Nagyon kis aranyos. :) Nem nagyon nagy új ötlet, volt már sok hasonló, és az egyik a Magic Pen nagy kedvenc lett, de ez meg olyan vicces, kikapcsoló. Próbáld ki te is a Home Sheep Home-ot - hanggal!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fizikai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fizikai. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. április 12., hétfő
2010. március 25., csütörtök
Kakukk tojás
Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
2009. október 22., csütörtök
Bor automata
Zsíros László Róbert Szertár blogján találtam. És tutti megcsinálom, ha megint tanítok majd hidrosztatikát. Vagy előbb, kedvtelésből.
És ha tetszett, és szeretnél még kipróbálni ezt azt, kísérletezni, akkor ott a helyed a 2009. október 31-én 14-18 óra között a Fogasházban (Budapest VII., Akácfa utca 51.). Itt lesz ugyanis a Szertár Offline. Egy kísérletezős, izgalmas délután. Lehet vállalatot irányítani, kísérleteket kipróbálni,látássérülteknek szánt berendezéseket kipróbálni, ördöglakatolni, újraéleszteni, kristályt növeszteni, helyszínelősdit játszani, és a Lénárt gömbön gömbi-amőbázni. Programok, helyszín és egyéb infok (például, hogy belépő nincs) megtalálhatóak a szertar.com oldalon. Hajrá!
És ha tetszett, és szeretnél még kipróbálni ezt azt, kísérletezni, akkor ott a helyed a 2009. október 31-én 14-18 óra között a Fogasházban (Budapest VII., Akácfa utca 51.). Itt lesz ugyanis a Szertár Offline. Egy kísérletezős, izgalmas délután. Lehet vállalatot irányítani, kísérleteket kipróbálni,látássérülteknek szánt berendezéseket kipróbálni, ördöglakatolni, újraéleszteni, kristályt növeszteni, helyszínelősdit játszani, és a Lénárt gömbön gömbi-amőbázni. Programok, helyszín és egyéb infok (például, hogy belépő nincs) megtalálhatóak a szertar.com oldalon. Hajrá!
2009. január 9., péntek
A fizika is csak egy játék
Ez a játék is csak fizika. Újfent Attitól kaptam a fülest, aki pedig a Közveszélyes Munkakerülőn látta meg először a Magic Pen-t azaz Varázs Ceruzát. Régen, amikor még a Windowsnak nem volt verziószáma, nagy rajongója voltam a TIM nevű játéknak. Ott lufikkal, macskákkal és egerekkel, futópaddal, lámpával és ventilátorral, és egyéb vicces dolgokkal kellett egyfajta láncreakciót beindítani, aminek célja előre definiált volt. Na ez a játék is hasonló, csak XXI. századi megfelelője. Itt zászlókat kell összegyűjteni, és ha a tetszőleges alakzatokat megrajzoltuk, azok életre kelnek, és a gravitáció hatására esnek lefele. Sajnos rendkívül kevés időm van. De nagyon tetszik. Így egyre kevesebb időm lesz. Nem túl jó most az internet korában, mert amikor egy pályát már csak ezer formával tudok megoldani nagy a kísértés, és sokszor engedek is neki, mert hát olyan szép megoldásokat találnak ki mások, a rengeteg idejükben és sok kreativitásukkal. Remélem én is megfertőzlek titeket...
(ha valaki nem szeretné látni a hatodik pálya egyik lehetséges megoldását, akkor csak a következő, szabad játékra klikkeljen)
Van freestyle rész is. Egy kis jókedv a mai naphoz:
(ha valaki nem szeretné látni a hatodik pálya egyik lehetséges megoldását, akkor csak a következő, szabad játékra klikkeljen)
Van freestyle rész is. Egy kis jókedv a mai naphoz:
2008. december 20., szombat
Lehetetlen
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

