Goldenblog szavazás

Elindultam a világhírnév felé vezető Goldenblog-on. :) Nem táplálok hiú ábrándokat, de azért jól esne, ha szavaznál a blogomra a szakértő kategóriában! Köszi!

1 tonnás meteorit csapódott Magyarország területére?

Augusztus 5-én, este háromnegyed tízkor rengeteg szemtanú látta, amint egy rendkívül fényes hullócsillag, azaz meteor jelent meg az égen. Végre itthon is történt ilyen, nem csak Kanadában. Visszhangzik a sajtó a hírtől, így nekem is illik róla írni.
A legszebb képet Rosenberg Norbert készítette Adonyból.
Olyan fényes volt ez a hullócsillag,  hogy valószínűleg darabjai még a földet is elérték.
Egy kicsit tegyük tisztába a fogalmakat.
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük. Amikor egy légkörrel rendelkező bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül és részben vagy teljesen elpárolog. A meteoroid útján ekkor a gáz ionizálódik és felizzik. Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük.

A megfigyelések helyéből, az észlelés magasságából és szögéből, a fényességből következtetni lehet, hogy hol is lehet a meteorit. Az Időkép készített a bejelentésekből egy remek kis térképet. Lehet kincsvadászatra indulni: egy (néhány), kb 10 centis éget követ kell keresni....Sok sikert, mindenkinek!

 UPDATE: senki nem találta meg a követ.

Megéri odafigyelni matek órán

Bár ez tananyag a középiskolában, mégis az MIT matematikusainak jutott eszébe, hogy kijátssza a Massachusetts állambeli Cash Winfall lottójátékot, és ezáltal jelentős nyereményre tegyenek szert.
A játék során 46 számból kell 6-ot kiválasztani. A telitalálat esélye így 46 alatt a 6, azaz 1 a 9366819-hez. Azonban a Cash Winfall lottó hét éve alatt mindössze egyszer volt telitalálatos, és vitték el a kétmillió dolláros jackpotot. A nyereményalap így hétről hétre növekszik. ezért a szervezők azt találták ki, hogy évente négy alkalommal úgynevezett "rolldown week" -et tartanak. amikor az addig halmozódó nyereményt telitalálat híján a kisebb nyertesek között osztják szét. A normál hetekhez képest pont annyival lett több a nyeremény (állítólag kb tízszeres), hogy ekkor már megérte játszani. A nagy számok törvényét kihasználva az eladott szelvények több mint felét a matematikus csapat vette meg, és az összesen 1605 kisebb-nagyobb nyereményből is 1105 az övék lett. Az egyetlen kockázatuk az volt, hogy valaki éppen a pénzes héten talál bele a jackpotba, és elviszi az egész nyereményt. De ez szerencsére (vagy nem szerencsére) nem történt meg.
Jó hír, hogy a Cash Winfall szervezői egyébként nem tervezik a játékszabályok megváltoztatását, indoklásuk szerint azért, mert a játék 11 millió dolláros profitot termelt nekik 2010-ben.

Forrás: Index

Magnetosztratigráfia - azaz a kontinensek vándorlásának rejtélye

Valamelyik reggel Juhász Árpád, a közismert geológus beszélt a tévében. Arról beszélt, hogy a Velencei-hegység eredetileg a mai Afrika területén helyezkedett el. És hogy ezt a kőzetbe fagyott mágneses momentumból tudják.
Utána néztem. Kiderült, hogy ennek az eljárásnak, módszernek neve is van. Egy újabb tüsszentős név: magnetosztratigráfia. "A kőzetekben lévő, arra alkalmas ásványok mágneses sajátosságain alapuló rétegtani tagolási lehetőség."
Minden (pontosabban minden ferromágneses) anyagnak van egy kritikus, az anyagra jellemző hőmérséklete, ami felett elveszti a mágneses tulajdonságát. Curie-pontnak hívják. Azonban ha az anyag - jelen esetünkben a kőzet - ez alá a pont alá hűl, akkor a mágneses jelleg „belefagy” az ásványszemcsébe. Mint sok kis iránytű, mutat arra, amerre akkor a Föld mágneses északi (vagy déli) pólusa volt. (Feltéve, hogy egyéb mágneses erő nem zavarta meg.) Ezt a mágneses jelleget, ezeket a kis iránytűket hivjuk mágneses momentumnak. Innentől kezdve az iránya és nagysága már nem követi a földi mágneses tér változásait, hanem „együtt mozog” az ásvánnyal.

Mivel az ásványszemcsék a kőzetben önállóan nem mozoghatnak, csak az egész kőzettesttel együtt, ezért ha rettentő érzékeny műszerrel  megmérjük, hogy a kőzetben lévő szemcsék mágneses momentuma mennyivel tér el abban a helyben elvárttól, akkor következtethetünk arra, hogy a réteglemez hol keletkezett.Ilyen módszerrel készülnek azok az ősföldrajzi rekonstrukciók, amelyek a kontinensek elhelyezkedését ábrázolják az egyes földtörténeti korokban.

Nap felé közelítő üstökös

A SOHO felvett egy, a Nap felé tartó üstököst. Nehéz megmondani, hogy mi történik az ilyen üstökösökkel. Legtöbben még a becsapódás előtt elveszítik tömegüket, kvázi "elpárolognak". A nemrég felbocsájtott SDO képsora segít felderíteni, hogy mi is történt az üstökössel. Igazat megvallva, én nem látom a képeken, mi történt....

Megjegyzés: A Napot a SOHO takarja ki, hogy ne vakítson el minket, és így a Nap körüli részek is láthatóvá váljanak.

Negatívszor negatív az pozitív?!

A tegnapi posztban írtuk, hogy a matematikus társadalom elég lassan szokta meg, és kezdte természetesen használni a negatív számok fogalmát. a XVII. századig szinte nem is használták, próbálták elkerülni, hogy a végeredménybe negatív szám, azaz nem is szám jöjjön ki.

Biztosan mindenki ismeri a magyarázó viccet, mikor a kisgyerek megkérdezi, hogy mi is a negatív szám, mire a tanárnő azt válaszolja, hogy "képzelj el egy buszt, amin hatan utaznak. Mi történik, ha leszáll, tíz ember? Fel kell még szállnia négynek, hogy ne legyen fent senki...."

De hát valóban, nehéz elképzelni, hogy mi is az a negatív valami. Vegyünk például 2 almát. Ha háromszor két almánk van, az egyértelműen hat alma. Még ha bevezetjük a "negatív alma" (vagy "mínusz alma") fogalmát, akkor is megmagyarázható vele, hogy háromszor 2 negatív alma az hat negatív alma, azaz mínusz hat alma. De mi történik mínusz háromszor mínusz két almával?! Miért lesz az hirtelen pozitív hat alma?!

De nézzük egy másik példát.

Jelölje a negatív szám a számegyenesen a nullától való távolságot. Kétszer három azt jelenti, hogy a 0-tól kezdve jobbra lépegetünk háromszor 2-t. -2*3 pedig hogy balra lépegetünk háromszor 2-t. De mit jelent, hogy -2*-3? Mi ugraszt minket át a 6-oshoz?

El is fogadhatnánk, hogy az ember szeretné, és a matematikus meg pláne, hogy az új számok ugyanúgy viselkedjenek, mint a régiek. Azaz ha összeadjuk, kivonjuk, szorozzuk őket, akkor még mindig egész számok maradjanak. Hogy teljesítsék a disztributivitás szabályát, azaz a(b+c)=ab+ac maradjon. Tehát igaz legyen, hogy 2(3+4)=(2*3)+(2*4). És szeretnénk, hogy mindez negatív számokra is teljesüljön. Ha kicseréljük a 2-t és 3-at -2-re és -3-ra, akkor a (-2)((-3)+4)=((-2)*(-3))+((-2)*4) csak akkor lesz igaz, ha negatív számok szorzata pozitív lesz. Ha marad negatív akkor nem lesz igaz az egyenlőség: (-2)=(-14).

Tehát mit csináljunk, ha (-n)-szer szorzunk meg valamit? Bontsuk két lépésre a folyamatot:

1. Szorozzuk meg a mennyiséget n-nel.


2. Alakítsuk át a mennyiséget az ellentettjére, azaz változtassuk meg az előjelét.

Tehát ha az előző számegyeneses példát nézzük, akkor lépegessünk háromszor balra 2-t, majd az eredményül kapott -6 előjelét változtassuk meg 6-ra. Ez itt elég boszorkányágnak tűnik, de más, életszerűbb példákon keresztül már nem lesz ilyen nyakatekert a dolog.

Legyen például, hogy egy ember minden nap 10000 Ft-ot veszít szerencsejátékon. A jövőt definiáljuk pozitívnak, a múltat pedig negatívnak. Három nap múlva 30 000-et veszít (2*-10 000= -30 000). De 3 nappal ezelőtt még 30 000-rel több pénze volt (-3*-10000=30000).

Vagy legyen egy kád, amibe a víz úgy áramlik be, hogy percenként 3 cm-rel nő a vízszint. A vízszint 2 perccel ezelőtt (-3)*(-2)=6 centiméterrel volt magasabb. Ha egy hangya nyugat felé halad 3 cm/s sebességgel, akkor 2 másodperccel ezelőtt (-3)*(-2)=6 centiméterre keletre volt a mostani pozíciójától.

Egy másik nagyon szellemes példát idéznék Roy Dubisch-tól. Képzeljünk el egy várost, ahol jó és rossz emberek élnek. Bármelyikük ki és bejárhat a városba. A városfalnál a kapuban pedig számon tartják, hogy éppen hogy álla város, milyen a közbiztonsága.
A jó embereket +-szal, a rosszakat - -szal jelöljük. A bejövetel +, a kimenetel-.  Elég egyértelmű, hogy ha jó ember megy be a városba az +, de ha ki megy onnan az - a városra nézve. De ha egy rossz ember akar bejönni a városba az - a városra nézve, de ha a rossz ember elhagyja a várost, az + a városra nézve. Tehát ha három pár rossz ember elhagyja a várost akkor 6 "ponttal" nő a városlakók biztonság érzete. Szerintem zseniális példa.

A blog szövege Martin Gardner Tiles to Trapdoor Ciphers könyvének Negative Numbers fejezetének laza fordítása saját megjegyzéseimmel tűzdelve.

A negatív számok története

Kezdetben hasonlóan, mint a kisgyerek nyelvtanulásánál, az alap fogalmak mellett elsőként alakultak ki a ma természetes számként hívott egy, kettő stb.. számok nevei. (Attól most kicsit tekintsünk el, hogy most éppen a természetes számok halmazába a nulla éppen beletartozik. Kezeljük a nullát most kicsit külön, speciális volta miatt.)



Még alapvetően a tört számok is elég érthetőek, mert a hétköznapi nyelvben is találkozunk azzal, hogy csak egy fél almát kérek, és mindenki érti ha a 24 gyerek harmada megbetegedik.
De mi a helyzet a negatív számokkal?! Annyira nem egyszerű a kérdésre a válasz, hogy a nyugati matematikusok egészen a XVII. századig hadilábon álltak a kérdéssel.

Az ókori görögök a számra úgy tekintettek, mint valami, amit ábrázolni is lehet. Így voltak tört számok és természetes számok, de nem volt se nulla, se negatív szám. Igazából Arisztotelész még az egyet se hívta számnak. Ő ezt csak mérési egységnek nevezte. Azért meg kell jegyezni, hogy -n-et értelmezték, csak nem hívták számnak....Tehát értették, mit jelent, hogy 8-2. Meg tudták oldani, hogy 2x+10=4, de inkább nem is írták le, mivel a végeredménye nem szám.
Az ie. VII. században az indiaiak és később a jól ismert Fibonacci is megengedte a negatív számokat, és úgy tekintettek rájuk pénzügyi számításokban, mint tartozások.
A kínaiaknál a Han periodusban (i.e-200-i.u.200) megjelent matematikai írásban, a Kilenc fejezet a matematika művészetéről (Jiu-zhang Suanshu) jelent meg először a negatív szám fogalma. Piros pálcikákkal jelezték a pozitív, és fekete pálcikákkal a negatív számokat. Ezt a jelölést később az írásban is megőrizték: piros és fekete betűkkel írták a pozitív ill. negatív számokat.

Ugorjunk egy nagyot az időben és térben. Descartes a negatív gyököket "hamis gyököknek" hívta. Pascal pedig értelmetlennek gondolta, hogy bármi szám lehet kisebb, mint nulla. Pascal barátja, Antoine Arnauld egyenesen be is bizonyította, a negatív számok létezésének ellentmondását:

-1/1=1/-1. Azaz egy kisebb szám osztva egy nagyobbal, ugyanannyi, mint egy nagyobb osztva egy kisebbel.

Ez az elég paradoxnak tűnő állítás foglalkoztatta a reneszánsz matematikusait. Leibniz egyetértett abban, hogy ezt az egészet elég nehéz feloldani, de azért megvédte a negatív számokat, mert azért helyes végeredményeket, számításokat lehetett velük végezni.

Néhányan, például az ismert John Wallis és a még ismertebb Leonard Euler a XVII és XVIII. századból, elfogadták ugyan a negatív számok létezését, de úgy gondolták, hogy a végtelennél nagyobbak. Miért?!

Mert a/0=végtelen. így ha 0-nál kisebb számmal osztjuk a-t, pl -100-zal, akkor a negatív szám, amit kapunk nem kellene, hogy meghaladja a végtelent, nem?!

Izgalmas kérdés.

Sokfajta jelölés volt használatban ezalatt a negatív számokra: aláhúzták, megpöttyözték őket. A XVI. században kezdték a német és holland matematikusok használni a + és - jeleket, ami szép lassan el is terjedt Európa szerte.
Legközelebb megnézzük, hogy mi is volt a bajuk a régi matematikusoknak a negatív számokkal, és megpróbáljuk feloldani ezeket az ellentmondásokat.


Forrás:Martin Gardner Penrose Tiles to Trapdoor Ciphers könyvének Negative Numbers fejezete.