Úszás - lebegés - süllyedés

Az import szőlő sűrűsége nem volt megfelelő az órán. Mivel kissé drága mulatság felvásárolni több fajtát, így megismételjük a kísérletet csokival és szénsavas üdítővel. De ha most meg a szénsavból lenne kevés, akkor itt egy bizonyíték, hogy volt már, amikor ez a rém bonyolult kísérlet sikerült.

Sok helyen találkozunk az úszás/lebegés/süllyedés jelenségével.
A halak az úszóhólyagjuk méretének változtatásával tudnak emelkedni vagy süllyedni a vízben. Hasonló elven működnek a tengeralattjárók is, amikor vízzel árasztanak el részeket. Ha többet szeretnél róluk olvasni, akkor ide érdemes ellátogatni - az animációt is innen vettem.
 
Mi köze lehet mindezeknek az alkohol fokmérőhöz? Mi lehet a működésének elve?

A Csodák Palotájában ki is lehetett próbálni a Bermuda háromszöges eszközt. Mi köze a dolognak a felhajtó erőhöz?

A végére pedig egy elég izgalmas dolog: hogyan lehet, hogy a narancs úszik a vizen  míg a megpucolt lesüllyed?!

Víz hullámok

Az alábbi videóban hanggenerátorral hozzák rezgésbe egy vízsugarat. A látvány magáért beszél. Jó lenne egy jó hanggenerátor a fizika szerárba...

Túlhűtés, kristályosodás és egyéb érdekességek a hőtanon belül

Miért is sózzuk a jeges utat? Nézzük meg a jég olvadáspontja mitől is függ? Videó itt.
Lássuk az "instant havas" videót itt. Ugyanezt a kísérletet néhány lelkes amatőr infrakamera előtt is elvégezte:

Vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy azt vizsgálják, mitől függ a jégcsapképződés. Nézzünk meg néhány mesterséges jégcsapot itt. A kristályképződés és túlhűtés jelenségéről pedig nézzük meg az alábbi videókat.

Instant jeget is készíthetünk szódabikarbóna és ecet segítségével.

Tömegközéppont és állásszilárdság

Hát ennél a résznél ha figyeltek is fizika órán, valószínűleg nem tulajdonítottak nagy hangsúlyt az alábbi videó illetve képsorozat résztvevői.

Don Pettit és a LEGO

Don Pettit amióta fent van a nemzetközi Űrállomáson, időről időre mindig jelentkezik. Rettentő szimpatikus nekem, hogy a fenti élményeit közkinccsé teszi, hogy egy kicsit általa mi is elszakadunk a Földtől.
Most éppen LEGO-ból kis Van der Graaf generátort készített. És egy alap kis elektrosztatika órát rittyentett a fenti tárgyak/emberek segítségével.

Matematika és művészet

Azaz a szimmetriák. Ez a matematika egyik azon területe, ami leginkább látványos. Amire nemcsak a matematikusok mondják, hogy szép.
A szimmetriák szépen megérthetőek M.C. Escher holland grafikus műveiből. De fontos szerepük van a szilárdtest fizikában, a kristályrácsok felépítésénél.
Van egy nagyon egyszerű, de annál szebb program, a KALI, amivel a megfelelő szimmetriacsoport kiválasztása után nagyon szép ábrákat tudunk rajzolni. Mostanában webes felületen terjedt el, de még fellelhető a gépre letölthető win95-ös változata. Utóbbi azért praktikus, mert ekkor nagyobb képernyőben nézhető, és ha jól emlékszem ki is nyomtatható az ábra.
És persze mind tetején ott van Penrose híres csempézése. Ami egybe se illik bele. Ami kapcsán Nobel díjat is osztogatnak. De erről majd egyszer máskor.

Napfogyatkozások és átvonulások

2012. május 21-én gyűrűs napfogyatkozást lehetett megfigyelni. A szokásos képektől eltérően most nézzük meg, hogy hogyan látszódott mindez a MTSAT (Multi-Functional Transport Satellite) műholdról.
Akik a "kis foltban" tartózkodtak, és felnéztek az égre, azok látták a napfogyatkozást. Valahogy így:

Szerencsére a Nemzetközi Űrállomáson lévő Don Pettit egyre sűrűbben mutatja meg, hogy miként is látszódik 400 km magassgból a földünk. Most is készített egy videót a mozgó árnyékról.




És ha például a Jupiter felszínén lennénk, akkor így nézne ott ki, amikor négy holdja közül kettő, az Io és a Ganymedes árnyéka a felszínre vetül:

Itt a holdak jól kivehetőek. Azonban ha a hold a Jupiter előtt van, akkor nem mindig látszik, ha a Jupiter felhői fényesebbek. Máskor is csak alig kivehető. Mint például ezen a képen. Az pedig nagy érdem, ha valaki olyan képet tud készíteni, amikor a hold a bolygója előtt van, de az árnyékot eltakarja....

Egyébként pedig ezt is átvonulásnak hívjuk, csak itt a hold vonul át a fényes bolygója előtt.
Amitől pedig hangos a sajtó, az a június 6-ai Vénusz átvonulás a Nap előtt. Ugyanis legközelebb 122 év múlva lesz ilyen esemény. Egy nagyon érdekes cikk olvasható az eseményről a Magyar Csillagászati Egyesület honlaján. És érdemes ezt a közel 20 perces videót is megnézni a 8 évvel ezelőtti, kissé szerencsésebb időben történő Vénusz átvonulásról:


És ha már itt tartunk, akkor említsük meg a Stellarium nevű csillaagvizsgáló programot, ami ingyenesen letölthető. Vele csillagvizsgálás előtt felkészülhetünk, hogy mit fogunk, és hol látni. De megnézhetjük az eget születésünk pillanatában, vagy akár a Vénuszról is nézhetünk Földfázisokat...