizet. Napközben, amikor pedig szükség van rá, kihasználják a víz helyzeti energiáját, és 9 turbinát hajtanak meg vele. A turbinákat másodpercenként 40 000 liter víz hajtja meg. Azt írták, hogy a felpumpáló teljesítménye 836 MW, míg a turbináké együtt 1100 MW.

Egy kicsit elbizonytalanodtunk az energiamegmaradást illetően. Hogy is van ez?