A legsugárzóbb hely a Földön

Ha a sugárzás szóra rákeres az ember, akkor felettébb tudománytalan, hatásvadász és értelmetlen videók tömkelegével találja szembe magát. Az alábbi egy üdítő ellenpélda. Arra keresi a választ, hogy hol mekkora a mérhető háttérsugárzás. Érthető, szórakoztató és tanulságos:

Érdekességek a radioaktív sugárzásról

Az Indexen jelent meg egy cikk a mindennapi sugárterhelésről.
Érdemes végig olvasni.
Erről sok minden jutott eszembe. Például, hogy sokat szoktunk beszélni a sugárvédelemről, a dózisokról a modern fizika tanítása közben. A Fukushimai atomerőmű baleset óta persze ez megint előtérbe került. Van egy kép, amit végre sikerült teljes, olvasható méretben letöltenem. Ez szemléletesen mutatja, hogy egyes tevékenységeknek mekkora a dózisa.

Jó példák vannak a képen, de azért hadd idézzek néhány érdekességet a témában íródott egyik legjobb könyvből, Marx György Atommag-közelben-ből.

A képen van egy olyan mondat, hogy házban lakni is kockázat. Miért?! (A szemléletes ábra után egy kis száraz - de szerintem érdekes - adathalmaz következik...)

A lakosság sugárterhelésének zömét a radon okozza. Ezt nagyon kevesen tudják. Ez a 3,8 napos felezési idejű nemesgáz is radioaktív. Főképpen a talajból diffundál ki, és kb 15%-a diffúzióval, de nagyobb, 45%-a nyomáskülönbség által szívott talajlevegővel  keresztül érkezik a lakásba (repedéseken, csatornákon, villanyvezetékek mentén). Az építőanyagból is diffundál ki, ez olyan 20%-át teszi ki a szobában mérhető radon koncentrációnak. A külső levegőből 17%, vízből 2%, konyhai gázból 1% érkezik. A radon okozta sugárterhelés túlnyomó része a radon tüdőfalra telepedett radioaktív bomlástermékeinek alfa sugárzásából származik. Ha a levegő poros, füstös, akkor több radon tud tapadni a szemcsékre, így több is jut be a tüdőnkbe, ami tüdőrákot okozhat.
Tehát - főleg télen - a lakásokban elég magas a radon koncentráció. Értéke életmódunktól, a lakásunk elhelyezkedésétől, a nyílászároktól függően 0,5 és 3 mSv értékek közt változhat. Átlagosan a radonból származó sugárterhelés értéke 1,4 mSv/év. Ha számolunk egy kicsit, és ha 10 millió embert veszünk, a kollektív dózis 14 000 Sv fő/év, ami 700 fő/év kollektív kockázatot ad évente. Ez több, mint ahányan balaesetben meghalnak évente, de a dohányzás által kiváltott rák ennél kb 40-szer ennyi áldozatot szed.

Hogyan lehet csökkenteni a radon koncentrációját a szobában? Ha a lakás elhelyezkedésén nem tudunk változtatni, akkor szellőztetéssel. Gyakori szellőztetéssel.

Holnap egy természetes atomreaktorról fogok írni...

Kérdésed van a japán atomerőmű katasztrófáról?

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) pedig arra kért minden fizika tanárt, hogy gyűjtse össze az őket és diákjaikat foglalkoztató kérdéseket. Itt a vissza nem térő alkalom! Ha van kérdésed, akkor írd meg nekem, és  én továbbítom a MNT-nak. A kérdések és válaszok pedig felkerülnek majd a netre - hogy pontosan hova, az majd később kiderül.

Március 24-én, 17 órától Dávid Gyula tart előadást Fukushima - mi történt és mi várható? címmel. Ha valaki nem ér rá, vagy bármely más módon akadályoztatva van, hogy eljusson Az atomoktól a csillagokig eme előadására, akkor élőben megnézheti a Galileo WebCast közvetítésében. Az előadás az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem) lesz. A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

De hogy necsak a budapestieknek kedvezzek, március 29-én , kedden, 18 órától Földrengés, cunami, nukleáris baleset címmel Dr. Pázmándi Tamás, a MNT alelnöke tart előadást Székesfehérváron, a Szabadművelődés Házában (Fürdő sor 3.) Az előadásban ismertetik az eseményeket, bemutatják a hatásokat, elemezik a lehetséges következményeket. Szerencsére ezt az előadást is közvetíti a Galileo WebCast.


Több ilyen előtte-utána mozgatható képet nézhetünk még itt.

De ha ezt nem tudjuk kivárni, és információ éhségben szenvedünk, akkor az Országos Atomenergia Hivatal honlapján naponta legalább kétszer olvashatunk friss összefoglalót a japán Fukushima Daiichi atomerőmű aktuális helyzetéről. Letölthetünk egy március 16-ai prezentációt is, ami a hátteret, a katasztrófát, az atomerőmű felépítését, mért sugárzási adatokat tartalmaz.
Persze továbbra is ajánlom Dr. Aszódi Attila oldalát, ahol elemzéseket olvashatunk, és hasznos linkekre navigálhatunk.

Japán atomerőmű katasztrófa - folytatás

Gondolkodtam rajta, hogy érdemes lenne-e írni egy összefoglalót az atomerőművekről általában, a Fukushimai erőműről specifikusan, a katasztrófáról, a fejleményekről. De annyian teszik ezt, hogy olyan feleslegesnek tűnik az én kis bejegyzésem. Így inkább ajánlok egy oldalt: Dr. Aszódi Attila oldalát, aki a BME Nukleáris Technikai Intézetében dolgozik. Remélem hasznos lesz  mások számára is.
Legújabb jelentése is letölthető, amiben nagyon részletesen tárgyalja az ismert információk alapján a katasztrófát.