Vicces...halmazelmélet

Úgy, mint Galileo!

A már sokat említett továbbképzésen Rosa Doran tartott nekünk egy előadást arról, hogy érdemes a diákokkal Galileo Galilei megfigyeléseit újra elvégezni. Ehhez egy elég jó kis távcsövet gyártottak le, amit Galileoscope-nak neveztek el. 25-50-szeres nagyításra képes, és elég olcsón beszerezhető: 50 $, ha egyet rendel az ember, és 150$ ha 6-ot. Sajnos nem tudom, hogyha Magyarországról rendeli az ember, akkor mennyibe kerül a szállítási költség, de megkockáztatom, hogy még így is megéri a dolog.

Készítettek továbbá sok feladatlapot a megfigyelésekhez: a Holdhoz, a Tejúthoz, a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz, az Androméda ködhöz és persze a Vénuszhoz is. A feladatlapok angolul vannak persze, de a lap alján teljesen üreseket is találhatunk, csak képekkel és vonalakkal.

 Galileo Galilei megfigyeléseiről tart fizika órát.
Továbbá lefordítottam és kicsit átírtam az előadáson elhangzott vetítést, így ezt fel lehet használni, ha valaki éppen

Véletlen?

A Mu Színházban ajánlanék egy előadást, amiről már hallottam Vancsó Ödön tanáromtól, de most barátnőm ajánlotta újra.

"A Véletlenben két világ kerül egymás mellé a táncszínpadon, a tudományé és a táncé. Egy tudós a véletlenről tart tudományos ismeretterjesztő előadást, a háta mögött pedig egy táncelőadás zajlik, amelynek szervező elve a véletlen. A produkció különlegessége, hogy valódi matematikusok, Mérő László és Vancsó Ödön szereplésével kerül színpadra."

A Tünetegyüttes Véletlen című előadása január 11-én és 12-én van este 8 órakor diákoknak 1000, egyébként 1800 Ft a jegyár.

Ez szerintem egy régebbi előadásrészlet Mérő Lászlóval:

UPDATE:
Sajnos az előadást többé nem lehet látni. Ennek búcsúzó videója itt tekinthető meg:

Részleges Napfogyatkozás

Ma reggel részleges napfogyatkozás van/volt/lesz. Budapesten 8 óra 4 perckor kezdődött, és 10 óra 57 perckor lesz vége, a maximális takarás (78%)  9 óra 28 perckor van.
Egy kis animáció a napfogyatkozás sávjáról a Wikipediáról.














Ha a köd és felhők ellenére mégis látnánk valamit, akkor se tekintsünk egyenesen a Napba, mert még ez a kis sarló is maradandó szemkárosodást tud nyújtani nekünk, és gondolom senki nem ilyen emlékre vágyik. A legegyszerűbb a megfelelő védőszemüveg, de ezt bizony előre be kellett szerezni. A legkönnyebben elkészíthető a camera obscura: például egy papírzsepis doboz belsejét fessük le feketére, majd ahol a zsepit kihuzogatjuk, oda vékony sütőpapírt ragasszunk. Vele átellenbe pedig fúrjunk egy kis lyukat tűvel. A tűs oldalát a Napra irányítva a kis ablakunkon megjelenik a Nap képe:

Hamarosan majd képeket is próbálok feltölteni a mai részleges napfogyatkozásról.

UPDATE: Én nem látok innen semmit a köd miatt. Jobb híján marad a Stellarium. Ezt kellett volna látnunk 9 óra 28-kor, a részleges napfogyatkozás maximumakor:

UPDATE2: találtam a Flickr-en egy gyönyörű képet, amit Nigel Blake készített Cambridgeshire-ben, Angliában. Úgy tűnik mindenhol máshol a felhőkkel viaskodtak az emberek. Köszönjük, Nigel!

További képeket találhatsz itt, az Index gyűjtésében, itt a HVG, itt pedig az Időkép gyüjtésében.

Élet a Marson

Ha bolygókról beszélünk nekem mindig valami statikus kép jut eszembe. Egy színes körlap. Olyan távoli és megfoghatatlan az egész. McCaughrean magával ragadó előadása ezen a képen is változtatott. Bár még csak tervezzük, hogy például a Marsra embereket küldjünk, de robotokat már tudtunk küldeni. Ők pedig megdöbbentő képeket tudnak "haza" küldeni nekünk. Majdnem mintha mi is ott lennénk....

 Itt például forgószelet lehet látni, portölcséreket. Egyáltalán nem tűnik unalmasnak a marsi élet. A kép nagyobb felbontásban innen letölthető (6Mb) vagy kedvünkre válogathatunk rengeteg gif közül itt.

De ki ne hatódna meg egy marsi naplementét nézve?! Gyönyörű! És mennyi mindenről lehet beszélni a kép kapcsán...

Érdemes a Mars Exploration Rover oldalán barangolni kicsit, mert érdekes képekre bukkanhatunk: például hogy hogyan néz ki a Föld a Marsról nézve. De van sok piros-zöld szemüveges 3D-s kép is, "megfoghatjuk a marsi kőzeteket. De van ezen az oldalon gyerekeknek szánt rész is - fellőhetünk rakétát, eltervezhetjük mit viszünk magunkkal, infraszemüvegen át nézelődhetünk, meg még vagy 20 - nem csak a Marshoz kapcsolódó - kis játék. De a tanárok is találhatnak maguknak az órán megoldható feladatokat.

Rólam

Csonka Dorottya vagyok, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanítok matematikát és fizikát.
Blogomban 2007 óta azokat az érdekességeket gyűjtöttem össze, amikkel találkoztam, és amiket tanítás során később fel is szeretnék használni. De ide pakoltam fel a kézműves kreatívkodásaim eredményeit is, hátha ötletül szolgálhatnak másoknak.

2010 végén pályáztam, és részt vehettem az ESA/GTTP rendezésében egy továbbképzésen, ahol olyan szoftverekkel, módszerekkel és weboldalakkal ismerkedtünk meg, ami izgalmassá teszi a csillagászat tanítását. Az ott megismert anyagokat azóta folyamatosan töltöm fel ide, hogy másoknak is hasznára váljon.

A fenti menüsávban a megfelelő tantárgyra, majd a "Témakörök"-ön belül a keresett részre kattintva szűrhetőek a bejegyzések. Illetve a "Keresés" segít még a bejegyzések közt eligazodni. A kissé elavult honlapomról a még aktuális tanítási segédanyagokat is töltögetem fel a megfelelő témakör alá.

Ha bármi észrevételed, kérdésed, óhajod-sóhajod van, kérlek ne habozz és írj nekem.

A kimondhatatlan H-R diagram

Az alábbi kis, de annál ütősebb animációt a Hubble távcső készítette az Omega Centauri gömbhalmaz közepéről. Az w Centaurit sajnos csak a déli féltekről lehet megfigyelni, Magyarországról nem.

Ez a Tejútrendszer legfényesebb, még szabad szemel is látható csillaghalmaza: viszonylag kis helyen több száz millió csillag taláható. Valószínűleg a gömb közepén egy fekete lyuk van. A következő animációban a Hubble színes képén lévő csillagokat először szín, majd fényesség szerint osztályozzák. Így végül megkapjuk az elméleti úton alkotott Hertzsprung-Russell diagramot. Ezen a csillagok életútját lehet végigkövetni.



A kis fényerejű, hideg objektumok a fehér törpék, a mi Napunk a főágban tartózkodik, az 1-es fényintenzitást választottuk neki. Ezen a diagramon fog végigmenni a Napunk is. Jobb fent láthatjuk a vörös óriásokat.

A Hubble oldaláról letölthető egy Power Point vetítés is, ami a fenti animációt mutatja be (angolul) lépésről-lépésre, majd a végén elemzi is, hogy hol melyik típusú csillag van a diagramon.

A Hands-on Universe oldalán találhatunk egy részletes leírást, hogy az ingyenes, és már említett SalsaJ programmal hogyan tudjuk elkészíteni a saját HR diagramunkat. Ez tökéletes kis feladat lehet a programot használó szakkörös diákoknak.