Az alábbi kis, de annál ütősebb animációt a Hubble távcső készítette az Omega Centauri gömbhalmaz közepéről. Az w Centaurit sajnos csak a déli féltekről lehet megfigyelni, Magyarországról nem.
Ez a Tejútrendszer legfényesebb, még szabad szemel is látható csillaghalmaza: viszonylag kis helyen több száz millió csillag taláható. Valószínűleg a gömb közepén egy fekete lyuk van. A következő animációban a Hubble színes képén lévő csillagokat először szín, majd fényesség szerint osztályozzák. Így végül megkapjuk az elméleti úton alkotott Hertzsprung-Russell diagramot. Ezen a csillagok életútját lehet végigkövetni.
A kis fényerejű, hideg objektumok a fehér törpék, a mi Napunk a főágban tartózkodik, az 1-es fényintenzitást választottuk neki. Ezen a diagramon fog végigmenni a Napunk is. Jobb fent láthatjuk a vörös óriásokat.
A Hubble oldaláról letölthető egy Power Point vetítés is, ami a fenti animációt mutatja be (angolul) lépésről-lépésre, majd a végén elemzi is, hogy hol melyik típusú csillag van a diagramon.
A Hands-on Universe oldalán találhatunk egy részletes leírást, hogy az ingyenes, és már említett SalsaJ programmal hogyan tudjuk elkészíteni a saját HR diagramunkat. Ez tökéletes kis feladat lehet a programot használó szakkörös diákoknak.
A fekete lyuk nevével ellentétben nem lyuk, hanem egy bolygó. Iszonyatos tömegvonzással. A közepében egyetlen egy pontba összesűrűsödött anyag van, ahol a sűrűség, téridő-görbület végtelenné vált. Körülötte pedig van egy gömb alakú térrész, az un. eseményhorizont , ahol a gravitáció olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény nem szabadulhat ki. Érdekes kitérő azon gondolkodni, hogy mi történne valakivel, aki az eseményhorizontot megközelíti, esetleg át is lépi. A kedvencem, hogy ekkor fellép a spagetti-hatás: a láb és a fej között olyan óriási a különbség a gravitációs tér erősségében, hogy ez a differencia valósággal megnyújtja az űrutazót, s három térbeli dimenzióját egyre akarja csökkenteni. De most nem erről szeretnék beszélni. Ha érdekel a téma bővebben, akkor itt olvashatsz róla.
Tehát nehéz megfigyelni a fekete lyukat, mert az útjába kerülő fényt mind beszippantja. De a hatása megfigyelhető. Először itt ez a kissé hosszú, de alapos, kissé amerikai videó:
Majd itt ez a kissé hatásvadász videó. Rettentően misztikus, és úgy érezhetjük, hogy ezt tényleg csak a csillagászok képesek megérteni, de egyben felkeltheti az érdeklődést is:
Kevésbé látványos a következő videó, de a lényeg benne van:
Valójában ez a videó nem más, mint rádió távcsövekkel infravörös tartományban készített képek egymásutánja csillagokról a Tejútrendszerünk közepén. A készítés dátuma a bal felső sarokban látszik, tíz évet ölel fel. Ha kiválasztunk egy csillagot, amelyik az elképzelt középpont körül mozog, és minden egyes képen megjelöljük a pozícióját, akkor végül egy ellipszis pályát kapunk! Kepler I törvénye, nem csak a Nap körül keringő bolygókra, hanem fekete lyukak körül keringő csillagokra is érvényes, azaz lennie kell ott valaminek! Amit nem látunk, ami körül keringenek a csillagok: az a fekete lyuk! Méghozzá nem is akármekkora: négymilliószor nagyobb a Napunk tömegénél.
A képeket az ingyenesen letölthető SalsaJ programmal lehet összeilleszteni és így a fenti egyszerűbb mozgóképet kapjuk meg. Erről a programról még írok. A kiválasztott csillag pozícióját megtudjuk, ha rávisszük a kurzort, mert a helyzetét kiírja a program. Majd ezt én a GeoGebra (szintén ingyenes) programmal bevittem, és kúpszeletet illesztettem rá. Az eredmény itt látható:
A kép file-ok, az eljárás részletesebb ismertetése háttérrel, képekkel, és a feketelyuk tömegének kiszámításával a hands-on-univers oldalán elérhető.
Tegnap volt az évnyitó, és már van majdnem végleges órarend, ideje azon gondolkodni, mit csináljunk délután. Persze jó a barátokkal lógni, de nem árt, ha a szellemnek is adunk valamit. Általában az ember későn eszmél fel, és a szakkörök már elindultak vagy beteltek. Hát idén idejében jelentkezz! Nézd át ezt a kis ajánlót, hátha akad valami neked is, amire szívesen elmennél.
név
helyszín
kezdés
kedvcsináló
link
FPI tehetséggondozó
matek 8-12 évfolyamokon
Fazekas M. Gyak. Ált. Isk és Gim, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.
Polaris Csillagvizsgáló,
III. kerület, Laborc u. 2/c
szept. 20-án
"A foglalkozások csütörtökönként 18 órától kb. este fél nyolcig, észlelés esetén tetszőlegesen tovább tartanak, a szakkörre minden csillagászat iránt érdeklődő középiskolást szívesen várunk. A szakkörön a diákok előadásokat hallhatnak általános csillagászati, űrkutatási témákról, illetve aktuális eseményekről, felfedezésekről. Az előadásokat sokszor az adott témával részletesebben foglalkozó meghívott előadók tartják...Az érdeklődők megismerhetik a csillagképeket, megtanulhatják a távcsövek használatát. Az új tanévben is több kirándulást szervezünk az ország különböző pontjaira, hogy az adott település csillagvizsgálóját, csillagászati vonatkozású emlékeit felkeressük. Emellett igyekszünk minél több alkalmat találni arra, hogy a várost elhagyva, a fényszennyezés-mentes, csillagos ég alatt végezzünk észleléseket."
ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem) 17 óra
szept. 27-én
Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban, Magyarok Amerikában – Forró nyomon az Ősanyag nyomában, Virtuális anyag!?, Valóság?, A gravitációs hullámok kutatása földi és űreszközökkel, A szép és hasznos kvantummechanika, Szupravezetés, Milyen eszközökkel figyelhetők meg a világ legkisebb alkotórészei?, Az Univerzum jövője, Virtuális Obszervatóriumok, Csodálatos anyagok, Alapvető fizikai állandók, és lehetséges változásuk, Hideg atomok, Exobolygó-rendszerek kialakulása és korai fejlődése, Nehézion ütközések az európai Szupergyorsítóban, A turbulencia világa
ALKÍMIA MA
Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával
kémia
nem csak középiskolásoknak
előadás sorozat
Az előadásokat csütörtökönként, 17 órai kezdettel tartjuk az ELTE Pázmány Péter sétány 1/A épületében, a 0.83-as számú Eötvös előadóban.
szept. 20-án
A molekulák harmóniája,
A pattogatott kukoricától a vegyületkönyvtárakig,
NMR spektroszkópia,
Egzotikus kémiai jelenségek,
Miről beszél a gyertya lángja?
kémiai kalandozások képtárakban,
Mössbauer-spektroszkópia,
A chipgyártás vegyész szemmel,
Számítógépek a molekulák nyomában,
Zöld kémia,
A földi üvegházhatás,
Aerogél, a megszilárdult füst.
Nagyon jó tanárok, rettentő érdekes témáról tartanak órát.
Érdeklődj a matematika tanárodnál az aktuális témáról
Ezek azok a szakkörök és előadások, amikért kezeskedem, hogy kiválóak. Az előadásokat nem csak középiskolások is látogathatják. Persze ha középiskolás vagy, és nem találtál kedvedre valót, nem árt a saját iskolád szakköreinek háza táján is körbenézni...sok szerencsét, és BÚTÉK!