2016. augusztus 28., vasárnap

Egy kis esti hangtan

Biztos mindenki elgondolkozott már azon, hogy miért van 3 billentyű a trombitán. Mire is jó? Ez a kis gif nagyon szépen mutatja a trombita felépítését, és a billentyűk szerepét.  

2016. augusztus 26., péntek

Morbid fizika

Az alábbi gif is már régen kerengett a neten. Kissé morbid. De nézzük úgy a dolgot, hogy egy esetleges katasztrófát előzünk meg a mechanikában tanultak segítségével!
Én alapállapotban arra gondoltam, hogy a golyók homogén tömegeloszlásúak.

Sajnos tudom, hogy a gugli világában nehéz ilyen kérdést feltenni, így a megoldásokat nem a szokásos néhány megoldás után közlöm, hanem az érdeklődők (vagy lusták ;) ) megnézhetik itt. Illetve itt, ha változtatni is lehet a golyók tömegén. 

Gepárd és a fizika

Megdöbbentően gyorsan fut a gepárd. Mikor elejti a zsákmányát, a videón nem is lehet látni, hogy miért csapkod ide-oda a farkával. Egy lassított felvételben azonban gyönyörűen látszik, ahogy a gepárd a hirtelen irányváltoztatásoknál a farkával ellenkormányoz.


2016. augusztus 25., csütörtök

Pitagorasz - újratöltve

A tapasztalható gif hullám magyarázata, hogy a blogjavítás miatt egy-egy érdekesebb gif, kép vagy videó feltöltésére nem volt időm, csak elmentettem egy könyvtárba. Most innen szemezgetek, és töltöm fel az eddig időhiány miatt feltorlódott anyagokat.

Például megdöbbentő, de úgy tűnik ez sem került ide még fel, pedig biztosan mutattam már meg gyerekeknek...

Dortje 3.0

Kedves lelkes olvasóim!

Ezennel a blog nevét Dortje blogja 3.0-ra változtatom. Ugyanis véget ért az a közel 2 és fél éves tranziens állapot, amikor is a freeblog haláltusáját követően a freeblogból wordpressbe, majd onnan a bloggerbe konvertálás eredményeként megsemmisült képeket és videókat visszatöltöttem az elmúlt 9 év minden egyes posztjába. Ez 499 bejegyzés áttekintését jelentette. Ezek közül 9-et kellett törölnöm, vagy egy régebbivel összevonnom. Huh. Készen van. Most már minden poszt teljes étékű. És az az elégedett mosoly van most az arcomon, ami Andy Dufresne, azaz Tim Robbins arcára ült ki a Remény Rabjai című filmben.

"Istenem! Csak hat évbe tellett! Ezentúl két levelet írok hetente, nem egyet."

Dortje                                         

2016. augusztus 24., szerda

2016. augusztus 22., hétfő

Köszönjük!

Sportolóink nem csak kiváló eredményeket értek el, hanem még fizikai témájú fotókat is lehetett róluk készíteni! Gratulálok az eredményekhez! Nagyon köszönjük, hogy drukkolhattunk Nektek!
Íme Hosszú Katinka 2016-ban, Rióban:

A felületi feszültség, a fénytörés, áramlások, mind mind megfigyelhetők ezen az egyébként is szuper futam szuper képén.

2016. augusztus 15., hétfő

Usain Bolt és házi feladat egy posztban

Tökéletes házi feladat kinematikát tanuló diákoknak. 100 méteres síkfutást Usain Bolt harmadszor nyeri meg olimpián. Átlagidőt mindig is tudtunk számítani a lefutott idő és a táv ismeretében. Ez ebben az esetben 39,69 km/h-nak adódik, mivel 9.81 másodperc alatt futotta le a 100 métert. Megdöbbentő.
De mivel a New York Times készített egy csodás, görgethető infógrafikát, hogy mikor hol is volt Bolt, ezért a mozgás kicsit pontosabb sebesség idő függvényét is megrajzolhatjuk. Vagy akár rövidebb távon mérhetünk átlagsebességet a táv vége felé.





Közeleg a suli...

2016. augusztus 13., szombat

A mérés pontossága és a medencék az Olimpián

A Riói Olimpián 100 méteres pillangó döntőjében a második helyen hármas holtverseny alakult ki. Cseh László, Phelps és Le Clos is 51.14-et úszott, így mindhárman ezüstérmesek lettek. Schooling olimpiai rekorddal lett aranyérmes. Az Index cikke arról szól, hogy miért nem mérnek ezredmásodpercre az Olimpián. Ha kiszámoljuk ugyanis, hogy egy ezred másodperc különbség a legjobb úszóknál hány mm eltérést jelent az uszodában ( a cikk szerint 2,39 mm ) kiderül, hogy ez felesleges, ha az uszodák gyártásánál ehhez képest megdöbbentően nagy 3 cm (!) a megengedett eltérés. Érdemes utána számolni, hogy akkor ez mit is jelent, hány század másodperc mondjuk Phelps esetében.

Az uszoda hosszának apróbb változtatásán kívül más is javíthat az úszók eredményén. Az egyik a ruha, amiben úsznak. A 2008-as Pekingi Olimpián rekord mennyiségű rekord dőlt meg. "A 34 úszószámból 29-ben dőlt meg a rekord, 25 világ- és 65 olimpiai csúcs született a játékok alatt. Négy évvel később viszont már csak 19 számban mentek jobb időt, mint előtte valaha, kilenc világ- és 25 olimpiai csúcs született. Rióban valamivel több rekorddöntésre lehet számítani, mint amennyi Londonban volt. Pekinget viszont már nem fogják behozni, részben azért sem, mert ott a mostaninál gyorsabb, ám azóta betiltott úszódresszeket használtak." (Index)

Gyorsíthatja az úszókat, ha kevesebb dolog, illetve kisebb mértékben lassítja őket. Egy medencében a hullám az, ami lassíthatja őket. Ha elég mély a medence, akkor az alsó fenékről visszaverődő hullámok elenyésznek, de számít az oldalakról visszaverődő hullám is. Ezt eltüntetheti a csatorna, ahol lefolyik a víz, illetve plusz, üres sávok hagyása a szélén. A sávok közötti elválasztók szerepe is nagy a hullámok elnyelésében. A Pekingi olimpiáknál épült először maximális mélységű uszoda, lényegében több mint egy méterrel volt mélyebb, mint szokásos. Ez és ruha örökre emlékezetessé tette Pekinget. De ne felejtsük a hármas holt versenyt se, amivel kezdtem a cikket. Bár ez nem is olyan ritka, mint az ember gondolná - olimpiánként egy előfordul -  de azért mégis érdekes, főleg, ha magyar érdekeltség van benne.