Köszönjük!

Sportolóink nem csak kiváló eredményeket értek el, hanem még fizikai témájú fotókat is lehetett róluk készíteni! Gratulálok az eredményekhez! Nagyon köszönjük, hogy drukkolhattunk Nektek!
Íme Hosszú Katinka 2016-ban, Rióban:

A felületi feszültség, a fénytörés, áramlások, mind mind megfigyelhetők ezen az egyébként is szuper futam szuper képén.

Fénytörés

Olyat már mindenki látott, hogy a tábortűz felett remeg a kép. Vagy remeg éjjel a csillagok képe. És biztosan rá is jött, hogy ez a levegő különböző részeinek eltérő törésmutatójával magyarázható: a fény ezen keresztül nézve megtörik. De az agy már megtanulta, hogy ott vannak a dolgok, mint ahonnan a fény egyenes vonalban terjed, így gondolatban meghosszabbítja a megtört vonalat. De a meleg felfelé száll, a levegő ritkul, amikor felfelé megyünk, így a törésmutató, és a tárgy helye is máshova kerül.
Ugyanezt az eljárást kissé felerősítve és leképezve lencsék segítségével láthatjuk az alábbi videón. A sok kísérlet megmutatja a láthatatlant. Azt, ami nem annyira erős jelenség, mint a tábortüzes, de sokat elárul a fizikai folyamatról...

megdöbbentő, de ezzel a technikával még a hangrobbanás is kimutatható!

A sör fittyet hány a fizikára

Ha egy kicsit kísérletezni vágyik kedvünk, akkor vásároljunk egy doboz Guinnesst, és öntsük ki a pohárba. Vagy figyeljük a pubban, amikor friss csapolásból megkapjuk a pohár sörünket. Mit veszünk észre?
Kevésbé szerencsés helyzetben lévőknek az alábbi videón a fenti kísérlet látható:

A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.

A fenti linkeken kielégítő választ kaphatunk a miértekre. Röviden csak annyi összegzésül, hogy nem szükséges a Guinness, a folyamat tiszta vízzel is nagyon jól működik, sőt, jobban látszik. De lássuk be, hogy a sörrel érdekesebb, és legalább pont a lényeget nem látjuk. A folyamatot a jobb oldali kis animáció pedig szemlélteti a folyamat lényegét: a sörös pohár közepén a buborékok felfele áramlak, magukkal húzva a folyadékot. A tetején szétfolyik és a pohár széle felé áramlik, ahol így egy körkörös áramlás elindul. De ebből mi csak a pohár fala mentén lefelé áramló folyadékot szemléletessé tevő apró buborékokat látjuk.

És most megyek, és újra elvégzem a kísérletet ;)

Szétlőtt cuccok

Mindig is érdekelt, milyen lenne, ha szétlőnénk egy sonkát/gyurmát/epret...stb? Itt egy kis ízelítő abból a remek kis fotósorozatból, ahol különböző dolgokat lőttek szét. A Manzárd café blogján találtam.

Instant "havazás" infrakamerával

Ez most ugyanaz a kísérlet, mint múltkor, amikor a legalább -20°C-os hidegben forró vizet locsolunk szét, és a hirtelen megfagyó szétrepülő vízcseppek havazást imitálnak. Ha úgy tetszik instant hó lesz. Ez a videó annyival több, hogy infrakamerával is felveszi a "havazást". Ez a kísérlet új értelmet ad a télnek.

Jégcsapok

Ha valakinek nem lenne lehetősége kint tanulmányozni a jégcsapokat, akkor nem kell elkeserednie, mert Stephen Morris és Antony Szu-Han Chen, a Torontó Egyetem fizikusai jégcsapokat fejlesztettek változtatható körülmények között. Változtatták a víz összetételét, a levegő áramlását a jégcsap körül.
Azt az eredményt kapták, hogy a nyugodt levegőben növesztett jégcsapok legtöbbje különös lábakat és csúcsokat növesztett, míg a mozgó levegőben létrejövők közel ideális alakúak lettek.
Kiderült, hogy a víz minősége is számít: a desztillált vízből létrehozott jégcsapok nagyobb valószínűséggel lettek szabályos kúp alakúak, mint a csapvízből készültek. A csapvíz szennyeződései felelősek ugyanis a csomós és hullámos formákért.

Jégcsap csapvízből:

Desztillált vízből:

A jégcsapok önmagukban is érdekesek, de alakjuknak és létrejöttüknek tanulmányozása olyan mérnöki alkalmazásokban is fontos, mint a távvezetékek vagy a repülőgépek szárnyainak eljegesedése. "Ha nem értjük a jégcsapokat, akkor azt sem értjük, hogyan jegesedhet el az erős légáramlásoknak kitett repülőgép szárnya"- közölte Morris.

Kakukk tojás

Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)

Jégcsap

Szerintem nem sokan vágynak már egy kis hóesésre idén. A jóból is megárt a sok. De azért vannak szép dolgok, fel a fejjel. Ahogy a közmondás is mondja: "Január, február, itt a nyár

Bor automata

Zsíros László Róbert Szertár blogján találtam. És tutti megcsinálom, ha megint tanítok majd hidrosztatikát. Vagy előbb, kedvtelésből.

És ha tetszett, és szeretnél még kipróbálni ezt azt, kísérletezni, akkor ott a helyed a 2009. október 31-én 14-18 óra között a Fogasházban (Budapest VII., Akácfa utca 51.). Itt lesz ugyanis a Szertár Offline. Egy kísérletezős, izgalmas délután. Lehet vállalatot irányítani, kísérleteket kipróbálni,látássérülteknek szánt berendezéseket kipróbálni, ördöglakatolni, újraéleszteni, kristályt növeszteni, helyszínelősdit játszani, és a Lénárt gömbön gömbi-amőbázni. Programok, helyszín és egyéb infok (például, hogy belépő nincs) megtalálhatóak a szertar.com oldalon. Hajrá!

Buborék kérdés

Az alábbi képeket Orsitól kaptam. Ő fényképezte le egy befőttes üveg falán kialakult buborékokat. A buborékokban buborékok vannak. Az egyik képen háttérben látszik a virág szára, ami az üveg vízzel való megtöltésének oka volt. Szerintetek mi a jelenség magyarázata? Sok okos ötletet kérek!