![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZZgacfkh3-kxVO1_nUZ8YhzQiBG45ptnp2uogwyW-ckFD4-5h-_lUxuzkkeVB0QTdVxy4SgkfIEHuXY-Z-FM4JWqmWjAW94fPUvHigT-FgCWvh8KKA8ZC5fsKLAanQRcV3Jy0gtwOCZA/s200/110606_vulkanikus_villam.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQu8nVKyWpM5XttyedSSh9-mQLNoXY4BOz-027pLdPhyphenhyphenCr0S1Ce6Ps6uywLRUoR_doK2SZjLva8Fp9wdmFexprQ66DxhuRDS4zLnYiw3WNtc02wprBv-uJllnv4ucdbEqmeAxdPEiaOls/s200/110606_gazfelho.jpg)
Hogy mi is van pontosan ebben a gázfelhőben, azt megtudhatjuk a Wikipedián lévő (nagyon jó) tűzhányókról szóló cikkből, amiből az egyszerűség kedvéért a lényeges részt idézném:
"A vulkáni kitörés pillanatában felszínre kerülő gázok pontos összetételét meglehetősen nehéz mérni, de a kitörés előtti és utáni gázszivárgásokat vizsgálva megállapították, hogy a vízgőz mellett a leggyakrabban szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, metán, ammónia, fluor, hidrogén, klór, kénhidrogén, kén-dioxid és fémkarbid-gőzök kerülnek a felszínre. A hidrogén és metán egyaránt könnyen begyullad, és lángba boríthatja a vulkán környékét (mint a Mount Pelée 1902. évi kitörésénél). A gázok hőmérséklete ritkán emelkedik 1000 °C fok fölé.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYpzFy5i6G44hwhB41_OaWmtz5_Ld6gsdjdPykawItFANFI76g-W3dtoTOOiw-d3gU0bYZuViEbtGayGRk3vGRcsu12VoZWgde-sgpdXPKobidf6g084oMoVUs8-EntFU1DmBjgspmEJQ/s200/110606_naplemente_vulkan.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése