2011. január 3., hétfő

Élet a Marson

Ha bolygókról beszélünk nekem mindig valami statikus kép jut eszembe. Egy színes körlap. Olyan távoli és megfoghatatlan az egész. McCaughrean magával ragadó előadása ezen a képen is változtatott. Bár még csak tervezzük, hogy például a Marsra embereket küldjünk, de robotokat már tudtunk küldeni. Ők pedig megdöbbentő képeket tudnak "haza" küldeni nekünk. Majdnem mintha mi is ott lennénk....

 Itt például forgószelet lehet látni, portölcséreket. Egyáltalán nem tűnik unalmasnak a marsi élet. A kép nagyobb felbontásban innen letölthető (6Mb) vagy kedvünkre válogathatunk rengeteg gif közül itt.

De ki ne hatódna meg egy marsi naplementét nézve?! Gyönyörű! És mennyi mindenről lehet beszélni a kép kapcsán...

Érdemes a Mars Exploration Rover oldalán barangolni kicsit, mert érdekes képekre bukkanhatunk: például hogy hogyan néz ki a Föld a Marsról nézve. De van sok piros-zöld szemüveges 3D-s kép is, "megfoghatjuk a marsi kőzeteket. De van ezen az oldalon gyerekeknek szánt rész is - fellőhetünk rakétát, eltervezhetjük mit viszünk magunkkal, infraszemüvegen át nézelődhetünk, meg még vagy 20 - nem csak a Marshoz kapcsolódó - kis játék. De a tanárok is találhatnak maguknak az órán megoldható feladatokat.

2011. január 2., vasárnap

Rólam

Csonka Dorottya vagyok, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanítok matematikát és fizikát.
Blogomban 2007 óta azokat az érdekességeket gyűjtöttem össze, amikkel találkoztam, és amiket tanítás során később fel is szeretnék használni. De ide pakoltam fel a kézműves kreatívkodásaim eredményeit is, hátha ötletül szolgálhatnak másoknak.

2010 végén pályáztam, és részt vehettem az ESA/GTTP rendezésében egy továbbképzésen, ahol olyan szoftverekkel, módszerekkel és weboldalakkal ismerkedtünk meg, ami izgalmassá teszi a csillagászat tanítását. Az ott megismert anyagokat azóta folyamatosan töltöm fel ide, hogy másoknak is hasznára váljon.

A fenti menüsávban a megfelelő tantárgyra, majd a "Témakörök"-ön belül a keresett részre kattintva szűrhetőek a bejegyzések. Illetve a "Keresés" segít még a bejegyzések közt eligazodni. A kissé elavult honlapomról a még aktuális tanítási segédanyagokat is töltögetem fel a megfelelő témakör alá.

Ha bármi észrevételed, kérdésed, óhajod-sóhajod van, kérlek ne habozz és írj nekem.

A kimondhatatlan H-R diagram

Az alábbi kis, de annál ütősebb animációt a Hubble távcső készítette az Omega Centauri gömbhalmaz közepéről. Az w Centaurit sajnos csak a déli féltekről lehet megfigyelni, Magyarországról nem.

Ez a Tejútrendszer legfényesebb, még szabad szemel is látható csillaghalmaza: viszonylag kis helyen több száz millió csillag taláható. Valószínűleg a gömb közepén egy fekete lyuk van. A következő animációban a Hubble színes képén lévő csillagokat először szín, majd fényesség szerint osztályozzák. Így végül megkapjuk az elméleti úton alkotott Hertzsprung-Russell diagramot. Ezen a csillagok életútját lehet végigkövetni.



A kis fényerejű, hideg objektumok a fehér törpék, a mi Napunk a főágban tartózkodik, az 1-es fényintenzitást választottuk neki. Ezen a diagramon fog végigmenni a Napunk is. Jobb fent láthatjuk a vörös óriásokat.

A Hubble oldaláról letölthető egy Power Point vetítés is, ami a fenti animációt mutatja be (angolul) lépésről-lépésre, majd a végén elemzi is, hogy hol melyik típusú csillag van a diagramon.

A Hands-on Universe oldalán találhatunk egy részletes leírást, hogy az ingyenes, és már említett SalsaJ programmal hogyan tudjuk elkészíteni a saját HR diagramunkat. Ez tökéletes kis feladat lehet a programot használó szakkörös diákoknak.

2010. december 31., péntek

2011

Ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak boldog új évet kívánni. Bár az időszámítás emberi dolog, és elég önkényes, hogy pont most van 2011, de azért például ha máshol nem, az idei  matekversenyeken elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk egy-két fontos ténnyel:



2011 prím. A 2000-es év körül ez az utolsó tagja annak az évszám-négyesnek, melynek minden tagja prím, valamint a köztük lévő távolság 2n , ahol n = 1, 2, 3 : 1997, 1999, 2003, 2011. [Beedassy] De 2011-re az is igaz, hogy 11 egymásutáni prím összege. Érdeklődő olvasók kommentben küldhetik a megoldást! 2011 nem tagja a Fibonacci sorozatnak, viszont van olyan pitagoraszi számhármas, amiben szerepel: 20112 + 20220602 = 20220612 ,

2011 prímtulajdonságából eredően idén sok gyermeknek lesz csupa prímből álló születésnapja. Ezek közül az első 2011.02.02, amit ha az angolszász területen szokásos 2.2.2011 alakba írunk, akkor megvan az a tulajdonsága is, hogy a 222011 szám is prím. [Blanchette]


2011 sem lesz unalmas év, idén lesz a Kémia Éve, Január 1-től június 30 között Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.

Rengeteg szép égi jelenséget figyelhetünk majd meg:
Először január 4-én, reggel 8 óra 26 körül figyeljük a Napot, mert részleges napfogyatkozás lesz: itthon 71%-os, de Európa északi részén 86%-os maximális fázissal.
Május 11-én a Jupiter, Vénusz, Merkúr, és a Mars négyes együttállását "figyelhetjük" meg, egy 6 fokos körben, 23 fokra a Naptól, azaz elég közel hozzá, hogy ne sokat lássunk belőle. A Celestia programmal azért lemodelleztem, hogy mit "kellene" látnunk.



Július 15-én teljes holdfogyatkozás lesz 19:22 és 21:02 között.
Egy neptunuszi év 164,79 földi évig tart, így 1846-os felfedezése óta még nem tett meg egy teljes keringést, erre 2011 július 12-én fog sor kerülni.

Nem is tagadható, az idei év nagyon izgalmas lesz! Nagyon boldog új évet kívánok!

2010. december 29., szerda

Mi van a képen? - játék



A helyes megfejtők közt értékes kézrázásokat, hátveregetéseket és elismerő fejbiccentéseket sorsolok ki!

UPDATE: Sajnos a fenti komoly nyeremények senkit - illetve a mindössze 5 olvasó egyikét se motiválta eléggé, hogy tippelgessen, így megfejtés következik:

a képen a Mars, azaz a vörös bolygó egyébként szürkés színű dűnéi látszanak, amelyeket rózsaszínű por borít (amely vasoxidból, vagyis rozsdából áll). Még bizarrabb a kép a fákra emlékeztető sötét színű nyúlványok miatt, amelyről a Discovery Channel szakértői azt gyanítják, hogy a felszín alatt megbúvó szárazjég nyári felmelegedése okozza. A tágulás ilyenkor szétnyomja a felszínt borító, bazaltszerű talajréteget, amelynek darabkái legurulnak a dűnéken, így hozva létre a különös látványt. A képet a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műhold rendkívüli felbontású HiRISE nevű kamerája készítette.

A képre pedig a HVG Az év legjobb asztrofotói válogatásán bukkantam. Igazán érdemes klikkelni, nagyon szépek a képek!

Készíts spektroszkópot!

Amikor spektroszkópról beszélünk, akkor a vizsgált fény spektrumát szeretnénk megfigyelni, azaz a fényforrás hullámhossz szerint rendezett képét. Mivel a fény legtöbbször több hullámhosszú összetevőből áll. A spektroszkóp valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. Mindenki látott már prizma által szétbontott fényt, ha mást nem, akkor szivárványt. Biztosan mindenki látta már, hogy a CD lemez "szivárványosan" csillog, ha rá fény esik.

A prizma az összetett fényt a fénytörés elvén bontja összetevő színeire, mert az eltérő törésmutatójú különböző színek más-más útvonalon haladnak a prizmában, és így elválnak egymástól.

A CD a diffrakció, azaz fényelhajlás miatt bontja a fényt összetevő színeire.  A CD valójában egy optikai rács, mert a zenét/adatokat rövid és hosszú mélyedések spirális barázdákban elrendezett sorozatával kódolják. Ezek a barázdák, amelyek egymástól mindössze 1,6 µm (1600 nm) távolságra vannak, optikai rácsként működhetnek. Méretük olyan pici, hogy a fény hullámhosszával összemérhető, így a fény elhajlik, a különböző hullámhosszú, azaz színű összetevők különbözőképpen.

A már említett ESA/GTTP továbbképzésen készítettünk mi is egy spektroszkópot. A Hands-On Universe oldalán fent van egy nagyon részletes ismertető angolul arról, hogyan kell spektroszkópot készíteni otthoni eszközökből. Álljon itt most az én magyar verzióm:

Hozzávalók:


Szükség lesz



  • egy papírtörölközős hengerre (minél hosszabb a henger, annál jobb lesz a felbontás, de annál erősebb fényre is lesz szükség, hogy látható legyen a színkép), vagy WC guriga
  • egy felesleges CD-re, lehetőleg még nem használtra
  • szigetelő szalagra
  • sniccerre
  • ollóra
  • karton papírra

Előkészületek:

Az egész spektroszkópgyártás leglassabb, és leginkább pepecs része következik. A sniccerrel karcoljunk egy vékony vonalat a CD azon oldalára, ahol a festés van. Majd a vágott vonal mentén ragasszuk fel a szigetelő szalagot, és határozott mozdulattal tépjük le. Ha ügyesek vagyunk, akkor a szigetelő szalaggal együtt a CD borítása is vele megy. Nők előnyben.

Nem kell azonban nagyon tökéletesen pucolnunk a CD-t, csak annyira, hogy egy, a papírhenger keresztmetszetébe írható téglalapunk (olyan 4x3cm-es) legyen. Ha viszont osztálynyi gyerek készít spektroszkópot, akkor érdemes úgy számolni, hogy 3 (esetleg 4) kis téglalap is kijön egy CD-ből. (UPDATE: 10 is kijön...)

Így most van egy átlátszó optikai rácsunk. Ez fogja a fényt "színképére hajlítani".



A spektroszkóp házának elkészítése

Ha segít, akkor először nézd meg a leírás végén, hogyan fog kinézni, ha készen van, majd kezd el összeállítani.

A ház alapja a papírtörlős henger. Az egyik végére vékony réssel ellátott tetőt, a másik végére pedig a CD-ből kivágott optikai rács téglalapot fogjuk rakni.

Először másoljuk át a papírtörlő keresztmetszetét kétszer, és vágjuk ki a két körlemezt a kartonból.A résnek nagyon pontosnak kell lennie. Ezt nem tudjuk úgy megoldani, hogy belevágunk a körlemezbe, ezért helyette készítünk egy nagyobb téglalapot, majd két kisebb félkört vágjunk ki kartonból és illesszük a kivágott téglalapra úgy, hogy csak egy rés maradjon, majd ragasszuk e a szigetelő szalaggal. Ha nagyon éles rést akarunk akkor borotválkozó pengét is használhatunk. Kettétörjük, és az éleit egymás felé fordítva alakítjuk ki a rést.
A másik karton körlapra másoljuk fel a CD-ből kivágott, megtisztított téglalapunkat. Majd vágjunk egy ennél kisebb téglalapot ki a karton körlemezből, akkorát, amekkorának az ablakot szeretnénk, hogy legyen. Majd ragasszuk rá a CD-t a körlapra.
Ha ezzel készen vagyunk, akkor a réssel ellátott körlapot ragasszuk fel a papírtörlős hengerre, de a Cd-s körlapot még ne! Be kell forgatnunk még a megfelelő irányba!




















Beforgatás, a végső lépés

A beforgatásnál jobb, ha valaki segít, de persze egyedül is megoldható a vonalak tájolása. Nézzünk egy fényforrás felé a CD ablakon keresztül. Forgassuk ezt a körlemezt mindaddig, amíg a színképvonalak a résre merőleges vonalban, vele párhuzamosan állnak.

Ekkor készen van a spektroszkópunk! Próbáljuk meg különböző fényforrásokat megvizsgálni vele: gyetya lángot, gázlángot, villanykörtét, halogént és neont, innentől már csak a képzeletünk szabhat határt.













Mire jó a színkép elemzés?! Mit lehet belőle megtudni?

Egy velős kis összefoglalót másoltam ide innen.

"A modern színképosztályozás a csillagok légköri hőmérsékletén és nyomásán alapul. A hőmérséklet meghatározza a csillag színét és felületegységének fényességét. A nyomás a felszíni gravitációs gyorsulástól, így durván a csillag méretétől függ. A méret és a felületi fényesség megadja a csillag luminozitását, a teljes fényteljesítményét. Ennek ismeretében a távolságra is következtetni lehet.

A fizikusok felfedezték, hogy az izzásig hevített szilárd testek, folyadékok vagy sűrű gázok folytonos spektrumú sugárzást bocsátanak ki mindenféle vonalak nélkül ez a kontinuum. Egy ritka forró gáz azonban csak az atomjaira jellemző bizonyos hullámhosszokon (színeken) sugároz, ilyenkor fényes emissziós vonalakat figyelhetünk meg. Ha hidegebb gáz helyezkedik el valamilyen sugárzó objektum előtt, akkor sötét elnyelési, vagyis abszorpciós vonalak jelennek mega színképben. Minden atomnak vagy molekulának megvannak a saját színképvonalai, amelyek hullámhosszát az elektronjaik energiaszintjei, pontosabban az azok közti különbségek határozzák meg. Ha egy elektron foton elnyelése során magasabb energiaszintre ugrik, akkor abszorpciós vonal, ha pedig foton kibocsátásával alacsonyabb szintre kerül, akkor emissziós vonal jön létre. A színképvonalak nemcsak arról árulkodnak, hogy milyen elemek vannak egy csillag légkörében, hanem arról is, hogy milyen fizikai körülmények között jöttek létre (hőmérséklet, nyomás, elektromos és mágneses tér erőssége, helyi mozgásviszonyok).

Így a színképelemzés segítségével a csillagokról nagyon sok információt szerezhetünk. A folytonos színképen belüli energiaeloszlás utal a csillag légkörének hőmérsékletére. A legtöbb információ azonban a színképvonalak vizsgálatából származik. A vonalak azonosítása és erőssége a kémiai összetétel meghatározását teszi lehetővé, amelyből a csillag korát becsülhetjük meg. A vonalak színképbeli helye, a laboratóriumi hullámhossztól való eltolódás mértéke a Doppler-effektus alapján annak a gáznak a mozgásviszonyait adja meg, ahol a vonal kialakul. A színképvonalon belül az intenzitás lefutása, a vonal alakja, a vonalprofil a csillag légkörét alkotó gázban lévő fizikai körülmények meghatározása mellett a csillag forgásának sebességére, az esetleges pulzációra, csillagszélre, tömegvesztésre, felszíni foltokra, a csillag körüli anyagra, kettősségre és sok másra enged következtetni.

Persze a Földön megfigyelt színkép a csillagtól, a köztünk lévő csillagközi anyagtól és a földi légkörtől együtt származik. A vonalak azonosításánál vigyázni kell erre, el kell különíteni a különböző eredetű vonalakat, sávokat."

2010. december 25., szombat

Gömbös játékok

Karácsonyra kaptam egy Rubik 's Brain Racker-t. Biztosan mindenki emlékszik azokra a tili-toli játékokra, amikor egy kis kocka hiányzott a 9-ből, és ki kellett rakni például a Vukot. Na ez ennek a gömbi megfelelője. Vicces, igencsak elszórakoztam vele, köszönöm!

De a minap a gyerekszoba.blog.hu-n összefutottam egy másik gömbös játékkal, egy gömbi puzzle-lel. Az Oblo gömbökkel. Több gömböt kell kirakni gömbhéjdarabokból, olyan matrjoska szerűen. Úgy tűnik a zöld külső héjon csak egy kis ablak van, amin keresztül kell bevarázsolni a kisebb gömb részeit. A videon nagyon egyszerűen kerülnek be a részek, de valószínűleg nem egyértelmű a dolog, vagy legalábbis remélem. Hát ez is igencsak elnyerte a tetszésemet.



A kézbe fogható gömbökről pedig rögtön eszembe jutott egy "barchoba-gömb", amit olyan két éve láttam egy játékboltban. Ez persze már nem abba a játék kategóriába esik, mint az előző kettő, de azért leírom. Hosszú perceket töltöttünk el ugyanis a játékbolt ezen részén, mert nem hittük el, hogy tényleg működik, de igen. A gömb 20 kérdést tesz fel neked, és a kijelző alatt vannak gombok, az "igen", "nem" , "nem tudom" és "néha" válaszoknak. A végén pedig megmondja, hogy mire gondoltál. Persze tudom, hogy az (alsó becslésként) 220 nagy szám, sok mindent le lehet fedni vele, de mégis olyan hihetetlennek érzem. (A hivatalos neve Radica 20Q Artificial Intelligence Game.)

És ha már gömb, akkor nem felejthetem ki a listáról Lénár István Gömbjét sem. Oda vagyok a gömbi geometriáért, a Lénárt Gömb "egyszerű,de nagyszerűségé"-ért, de mivel itt most játékokról van szó, ezért itt az online is játszható gömbi amőbáról írnék. Volt szerencsém egy pillanatát átélni annak a folyamatnak, amikor Lénárt István még csak gondolkodott az amőbán. A gondolatait akkor velem is megosztotta. szeretném hinni, hogy okos dolgokat válaszoltam neki, és valahol mélyen én is része vagyok ennek az egésznek (persze valószínűleg nem, de azért jó ezt gondolni ;) )
A játékszabályok ugyanazok, mint a szokásos amőbánál: egy sorban/főkör mentén 5 azonos színű pöttynek kell lennie. Persze az igazi, a gömbön játszott gömbi amőba, de jobb híján ez is megteszi.