Eredő ellenállás

A vegyes kapcsolások eredő ellenállásának számolása sokszor ütközik problémába. Nem is soros/párhuzamos eredő ellenállás számolása, hanem inkább annak eldöntése, hogy mit nevezünk sorosnak, mitől/honnantól párhuzamos a kapcsolás. Bár azt hiszem, ez is olyan jelenség, hogy ha valakinek egyszer "leesik", akkor utána már könnyedén látja, mit kell csinálni és meg tud oldani bármely egyszerűbb feladatot. 

Ehhez készítettem tavaly egy GeoGebra animációt, ami talán segít megérteni a folyamatot. A lap a háttérben ki is számolja az eredő ellenállást, tetszőleges értékek írhtóak be a kis téglalapokba. Meg kell mondjam, büszke vagyok rá :) bár tudom, nem nagyon bonyolult, de akkor is.

Áramkörök

 A COVID-19 miatti online oktatásban szerintem minden fizikatanár használta a PhET szimulációkat. Elég sok magyarul is elérhető - bár érdemes kitekinteni az eredeti oldalra, mert a nem lefordítottak között is rengeteg a gyöngyszem. 

Az áramkör építő szimulációt azóta kötelező érvénnyel bevezettem, amióta sikerült olyan rendes rövidzárat produkálni a tanulókészlet segítségével, hogy az emeleten elment az áram. Halkan jegyzem meg, hogy az áramköri elemeket nem a tanulókísérleti eszközökkel kötötték össze a tanulók ... erre szerencsére a szimulációban is lehetőség van. 

Másik tapasztalat, hogy érdemes egy feladatsort mellékelni a munkához, mert bár a kreatív elme sokfelé el tud kalandozni, de nem mindenkinek jár erre a rugóra az agya. Így - másoknak is segítségképpen - feltöltöm ide azt a feladatsort, amit legutóbb kaptak kézhez a méréshez a diákok. 

Jó munkát és szórakozást mindenkinek!

Elektrosztatika megint

 Már foglalkoztunk a villámlással, de az elektromos erőtér vizsgálatánál a Faraday kalitka elve igencsak fontos. A Van de Graaf generátorral megmutathatjuk a kísérletet - ez a videó a legaranyosabb szemléltető eszköz szerintem :

de azért lássuk be, hogy van aki pénzt csinál a fizika órán megtanultak segítségével, és sokkal látványosabban mutatja be a jelenséget:

vagy még látványosabban:

Elektromotorok és generátorok

Az alábbiakban egy videóválogatást állítottam össze. Kezdjük az elektromotor működésével:

Ebben az esetben mágneses térbe áramjárta vezetőt helyeztünk, így a vezető mozogni kezdett. Ha megfordítjuk a jelenséget, és mozgatunk egy vezetőt mágneses térben, akkor a vezetőben áram fog indukálódni. Ezt hívjuk generátornak:

Ennek egy játékos formája, ha rengeteg drótból, mágnesből és elemből vonatot készítünk.Fizikatáborosaink nemrég meg is csinálták, de nagyon nehéz volt, hogy ne deformálódjon a drót-cső:

És rengeteg mindent lehet készíteni elektromotorból:

De természetesen a generátorok gyakorlati haszna nem merül ki a játékok gyártásában. Lényegében mindenféle erőmű a következő felépítést követi: valami (legtöbbször gőz, vagy mozgási energiával rendelkező víz) meghajtja a turbina kerekeket, amik egy generátor forgórészét hajtják meg, így indukálódik áram. Azután ezt transzformáljuk, de ez már egy másik történet.

A napenergiát is hasonlóan hasznosítjuk.

Az ország energiatermelésének körülbelül 40%-át kiadó Paksi Atomerőmű felépítése is ezen alapul.


Az egyik fényképen a Ganz-Láng 32 MW-os turbina és generátor látható a pécsi hőerőműben, a másik képen pedig a Paksi Atomerőmű turbinái és generátorai.

Don Pettit és a LEGO

Don Pettit amióta fent van a nemzetközi Űrállomáson, időről időre mindig jelentkezik. Rettentő szimpatikus nekem, hogy a fenti élményeit közkinccsé teszi, hogy egy kicsit általa mi is elszakadunk a Földtől.
Most éppen LEGO-ból kis Van der Graaf generátort készített. És egy alap kis elektrosztatika órát rittyentett a fenti tárgyak/emberek segítségével.

Vulkanikus villámok

A Santiagótól 870 km-re délre lévő Puyehue vulkán közel ötven évig aludt. Azonban most kitört. Erről az Indexen rengeteg kép van. A képek közül természetesen az tetszett a legjobban, ahol a gázfelhőben kialakuló vulkanikus villámokat sikerült lefényképezni.
Hogy mi is van pontosan ebben a gázfelhőben, azt megtudhatjuk a Wikipedián lévő (nagyon jó) tűzhányókról szóló cikkből, amiből az egyszerűség kedvéért a lényeges részt idézném:
"A vulkáni kitörés pillanatában felszínre kerülő gázok pontos összetételét meglehetősen nehéz mérni, de a kitörés előtti és utáni gázszivárgásokat vizsgálva megállapították, hogy a vízgőz mellett a leggyakrabban szén-dioxid, szén-monoxid,  nitrogén,  metán,  ammónia, fluor,  hidrogén,  klór,  kénhidrogén,  kén-dioxid és fémkarbid-gőzök kerülnek a felszínre. A hidrogén és metán egyaránt könnyen begyullad, és lángba boríthatja a vulkán környékét (mint a Mount Pelée 1902. évi kitörésénél). A gázok hőmérséklete ritkán emelkedik 1000 °C fok fölé.

A felszínre kerülő gázok vegyi összetétele főként a láva összetételétől és hőmérsékletétől függ. Az izzó lávából elsősorban klór, sósav,szén-dioxid, kén-dioxid és nátrium-karbonát válik ki, míg a 650-200 °C hőmérsékleti tartományt gyakran a sósav, ammóniumkarbonát, vasklorid jellemzi. Az alacsonyabb (200-100 °C) hőmérsékletű lávából főként kénhidrogén válik ki, míg a 100 °C alatti lávából már szinte csak a szén-dioxid szabadul fel."

Narancs elem

Megint egy reklámmal hozakodom elő, de ez is megéri. A Tropicana készített 2500 narancs felhasználásával egy elemet Párizsban. A gyümölcsöket egy fa szerkezetre erősített cink és réz tüskékre szúrták fel, amelyek felgyújtották egy Natural Energy, azaz természetes energia feliratú neont.

Villanykörte mágneses térben

Szeretném ajánlani Noel Cunningham ír fizikatanár oldalát, blogját, és videóit a YouTube-on. Nagyon sok ötletet meríthetünk tőle. Biztosan fogok tőle még szemezgetni, de most álljon először is itt egy videó, amin egy villanykörtét mágneses térbe helyez.