Egyensúly - házilag elkészíthető kísérletek

Szép kis kísérletek egymás után az egyensúly témaköréhez. A magyar srácok videóját már a Minute Physics is felkapta, azóta rengetegen nézték meg:

Gyönyörű jelenségek a felületi feszültség és a folyadékok témaköréből

Ebben a bejegyzésben már feltételezem, hogy az olvasó tudja, hogy mi a felhajtóerő, felületi feszültség,  és a hajszálcsövesség. Így csak olyan képeket, videókat és jelenségeket mutatok be, amelyeket érdemes megfigyelni.
Legelőször a már az órán említett molnárkát nézzük meg.
És jöjjön az ígért vízcseppes videó. De előbb nézzük, mi történik, ha egy gyors kamerával vesszük fel azt, ahogy egy csepp beleesik a vízbe: legyen itt erre egy kis videó.
A kedvencem pedig, amikor a vízfelületet rezegtetve ugrándozásra bírjuk a cseppeket:
és egy másik:

De további vízcseppes videót láthatunk itt is.

Vajon mi történik az űrben, ha valaki kicsavar egy vizes törölközőt? Ezzel a kérdéssel nyerte meg két új-skóciai középiskolás, Kendra Lamke és Meredith Hatfield, a Kanadai Űrügynökség versenyét, ahol a legérdekesebb, mikrogravitációban végrehajtható kísérletet keresték az illetékesek. Az iskolások tippje az volt, hogy a kicsavart víz nem hagyja el igazán a törölköző közelét. A kísérletet Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kanadai parancsnoka végezte el:

Majd hasonlítsuk össze egy sima fénymásolópapír és a wc papír elektronmikroszkóppal készített képét. Melyik melyik lehet?

Visszakanyarodva a felhajtóerő témaköréhez, érdemes beszélni egy fura jelenségről.
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.

És akkor a végérre egy igazán izgalmas videót tartogattam:

A következő borautomata előállításáért kisötöst ajánlok, amit év végéig lehet becserélni :

Egyszerű kísérlet - repülővel utazóknak

A Szertár oldalán ma megjelent kísérlet azt bizonyítja, hogy a repülőgépen alacsonyabb nyomás uralkodik, mint a leszállást követően.

Az igazi Való Világ

6 önkéntes 520 napot töltött egy 72 négyzetméteres konténerbe bezárva bekamerázva, elszigetelve a kintiektől. Ez a nagyszabású kísérlet nem egy tévécsatorna, hanem az ESA pszichológiai kísérlete volt, amivel azt vizsgálták, hogy milyen hatása lehet az emberi elmére egy marsi expedíció. Mert a Marsra jelen technikai tudásunkkal 250 nap az út, ugyanennyi vissza. közel 3 hetes Marsi vakációval számolva jön ki az 520 nap. 420 nap 15 percben:

A sör fittyet hány a fizikára

Ha egy kicsit kísérletezni vágyik kedvünk, akkor vásároljunk egy doboz Guinnesst, és öntsük ki a pohárba. Vagy figyeljük a pubban, amikor friss csapolásból megkapjuk a pohár sörünket. Mit veszünk észre?
Kevésbé szerencsés helyzetben lévőknek az alábbi videón a fenti kísérlet látható:

A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.

A fenti linkeken kielégítő választ kaphatunk a miértekre. Röviden csak annyi összegzésül, hogy nem szükséges a Guinness, a folyamat tiszta vízzel is nagyon jól működik, sőt, jobban látszik. De lássuk be, hogy a sörrel érdekesebb, és legalább pont a lényeget nem látjuk. A folyamatot a jobb oldali kis animáció pedig szemlélteti a folyamat lényegét: a sörös pohár közepén a buborékok felfele áramlak, magukkal húzva a folyadékot. A tetején szétfolyik és a pohár széle felé áramlik, ahol így egy körkörös áramlás elindul. De ebből mi csak a pohár fala mentén lefelé áramló folyadékot szemléletessé tevő apró buborékokat látjuk.

És most megyek, és újra elvégzem a kísérletet ;)

Rengeteg kísérletes videó

A ShowYourScience oldalon 40, középiskolások által elvégzett, főleg kémiai témájú rövid videókat találhatunk. Szórakoztató és remekül felhasználható a szürke hétköznapokban. Szerintem. Nálam is közönsíégdíjas volt a gumimacis....

Elnézést kérek hű olvasóimtól, hogy az elmúlt két hétben kicsit ritkábban jelentkeztem, de eléggé összesűrűsödtek a dolgok (bölcsis jelentkezés töltögetése éjszakába nyúlóan és a szükséges iratok beszerzése, álom autó megvásárlása és egyéb, nagy odafigyelést igénylő dolgok.) Talán mostantól már több szabadidőm lesz.

Egy pszichológiai kísérlet

Ha emberekkel egy bizonyos feladatot végeztetünk el, azokat a jelenségeket, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a feladat végrehajtásához, nem feltétlenül észlelik. Így például egy formanyomtatvány kitöltésekor nem vették észre a kísérlet alanyai, hogy időközben már nem ugyanaz az ember foglalkozik velük. A videón is látható kísérletben az ügyintéző – miközben arról kérdezte a kísérleti alanyt, hogy észrevett-e valami különös dolgot – átvett egy nyomtatványt, aztán eltűnt a pult mögött, ahonnan egy másik ügyintéző emelkedett fel, és nyújtotta vissza a papírt a várakozónak. A kísérletben résztvevők 75 százaléka nem vette észre, hogy egy másik fiatal férfi segített neki, és még az sem tűnt fel nekik, hogy különböző színű inget viselt a két ügyintéző.

UPDATE: a régi videót nem találtam, de "selective attention test"-re megtaláltam egy hasonlót, talán még durvábbat.

És akkor egy még megdöbbentőbb. El sem hiszed, hogy ebben a reklámban az eleje és a vége között ekkor a a különbség!

Szomjas kacsa

Egyértelműen ez a legaranyosabb fizikai kísérlet, amit bárki az otthonába is megvehet, és sokkal érdekesebb, tanulságosabb, mint mondjuk egy láva-lámpa.
A szomjas kacsáról van szó, amit (ha jól tudom) egy magyar ember talált ki, és 30 év kihagyás után az elmúlt években újra gyártja a Ranyák Üvegtechnika.
A kacsa felépítése és működése szépen le van írva Siegler Gábor kollégám cikkében, és a Kísérleti Feladat Gyűjteményben is. Utóbbiból idézném azért röviden a működés alapelvét.
A kacsa szivaccsal borított csőre beleér a pohár vízbe, és a szivacs vizet szív fel. A víz párolgása lehűti az üvegfalat, és a kacsa fejét kitöltő étergőzt. A lehűlt gőz nyomása csökken, ezért a folyadékszint egyre feljebb kúszik az üvegcsőnyakban. Mivel az üvegcső alaphelyzetben is kissé ferde, a nyakban egyre magasabbra emelkedő folyadék súlya a kacsa fejét lehúzza. Mikor a madár előrebillen, az üvegcső alsó vége kiemelkedik a folyadékból, a két gőztér (fej és a törzs) nyomása kiegyenlítődik, és az éter a csőből visszafolyik a törzsbe. Ekkor a madár keljfeljancsi-szerűen visszabillen.
Érdemes üvegbúra alá tenni a kacsánkat. Ekkor kiderül ugyanis, hogy mégsem örökmozgóról van szó. De melegíthetjük a kacsa fenekét lámpával, kézzel, így a hőmérséklet különbséget nem a párolgással állítjuk elő.



A képek 2009-ben készültek, mikor Nikáné Wild Ágnes elsős osztálya ismerkedett a szomjas kacsával.

Nem részegen - egyenesen?!

Tegnap írtam az érzékelésről és tájékozódásról, hogy az elmúlt időszakban mi mindennel találkoztam, ami ezzel kapcsolatos. Kihagytam, de most pótolom, hogy ezzel az Indexes videóval is nemrég találkoztam, és kapcsolódik a "nem szokásos" érzékeléshez. Tervbe vettem, hogy én is kipróbálom!

Láthatatlan kísérlet

A legutóbbi kedvenc után egy újabb kísérlet, ahol eltűnnek a szemünk elől a dolgok...

Hőkamerás videók

Tavaly novemberében diákok egy csoportja hőkamerával különböző jelenségeket filmezett le iskolánkban. Most elkészült a honlap: az infravörös sugárzás elméleti hátterén, a mérési eljáráson kívül rengeteg kis videót is töltöttek fel.
Hétköznapi jelenségeken, (mint például a kézmosás,) kívül sok fizikai és kémiai kísérletet végeztek el úgy, hogy közben a hőkamerával felvették a kísérletet. Nagyon sokat lehet tanulni belőle, és közben szórakoztató is!

De azért beszéljünk egy kicsit a háttérről is. Tehát az úgy kezdődött hogy a Berzsenyi Dániel Gimnázium novemberben egy TÁMOP-pályázat keretében kipróbálta a témahetet, mint új oktatási formát. Ez a 11. évfolyamot érintette, körülbelül 120 tanuló16 témában kisebb, osztályoktól független, az érdeklődési kör alapján szerveződött csoportban dolgozott. A témahét átfogó címe: Helyünk a világban. A témák kínálata megtekinthető erre a linkre kattintva. Érdemes a többi témából is csemegézni. 

A joghurtos pohár másik arca

Kis esti kísérlet, egyszerű és nagyszerű! Dobjunk egy joghurtos poharat sós forró vízbe. Azért sózzuk meg a vizet, hogy a forráspontja kicsit magasabb legyen, mint az a kb 100°C, ami egyébként lenne. Így ha olyan joghurtos poharat választottunk, aminek az aljára PS van nyomva, azaz ami polisztirolból van, akkor izgalmas dolog fog történni. Lássuk, nálunk mi történt:

  

A polisztirol (PS) hőre lágyuló polimer. Már az 1930-as években elterjedt fröccsanyag volt. Elég törékeny, ütő- és törő szilárdsága miatt már kevésbé közkedvelt. De még mindig ebből készülnek a kávéspoharak, eldobható evőeszközök, élelmiszeres dobozok, joghurtok és egyéb tejtermékek dobozai. Lehet kísérletezgetni, hogy melyik termék mivé zsugorodik vissza! A mienk ilyen lett:

(Megjegyzés: mi nem raktunk valami sok sót a vízbe, csak úgy egy kicsit, tessék-lássék módjára. Nem is lett teljesen lapos. De ha csak az eredmény érdekel, akkor akár a kuktát is be lehet vetni...)

A kísérletet a 33 órás maratoni kísérletsorozaton láttam meg a Videotoriumban. Ez volt a másik nekem tetsző kísérlet  Dr. Nagy Anett Nőies kísérletei közül.

Új vírus videó

Vírusként terjed ez a videó. Legalábbis az én köreimben. És a Szertár köreiben is. Utóbbi helyen a jelenség egy lehetséges magyarázatát adta meg RobiLaci. De ha vitatkozni szeretnél vele, vagy van egy új elképzelésed, akkor nyomban írd meg neki!

Tehát a magyarázat szerint legalább -20°C-ban a forró víz amikor szétrepül nagyon apró cseppekre bomlik, így megnő a felülete. Mivel meleg, és nagy a felülete, ezért gyorsan párolog. Így a kis szétrepülő párolgó cseppecskék a nagyon hidegben irtó gyorsan megfagynak és már készen is van az instant jég/hó.
És hogy miért fagy meg a meleg víz előbb, mint a hideg? Ezt hívják Mpemba-hatás-nak. Érdemes elolvasni.
Remélem most már mindenki várja a hétvégi léhűlést!

Veszélyes gyufa-rakéta kísérlet

A kísérlethez szükség van rengeteg gyufára, alufóliára, gémkapocsra. Fontos, hogy ne műanyag padló/tálca/asztal felett játszadozzunk, mert nehéz lesz kimagyarázni az égésnyomokat. A szemünkre, bőrünkre és a kísérlet 3 méteres körzetében lévő emberek testi épségére is próbáljunk meg odafigyelni.
A kísérletet egyébként a Videotoriumon találtam a 33 órás maratoni kísérletsorozat felvételei közt a szegedi Dr. Nagy Anett előadásában. Az előadásban három nekem tetsző kísérlet van még ezen kívül. (Kommentben lehet tippelni, hogy melyik volt a másik kettő! ;) )

De álljon itt egy rövidebb videó is a Youtube-ról:

Tárhely ajánló

Van egy videomegosztó tárhely, a neve Videotorium. Az ismert videomegosztóktól abban különbözik, hogy nem csak 8-10 perces kis filmeket láthatunk, hanem néhol akár egy órás videókkal is találkozhatunk. A videók oktatási célt szolgálnak, bármikor megtekinthetőek. A filozófiától kezdve a neveléstudományon át, a történelmet és irodalmat is érintve, a számítógép tudományokig mindenféle témakört megtalálhatunk. Persze én a fizikára és a matekra koncentrálok.
Fizikán belül is egy csomó konferencia, előadás, kísérlet anyaga van fent. Fent vannak például a 2007-es 33 órás kísérlet maraton előadásai a Csodák Palotájából, egy-két hónapja felvett előadások is: a legutóbbi a szivárvánnyal, a naplementével, a hold udvarral és a zöld villanással foglalkozik. Elég sok foglalkozik atomfizikával és az LHC-vel.

Újévi kísérlet maraton

Na jó, ez nem valami időszerű és friss bejegyzés, de nem szerettem volna, ha elveszik. Hátha valaki mégse látta...Tehát a Csodák Palotája kísérletekkel búcsúztatta az óévet. Idén először ezeket a kísérleteket elejétől végéig meg lehet nézni.

"A hangok tudományá"-ban Gryllus Vilmos és Dániel közösen mutat be hangtannal kapcsolatos kísérleteket. Látható még a Magyar Star Wars Klub és Korán Péter közös fellépése. Megtekinthetjük továbbá Molnár Gergely és Kiss Csaba  Együtt-hatók avagy fizika és bűvészet közös többszörösei című előadását, és a Szertár blog tulajdonosa Zsíros Róbert László kísérleteit is megnézhetjük.

Kalapács vs. toll a Holdon

Egy kis kitérő az infravörösös bejegyzések után. A harmadik rész hamarosan jön, de addig is nézzük meg ezt a kis videót, ahol az űrhajós kipróbálja, hogy melyik ér le először a Holdra, ha azonos magasságból leejtjük: a kalapács vagy a toll?

Legújabb kedvenc kísérlet

Holnap be is szerzek golyót meg illatosítót, mindent, mindent!

Bor automata

Zsíros László Róbert Szertár blogján találtam. És tutti megcsinálom, ha megint tanítok majd hidrosztatikát. Vagy előbb, kedvtelésből.

És ha tetszett, és szeretnél még kipróbálni ezt azt, kísérletezni, akkor ott a helyed a 2009. október 31-én 14-18 óra között a Fogasházban (Budapest VII., Akácfa utca 51.). Itt lesz ugyanis a Szertár Offline. Egy kísérletezős, izgalmas délután. Lehet vállalatot irányítani, kísérleteket kipróbálni,látássérülteknek szánt berendezéseket kipróbálni, ördöglakatolni, újraéleszteni, kristályt növeszteni, helyszínelősdit játszani, és a Lénárt gömbön gömbi-amőbázni. Programok, helyszín és egyéb infok (például, hogy belépő nincs) megtalálhatóak a szertar.com oldalon. Hajrá!

Dino születik

Ferenc napi búcsúban vettünk egy dinótojást, amit vízben kell rakni és kikel a dinó, majd a víz hatására megnő. Ha megfosztjuk a vízétől, akkor pedig összemegy. Gekkonak neveztük el. Íme a 3 hét eseményei képekben: