A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felületi feszültség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felületi feszültség. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 22., hétfő

Köszönjük!

Sportolóink nem csak kiváló eredményeket értek el, hanem még fizikai témájú fotókat is lehetett róluk készíteni! Gratulálok az eredményekhez! Nagyon köszönjük, hogy drukkolhattunk Nektek!
Íme Hosszú Katinka 2016-ban, Rióban:

A felületi feszültség, a fénytörés, áramlások, mind mind megfigyelhetők ezen az egyébként is szuper futam szuper képén.

2013. április 28., vasárnap

Gyönyörű jelenségek a felületi feszültség és a folyadékok témaköréből

Ebben a bejegyzésben már feltételezem, hogy az olvasó tudja, hogy mi a felhajtóerő, felületi feszültség,  és a hajszálcsövesség. Így csak olyan képeket, videókat és jelenségeket mutatok be, amelyeket érdemes megfigyelni.
Legelőször a már az órán említett molnárkát nézzük meg.
És jöjjön az ígért vízcseppes videó. De előbb nézzük, mi történik, ha egy gyors kamerával vesszük fel azt, ahogy egy csepp beleesik a vízbe: legyen itt erre egy kis videó.
A kedvencem pedig, amikor a vízfelületet rezegtetve ugrándozásra bírjuk a cseppeket:
és egy másik:

De további vízcseppes videót láthatunk itt is.

Vajon mi történik az űrben, ha valaki kicsavar egy vizes törölközőt? Ezzel a kérdéssel nyerte meg két új-skóciai középiskolás, Kendra Lamke és Meredith Hatfield, a Kanadai Űrügynökség versenyét, ahol a legérdekesebb, mikrogravitációban végrehajtható kísérletet keresték az illetékesek. Az iskolások tippje az volt, hogy a kicsavart víz nem hagyja el igazán a törölköző közelét. A kísérletet Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kanadai parancsnoka végezte el:

Majd hasonlítsuk össze egy sima fénymásolópapír és a wc papír elektronmikroszkóppal készített képét. Melyik melyik lehet?















Visszakanyarodva a felhajtóerő témaköréhez, érdemes beszélni egy fura jelenségről.
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.
És akkor a végérre egy igazán izgalmas videót tartogattam:
A következő borautomata előállításáért kisötöst ajánlok, amit év végéig lehet becserélni :