A mérés pontossága és a medencék az Olimpián

A Riói Olimpián 100 méteres pillangó döntőjében a második helyen hármas holtverseny alakult ki. Cseh László, Phelps és Le Clos is 51.14-et úszott, így mindhárman ezüstérmesek lettek. Schooling olimpiai rekorddal lett aranyérmes. Az Index cikke arról szól, hogy miért nem mérnek ezredmásodpercre az Olimpián. Ha kiszámoljuk ugyanis, hogy egy ezred másodperc különbség a legjobb úszóknál hány mm eltérést jelent az uszodában ( a cikk szerint 2,39 mm ) kiderül, hogy ez felesleges, ha az uszodák gyártásánál ehhez képest megdöbbentően nagy 3 cm (!) a megengedett eltérés. Érdemes utána számolni, hogy akkor ez mit is jelent, hány század másodperc mondjuk Phelps esetében.

Az uszoda hosszának apróbb változtatásán kívül más is javíthat az úszók eredményén. Az egyik a ruha, amiben úsznak. A 2008-as Pekingi Olimpián rekord mennyiségű rekord dőlt meg. "A 34 úszószámból 29-ben dőlt meg a rekord, 25 világ- és 65 olimpiai csúcs született a játékok alatt. Négy évvel később viszont már csak 19 számban mentek jobb időt, mint előtte valaha, kilenc világ- és 25 olimpiai csúcs született. Rióban valamivel több rekorddöntésre lehet számítani, mint amennyi Londonban volt. Pekinget viszont már nem fogják behozni, részben azért sem, mert ott a mostaninál gyorsabb, ám azóta betiltott úszódresszeket használtak." (Index)

Gyorsíthatja az úszókat, ha kevesebb dolog, illetve kisebb mértékben lassítja őket. Egy medencében a hullám az, ami lassíthatja őket. Ha elég mély a medence, akkor az alsó fenékről visszaverődő hullámok elenyésznek, de számít az oldalakról visszaverődő hullám is. Ezt eltüntetheti a csatorna, ahol lefolyik a víz, illetve plusz, üres sávok hagyása a szélén. A sávok közötti elválasztók szerepe is nagy a hullámok elnyelésében. A Pekingi olimpiáknál épült először maximális mélységű uszoda, lényegében több mint egy méterrel volt mélyebb, mint szokásos. Ez és ruha örökre emlékezetessé tette Pekinget. De ne felejtsük a hármas holt versenyt se, amivel kezdtem a cikket. Bár ez nem is olyan ritka, mint az ember gondolná - olimpiánként egy előfordul -  de azért mégis érdekes, főleg, ha magyar érdekeltség van benne.

Bocsi

Bocsi, mostanság megint nem vagyok valami aktív. De azért igyekszem majd. A szabadidőmben próbálok olimpiát nézni. És hát vagy nézem, vagy írok róla. Mindkettőre már nincs idő.

07.07.07

Rengeteg minden történt 2007. július 7-én.

Valószínűleg először Pitagorasz nevezte a 7-et szerencse számnak. A hét bölcsnél (Szolón, Khilón, Thalész, Biasz, Kleobulosz, Pittakosz, Periandrosz) talán ismertebb az ókori világ hét csodája, és a hét szabad művészet se eszázadi megnevezés:

• grammatika (latin nyelvtan),


• retorika (a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése),


• dialektika (a gondolatok logikus kifejtésének tárgya),


• asztronómia (csillagászat),


• aritmetika (számtan),


• geometria (mértan),


• zene (a zene matematikai-fizikai viszonyainak elmélete).

A Biblia is teli van a 7-es számmal (hét főbűn, hét szűk esztendő, hét szentség, Jézus a 77. Ádám vérvonalában, stb...)

És hogy a fizikai vonatkozást se hagyjuk el, Kepler szerint a Napon kívül még hat, szabad szemmel is látható (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz), azaz összesen 7 "bolygó" volt ismeretes.

Valahogy a számmisztika nem avult el, még ma is közkedvelt tudomány, bár sokan észre se veszik, hogy használják. A hétfejű sárkány ugyanannyira beépült életünkbe, mint a hét hét napja, a macska "hét élete" stb...

Mahatma Gandhi szerint a "Világ hét melléfogása":

• Gazdagság munka nélkül,


• Szórakozás lelkiismeret nélkül,


• Tudás jellem nélkül,


• Kereskedelem erkölcs nélkül,


• Tudomány emberség nélkül,


• Istentisztelet áldozás nélkül,


• Politika alapelvek nélkül.

Néhány számnak szerencsét, másoknak pedig balszerencsét tulajdonítunk. Bár szeretném megjegyezni, hogy a szerencsés számok nem univerzálisak, hanem kultúrafüggők. Például keleten (Japánban és Kínában) a hetes balszerencsés szám. Ugyanis a 7 japánul shichi, ami tartalmazza a shi-t, ami halált jelent japánul. (Ezzel szemben a 8 szerencsés keleten, mert hasonlóan hangzik, mint a "jólét" szó. Valószínűleg ezért lesz jövőre, 2008. augusztus 8-án, este 8 órakor a Pekingi Olimpia megnyitója. :) )

Remélem ezt nem tudta az a mintegy 80 000 amerikai és kitudja hány európai házasulandó pár, aki a mai napra időzítette esküvőjét. Ez az adatok szerint kb 30%-kal több házasságkötés, mint egy szokványos szombati napon.

A mondás szerint "aki szerencsés a kártyában, az szerencsétlen a szerelemben". A Black Jack-ben például a három darab hetes kifejezetten szerencsés, lévén 21-et tesz ki. A két dobókockán lévő pontok összegét vizsgálva a legvalószínűbb, hogy hetet kapunk. Ez néhány szerencsejátékban nem hátrányos.

Így talán nem meglepő, hogy a mai napon egészen sok, nagy horderejű program volt. Talán a legtöbbekhez a Live Earth koncert sorozat jutott el. A 24 órás koncertsorozattal az emberek figyelmét próbálták felhívni a Föld állapotára. 7 kontinensen (szerintem Észak- és Dél Amerika hirtelen kettő kontinens lett, csak hogy jobban kijöjjön), és 150 fellépő közel 2 milliárd emberhez szólt. Szerintem ehhez a programhoz kapcsolódik a Nagy Áramszünet , ami 21 és 22 óra között egy egységes villanylekapcsolásra buzdította a népet. És hát mikor máskor, mint ma zárhatták le a szavazást egy látványos lisszaboni show-val a világ új hét csodájáról. Nézzük csak, mik lettek:

• Petra ősi városa, Jordánia


• Machu Picchu, Peru


• Nagy Fal, Kína


• Taj Mahal, India


• A Megváltó Krisztus szobra, Brazília


• A Római Colosseum, Olaszország


• Chichén Itzá, Mexikó

Kíváncsi vagyok, kinek mit jelent ez a szám, és tett-e valamit ma, amit egyébként nem tett volna meg. Szerencsére a világvége nem jött el , bár azt hiszem a 6 év múlva esedékes 13.13.13-tól van félnivalónk... :)