Köszönjük!

Sportolóink nem csak kiváló eredményeket értek el, hanem még fizikai témájú fotókat is lehetett róluk készíteni! Gratulálok az eredményekhez! Nagyon köszönjük, hogy drukkolhattunk Nektek!
Íme Hosszú Katinka 2016-ban, Rióban:

A felületi feszültség, a fénytörés, áramlások, mind mind megfigyelhetők ezen az egyébként is szuper futam szuper képén.

A mérés pontossága és a medencék az Olimpián

A Riói Olimpián 100 méteres pillangó döntőjében a második helyen hármas holtverseny alakult ki. Cseh László, Phelps és Le Clos is 51.14-et úszott, így mindhárman ezüstérmesek lettek. Schooling olimpiai rekorddal lett aranyérmes. Az Index cikke arról szól, hogy miért nem mérnek ezredmásodpercre az Olimpián. Ha kiszámoljuk ugyanis, hogy egy ezred másodperc különbség a legjobb úszóknál hány mm eltérést jelent az uszodában ( a cikk szerint 2,39 mm ) kiderül, hogy ez felesleges, ha az uszodák gyártásánál ehhez képest megdöbbentően nagy 3 cm (!) a megengedett eltérés. Érdemes utána számolni, hogy akkor ez mit is jelent, hány század másodperc mondjuk Phelps esetében.

Az uszoda hosszának apróbb változtatásán kívül más is javíthat az úszók eredményén. Az egyik a ruha, amiben úsznak. A 2008-as Pekingi Olimpián rekord mennyiségű rekord dőlt meg. "A 34 úszószámból 29-ben dőlt meg a rekord, 25 világ- és 65 olimpiai csúcs született a játékok alatt. Négy évvel később viszont már csak 19 számban mentek jobb időt, mint előtte valaha, kilenc világ- és 25 olimpiai csúcs született. Rióban valamivel több rekorddöntésre lehet számítani, mint amennyi Londonban volt. Pekinget viszont már nem fogják behozni, részben azért sem, mert ott a mostaninál gyorsabb, ám azóta betiltott úszódresszeket használtak." (Index)

Gyorsíthatja az úszókat, ha kevesebb dolog, illetve kisebb mértékben lassítja őket. Egy medencében a hullám az, ami lassíthatja őket. Ha elég mély a medence, akkor az alsó fenékről visszaverődő hullámok elenyésznek, de számít az oldalakról visszaverődő hullám is. Ezt eltüntetheti a csatorna, ahol lefolyik a víz, illetve plusz, üres sávok hagyása a szélén. A sávok közötti elválasztók szerepe is nagy a hullámok elnyelésében. A Pekingi olimpiáknál épült először maximális mélységű uszoda, lényegében több mint egy méterrel volt mélyebb, mint szokásos. Ez és ruha örökre emlékezetessé tette Pekinget. De ne felejtsük a hármas holt versenyt se, amivel kezdtem a cikket. Bár ez nem is olyan ritka, mint az ember gondolná - olimpiánként egy előfordul -  de azért mégis érdekes, főleg, ha magyar érdekeltség van benne.

Úszás - lebegés - süllyedés

Az import szőlő sűrűsége nem volt megfelelő az órán. Mivel kissé drága mulatság felvásárolni több fajtát, így megismételjük a kísérletet csokival és szénsavas üdítővel. De ha most meg a szénsavból lenne kevés, akkor itt egy bizonyíték, hogy volt már, amikor ez a rém bonyolult kísérlet sikerült.

Sok helyen találkozunk az úszás/lebegés/süllyedés jelenségével.
A halak az úszóhólyagjuk méretének változtatásával tudnak emelkedni vagy süllyedni a vízben. Hasonló elven működnek a tengeralattjárók is, amikor vízzel árasztanak el részeket. Ha többet szeretnél róluk olvasni, akkor ide érdemes ellátogatni - az animációt is innen vettem.
 
Mi köze lehet mindezeknek az alkohol fokmérőhöz? Mi lehet a működésének elve?

A Csodák Palotájában ki is lehetett próbálni a Bermuda háromszöges eszközt. Mi köze a dolognak a felhajtó erőhöz?

A végére pedig egy elég izgalmas dolog: hogyan lehet, hogy a narancs úszik a vizen  míg a megpucolt lesüllyed?!

Parkolás

Megint téma. Legkedvesebb új autómmal gyakoroltam már nyáron a hátrafelé beállásokat, de még szükségem van gyakorlásra. És önbizalomra is. Mert biztosan nem úszom meg, hogy mindig előre állok be párhuzamosan. Bár kiderült, hogy valakinek ez megy már úgy is, hogy csak 26 centivel van több helye, mint az autó hossza. De ezért már Guinness rekordot adnak. Mindenesetre találtam egy jó kis videót, ahol gyakorlati tanácsokat is adnak az ilyeténképpen való beálláshoz. Tiszta fizika.

[Fifth gear] Parking Stunts Volvo Break by berlinois