Az első sugárterápia

A sugárterápia a
rák elfojtására alkalmazza az ionizáló sugárzás roncsoló hatását. Azt a biológiai tényt használják ki, hogy az ionizáló sugárzás által keltett hibákat a sejt hibajavító rendszere kijavíthatja - ha van rá ideje. De a ráksejtek gyorsan osztódó sejtek, így erre nincs idejük. A rákos sejt elhal, míg az ép testi sejt ki tudja javítani a hibákat. Olyan magas dózist kell alkalmazni, hogy megölje a rákos sejteket, de életben hagyja a biológiailag kontrollált módon, ritkábban osztódó ép sejteket. Ez elérhető, ha csak a rákos szervet teszik ki, célzottan kemény röntgensugárzásnak, a többi testrészt ólomtkarással védik.

A módszer úttörője Szilárd Leó volt, aki saját hólyagrákjának kezlésére lokálisan 50 Sv dózist alkalmazott, teljes sikerrel. A hólyag mondjuk elégett, de Szilárd Leó rákmentes lett.

Csak összehasonlításképpen, hogy mekkora dózis az az 50 Sv. Egy átlagos fogröntgen esetén az átlagos dózis 0,3mSv. Manapság ha valaki sugárterápiában részesül, akkor esetenként kb 40 mSv dózist kap. Pripjaty-ban, egy Csernobil melletti kis faluban a katasztrófa utáni első évben kapott dózis 50 mSv. Tehát ez az 50 Sv meglehetősen sok...

A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.

Érdekességek a radioaktív sugárzásról

Az Indexen jelent meg egy cikk a mindennapi sugárterhelésről.
Érdemes végig olvasni.
Erről sok minden jutott eszembe. Például, hogy sokat szoktunk beszélni a sugárvédelemről, a dózisokról a modern fizika tanítása közben. A Fukushimai atomerőmű baleset óta persze ez megint előtérbe került. Van egy kép, amit végre sikerült teljes, olvasható méretben letöltenem. Ez szemléletesen mutatja, hogy egyes tevékenységeknek mekkora a dózisa.

Jó példák vannak a képen, de azért hadd idézzek néhány érdekességet a témában íródott egyik legjobb könyvből, Marx György Atommag-közelben-ből.

A képen van egy olyan mondat, hogy házban lakni is kockázat. Miért?! (A szemléletes ábra után egy kis száraz - de szerintem érdekes - adathalmaz következik...)

A lakosság sugárterhelésének zömét a radon okozza. Ezt nagyon kevesen tudják. Ez a 3,8 napos felezési idejű nemesgáz is radioaktív. Főképpen a talajból diffundál ki, és kb 15%-a diffúzióval, de nagyobb, 45%-a nyomáskülönbség által szívott talajlevegővel  keresztül érkezik a lakásba (repedéseken, csatornákon, villanyvezetékek mentén). Az építőanyagból is diffundál ki, ez olyan 20%-át teszi ki a szobában mérhető radon koncentrációnak. A külső levegőből 17%, vízből 2%, konyhai gázból 1% érkezik. A radon okozta sugárterhelés túlnyomó része a radon tüdőfalra telepedett radioaktív bomlástermékeinek alfa sugárzásából származik. Ha a levegő poros, füstös, akkor több radon tud tapadni a szemcsékre, így több is jut be a tüdőnkbe, ami tüdőrákot okozhat.
Tehát - főleg télen - a lakásokban elég magas a radon koncentráció. Értéke életmódunktól, a lakásunk elhelyezkedésétől, a nyílászároktól függően 0,5 és 3 mSv értékek közt változhat. Átlagosan a radonból származó sugárterhelés értéke 1,4 mSv/év. Ha számolunk egy kicsit, és ha 10 millió embert veszünk, a kollektív dózis 14 000 Sv fő/év, ami 700 fő/év kollektív kockázatot ad évente. Ez több, mint ahányan balaesetben meghalnak évente, de a dohányzás által kiváltott rák ennél kb 40-szer ennyi áldozatot szed.

Hogyan lehet csökkenteni a radon koncentrációját a szobában? Ha a lakás elhelyezkedésén nem tudunk változtatni, akkor szellőztetéssel. Gyakori szellőztetéssel.

Holnap egy természetes atomreaktorról fogok írni...