Nagy várakozással néztünk a március 20-ai - Budapesten csak részleges - napfogyatkozás elé. A fiam ovijába mentem: először megbeszéltük, hogy mindennek van árnyéka, így a Napnak is. Majd egy Földgömb lett a Föld, egy kis golyó a Hold, és a diavetítő a Nap. A gyerekeknek úgy kellett megkerülniük a Földet a kezükben tartott kis Holddal, hogy ne vessenek árnyékot a Földre. Majd Nagyítólencsével papírt égettünk, hogy demonstráljuk, hogy a Nap milyen veszélyes tud lenni. Például a szemünkre. Majd egy jó nagy dobozból készített camera obscurával kivetítettük az akkor már majdnem maximális részleges napfogyatkozást. Ezután az egyik apuka által hozott ívhegesztő maszkokkal néztük meg a Napot. Illetve ami a Napból maradt.
Csodás képeket készítettem.
Persze van aki jobbat tud. Mert nem zavarja holmi légkör. Ilyen volt az ESA Proba-2-es műholdja.
A Faroe szigeteken, azon a szárazföldi helyen, ahol teljes volt a napfogyatkozás sajnos nem volt olyan tiszta az ég, mint nálunk. De az a jelenség is impozáns, amikor nem is az eget nézzük, hanem hogy mennyi maradt a Földre érkező fényből:
Már csak egy helyszín maradt ki a Földfelszín, és a világűr között. Mert vannak szerencsések, akik épp akkor ültek repülőn. Mondjuk a pilóta is tett azért, hogy jókor jó helyen legyenek: kicsit előbb vagy jó 4 kört tettek, hogy kicsit később repüljenek el a totalitás sávja mellett. Az easyJet pilótái szép képet készítettek:
Legközelebb 2026-ban lesz elérhető távol teljes napfogyatkozás, Spanyolországban. Hamarosan lefoglalom a szállást.... :)
2015. március 20-án teljes napfogyatkozás lesz látható - sajnos leginkább az Atlanti Óceánon, illetve a szerencsések elutazhatnak a a Feröer-szigetekre és élvezhetik a Nap látványának hiányát.
Hazánkban, ezen belül is Budapesten, 10 óra 48-kor lesz leginkább eltakarva a Hold által a Nap. A jelenség 9 óra 39-kor kezdődik, és 11 óra 59-kor ér véget. A maximumnál a Nap több, mint 60%-át takarja ki majd a Hold. Ez már szabad szemmel is érzékelhető fényesség csökkenést fog eredményezni. DE! SOHA NE NÉZZÜNK SZABAD SZEMMEL A NAPBA! Másodpercek is már maradandó, de ennél több idő végleges szemkárosodáshoz, vakuláshoz vezethet.
Vásárolhatunk védőszemüveget. Ezeket általában kapni távcsőboltban. Például van egy távcsőbolt a Városmajor utcában, itt 690 Ft egy ilyen szemüveg.
Másik lehetőség, ha kivetítjük a Nap fényét. Ezt tehetjük távcső segítségével. Vagy készíthetünk lyukkamrát, azaz camera obscurát is. Talán ez a legegyszerűbb, és az utolsó pillanatban is kivitelezhető. Kell hozzá egy cipős doboz, aminek az egyik oldalára egy kicsiny, milliméteres lyukat ütünk. A lyukkal szemközti oldalon pedig a doboz oldalát helyettesíthetjük sütőpapírral. Vagy le is vehetjük ezt az oldalt, s valahova kivetítjük a Nap részleges képét. A földre mondjuk.
Ha fényérzékeny papírral képet is szeretnénk készíteni, akkor ehhez itt egy kis segítség:
Persze elképzelhető, hogy nem lesz szerencsénk, és épp felhők takarják majd el a Napot. De ezt előre nem tudhatjuk. Ha nagy szerencsénk van, és még a horizont környékét is látjuk, akkor erősebb fényű csillagokat is figyelhetünk meg. A bolygók közül pedig a Vénusz nagy valószínűséggel látható lesz, és talán a Mars és a Merkúr is (távcsővel). Az észlelések megtervezéséhez érdemes használni a Stellarium programot, és ott a hely és az idő beállítása után megfigyelhetjük, hogy majd hova kell nézni, mik lesznek elvileg láthatóak. Tiszta időt kívánok minden érdeklődőnek!
2012. május 21-én gyűrűs napfogyatkozást lehetett megfigyelni. A szokásos képektől eltérően most nézzük meg, hogy hogyan látszódott mindez a MTSAT (Multi-Functional Transport Satellite) műholdról.
Akik a "kis foltban" tartózkodtak, és felnéztek az égre, azok látták a napfogyatkozást. Valahogy így:
Szerencsére a Nemzetközi Űrállomáson lévő Don Pettit egyre sűrűbben mutatja meg, hogy miként is látszódik 400 km magassgból a földünk. Most is készített egy videót a mozgó árnyékról.
És ha például a Jupiter felszínén lennénk, akkor így nézne ott ki, amikor négy holdja közül kettő, az Io és a Ganymedes árnyéka a felszínre vetül:
Itt a holdak jól kivehetőek. Azonban ha a hold a Jupiter előtt van, akkor nem mindig látszik, ha a Jupiter felhői fényesebbek. Máskor is csak alig kivehető. Mint például ezen a képen. Az pedig nagy érdem, ha valaki olyan képet tud készíteni, amikor a hold a bolygója előtt van, de az árnyékot eltakarja....
Egyébként pedig ezt is átvonulásnak hívjuk, csak itt a hold vonul át a fényes bolygója előtt.
Amitől pedig hangos a sajtó, az a június 6-ai Vénusz átvonulás a Nap előtt. Ugyanis legközelebb 122 év múlva lesz ilyen esemény. Egy nagyon érdekes cikk olvasható az eseményről a Magyar Csillagászati Egyesület honlaján. És érdemes ezt a közel 20 perces videót is megnézni a 8 évvel ezelőtti, kissé szerencsésebb időben történő Vénusz átvonulásról:
És ha már itt tartunk, akkor említsük meg a Stellarium nevű csillaagvizsgáló programot, ami ingyenesen letölthető. Vele csillagvizsgálás előtt felkészülhetünk, hogy mit fogunk, és hol látni. De megnézhetjük az eget születésünk pillanatában, vagy akár a Vénuszról is nézhetünk Földfázisokat...
Ezt a hihetetlen felvételt nem lehet kihagyni: január 4-én, a részleges napfogyatkozáskor készült, és rajta van az ISS (Nemzetközi Űrállomás), egy napfolt, és a Hold felületi egyenetlenségei is jól láthatóak. Thierry Legault fényképész készítette Omanból. Ez egy kicsit más kategória, mint amit eddig feltöltöttem, vagy látni lehetett.
"A bal felső kinagyított részleten az ISS körvonala látható, és megfigyelhető rajta a négy nagy napelemtábla, valamint az is látszik, hogy középen már jó néhány modul tömörödik egymás közelében. A jobb felső kisebb képen pedig egy napfolt sötétebb belső umbrája és világosabb külső penumbrája látható. Maga az 51 méteres űrállomás mindössze 500 kilométerre, a bolygónknál négyszer kisebb Hold közel 400 ezer kilométerre, a Földnél 100-szor nagyobb Nap pedig 150 millió kilométerre volt a megfigyelőtől - utóbbi felszínén bolygónkhoz hasonló méretű napfolt látható. A képen azonosíthatók még a Hold peremén mutatkozó egyenetlenségek, melyeket a felszínéről kiemelkedő hegyek hoztak létre."
Ma reggel részleges napfogyatkozás van/volt/lesz. Budapesten 8 óra 4 perckor kezdődött, és 10 óra 57 perckor lesz vége, a maximális takarás (78%) 9 óra 28 perckor van. Egy kis animáció a napfogyatkozás sávjáról a Wikipediáról.
Ha a köd és felhők ellenére mégis látnánk valamit, akkor se tekintsünk egyenesen a Napba, mert még ez a kis sarló is maradandó szemkárosodást tud nyújtani nekünk, és gondolom senki nem ilyen emlékre vágyik. A legegyszerűbb a megfelelő védőszemüveg, de ezt bizony előre be kellett szerezni. A legkönnyebben elkészíthető a camera obscura: például egy papírzsepis doboz belsejét fessük le feketére, majd ahol a zsepit kihuzogatjuk, oda vékony sütőpapírt ragasszunk. Vele átellenbe pedig fúrjunk egy kis lyukat tűvel. A tűs oldalát a Napra irányítva a kis ablakunkon megjelenik a Nap képe:
Hamarosan majd képeket is próbálok feltölteni a mai részleges napfogyatkozásról.
UPDATE: Én nem látok innen semmit a köd miatt. Jobb híján marad a Stellarium. Ezt kellett volna látnunk 9 óra 28-kor, a részleges napfogyatkozás maximumakor:
UPDATE2: találtam a Flickr-en egy gyönyörű képet, amit Nigel Blake készített Cambridgeshire-ben, Angliában. Úgy tűnik mindenhol máshol a felhőkkel viaskodtak az emberek. Köszönjük, Nigel!
További képeket találhatsz itt, az Index gyűjtésében, itt a HVG, itt pedig az Időkép gyüjtésében.
