Ha a repülőgéppel együtt mozgó koordináta rendszerből figyeljük a bombák mozgását, akkor úgy tűnik, mintha egyszerűen szabadon esnének a bombák. Közben persze a repülőgép ad egy vízszintes irányú kezdősebességet is. Így a külső szemlélő parabola pályán látja esni a bombákat.
Ha pedig a becsapódásokat figyeljük, akkor azok egyenletesen követik egymást a földön:
Ez a magyar fejlesztésű vitorla a repülőgépszárnyak ideális profilját másolja le. Nyár végére kiderül, hogy valóban hatékonyabb-e a szokásos vitorlánál. Engem meggyőzött.
Ha valakinek nem lenne lehetősége kint tanulmányozni a jégcsapokat, akkor nem kell elkeserednie, mert Stephen Morris és Antony Szu-Han Chen, a Torontó Egyetem fizikusai jégcsapokat fejlesztettek változtatható körülmények között. Változtatták a víz összetételét, a levegő áramlását a jégcsap körül.
Azt az eredményt kapták, hogy a nyugodt levegőben növesztett jégcsapok legtöbbje különös lábakat és csúcsokat növesztett, míg a mozgó levegőben létrejövők közel ideális alakúak lettek.
Kiderült, hogy a víz minősége is számít: a desztillált vízből létrehozott jégcsapok nagyobb valószínűséggel lettek szabályos kúp alakúak, mint a csapvízből készültek. A csapvíz szennyeződései felelősek ugyanis a csomós és hullámos formákért.
Jégcsap csapvízből:
Desztillált vízből:
A jégcsapok önmagukban is érdekesek, de alakjuknak és létrejöttüknek tanulmányozása olyan mérnöki alkalmazásokban is fontos, mint a távvezetékek vagy a repülőgépek szárnyainak eljegesedése. "Ha nem értjük a jégcsapokat, akkor azt sem értjük, hogyan jegesedhet el az erős légáramlásoknak kitett repülőgép szárnya"- közölte Morris.
Ha táborban sorversenyre kerül a sor, és van beleszólásom a dologba, hogy az én állomásomon mit csináljanak a gyerkőcök, akkor az egyik kedvenc feladatom a pontosan 42 darab élőhangya gyűjtésen kívül, hogy hajtogassanak repülőt, a természeti viszonyok figyelembevételével, és a kb 1-2-3, mikor hány méterre lévő hulahopp karikán keresztül kell repíteni a járművet. Azt hiszem ez igazán jó feladat. Mindenki tud repülő gépet hajtogatni, nem? És legtöbbször azt hallják szerencsétlen diákok, hogy ne hajtogassanak. Így amikor végre ez a feladat, kiderül ki a jani a gáton. Nemrég olvastam a Gyerekszobán, hogy már létezik egy olyan szerkezet, amit potom 18 dollárért meg is vásárolhatunk, és ami kilövi helyettünk a gépet. Az angliai Middlesex Egyetemen fejlesztették ki, és egy egyszerű motoron és műanyag tárcsákon kívül mást nem is használnak, de garantálják, hogy 30 másodpercig siklik majd a levegőben.
Aztán tovább keresgéltem, és találtam egy oldalt, az instructables.com-ot, ahol ha az ember beregisztrál megkapja a teljes leírását, hogy hogyan kell egy ilyen szerkezetet összeeszkábálni. Nem tűnik nehéznek. (hihi) Olyan pontos és részletes a leírás, hogy az un. Opitec vagy Kelvin nevezetű boltok mely gyártási számú cikkét kell beszerezni. Persze ha valakinek nem ez az első ilyen kis szerkezete, van gyakorlata, és megfelelő szerszámai, akkor nem lehet nehézmegépíteni. Ezek hiányában nekem nem is tűnik most már olyan soknak az a 18 $.
Valahol hallottam azt az elméletet, hogy amikor lezuhan egy repülőgép, a hír hatással van a repülőgép pilótákra, és ilyenkor ennek hatására megszaporodnak a repülőgép szerencsétlenségek. Most is egy ilyen sorozat kezdődött el, szerintem.
Múlt szerdán felszállás után zuhant le egy repülőgép Madridban. A szerencsétlenségnek 153 halálos áldozata volt. Ma pedig hasonlóan a madridi esethez nem sokkal felszállás után zuhant le a kirgiz Itek Air légitársaság Boeing 737-es utasszállítója, az ország fővárosa, Biskek közelében. A gépen 90-en utaztak, a katasztrófának 25 túlélője van.
Az Antonov An-225 névre hallgató teherszállító repülőgép Ferihegyen landol a hét második felében!
Ebből a gépből csak egy van a világon, ha minden igaz idén lesz kész a második példány. Az oroszok fejlesztették ki, hogy légi utánpótlással rakétákat és egyéb nagy hadászati eszközöket szállíthassanak vele. Könnyedén szállít akár űrhajót (a képen a Buran űrhajót), vagy metró szerelvényt. A Guinness rekorodok könyvében kb 240 rekordot jegyeztek be a neve mellett. Többek között ez a repülőgép rendelkezik a legnagyobb felszállási súllyal (640 tonna!)
A 84 méter hosszú gép fesztávolsága 88,4 méter, 6 turbinája egyenként 229 kN erővel tol és 850 km/h sebességre képes. Bár elvileg nem ez a legnagyobb repülőgép, hanem a Hughes H-4 Hercules de utóbbi csak egyszer szállt fel, és akkor is csak 21 méter magasba, míg az An-225-ös már számtalanszor repült. (A fesztávolsága mintegy 10 méterrel nagyonbb.)
Pontosan nem tudom mikor landol a gép, pénteken 16-kor vagy 16.30-kor és szombaton 17-kor száll fel, de ez nem biztos. Ha valaki tud biztosabbat írjon kommentet! Külön erre a célra a Ferihegyi 2B terminál kivételesen megnyitott teraszáról figyelhetik a gép landolását az érdeklődők, ami a Ferihegyi 2-es pályára várható. A gép egyébként földrengésgenerátorokat szállít Ferihegyről a Közel-Keletre.
Nézd meg élőben az Antonovot landolás közben vagy ha ezt nem teheted, akkor ezen a videón ( készült 2006.11.06-án):
Egyéb adatokat a gép Wikipediás oldalán találhatsz.
Ha táborban sorversenyre kerül a sor, és van beleszólásom a dologba, hogy az én állomásomon mit csináljanak a gyerkőcök, akkor az egyik kedvenc feladatom a pontosan 42 darab élőhangya gyűjtésen kívül, hogy hajtogassanak repülőt, a természeti viszonyok figyelembevételével, és a kb 1-2-3, mikor hány méterre lévő hulahopp karikán keresztül kell repíteni a járművet.
Aztán tovább keresgéltem, és találtam egy oldalt, az instructables.com-ot, ahol ha az ember beregisztrál megkapja a teljes leírását, hogy hogyan kell egy ilyen szerkezetet összeeszkábálni. Nem tűnik nehéznek. (hihi) Olyan pontos és részletes a leírás, hogy az un. Opitec vagy Kelvin nevezetű boltok mely gyártási számú cikkét kell beszerezni. Persze ha valakinek nem ez az első ilyen kis szerkezete, van gyakorlata, és megfelelő szerszámai, akkor nem lehet nehézmegépíteni. Ezek hiányában nekem nem is tűnik most már olyan soknak az a 18 $.
Valahol hallottam azt az elméletet, hogy amikor lezuhan egy repülőgép, a hír hatással van a repülőgép pilótákra, és ilyenkor ennek hatására megszaporodnak a repülőgép szerencsétlenségek. Most is egy ilyen sorozat kezdődött el, szerintem.
Ebből a gépből csak egy van a világon, ha minden igaz idén lesz kész a második példány. Az oroszok fejlesztették ki, hogy légi utánpótlással rakétákat és egyéb nagy hadászati eszközöket szállíthassanak vele. Könnyedén szállít akár űrhajót (a képen a Buran űrhajót), vagy metró szerelvényt. A Guinness rekorodok könyvében kb 240 rekordot jegyeztek be a neve mellett. Többek között ez a repülőgép rendelkezik a legnagyobb felszállási súllyal (640 tonna!)
