Sugárvédelem

A modern fizika tanítása során perifériára kerül a sugárvédelem. Pedig azt gondolom, hogy a sugárzás, a magreakciók békés és kevésbé békés felhasználásának megértése után szükséges időt fordítani a sugárvédelemre. A kialakult félelmeket nem mindig enyhíti a tudományos magyarázat. Illetve a földi sugárterhelésünk kétharmada nem a hadászatból vagy az atomenergia iparból ered, hanem azt a háttérsugárzás teszi ki.
Az alapfogalmak megértéséhez évekkel ezelőtt egy kisebb összefoglalót készítettem, most pedig ezt részben átfedve, illetve videókkal és képekkel kiegészítve egy prezit is gyártottam. Oktatási célokra szabadon felhasználható.

A legsugárzóbb hely a Földön

Ha a sugárzás szóra rákeres az ember, akkor felettébb tudománytalan, hatásvadász és értelmetlen videók tömkelegével találja szembe magát. Az alábbi egy üdítő ellenpélda. Arra keresi a választ, hogy hol mekkora a mérhető háttérsugárzás. Érthető, szórakoztató és tanulságos:

Szappanbuborék hidegben

Már tavaly is erre vártam, de idén végre megjött A HIDEG. Így végre meg lehet csinálni néhány, csak hidegben izgalmas kísérletet.
Az első: mi történik a szappanbuborékkal, ha megfagy?
Először úgy tűnt, hogy semmi. Előbb pukkad ki, mintsem megfagyna.
De aztán gyorsan rájöttem, hogy a közel 20°C-os folyadék mire lehűl, addig én is megfagyok fényképezőgéppel a kezemben. Így kicsit hagytam a kísérletet. És úgy tűnt, hogy a hidegebb folyadékkal már szépen működik a dolog:
Majd még egy ráadás: a tetején, és néhol már elindult a kristályosodás, opálosodik a buborék, amikor két fuvallat megsemmisítette a buborék duót:

Egy kis esti kvantummechanika

A National Geographic készített egy látványos, mindenki számára érthető kis filmet a kvantummechanikáról. Érdeklődők figyelmébe ajánlom:

Feuerbach kör és a háromszög egyéb körei

Az előző bejegyzésekben már foglalkoztunk a talpponti háromszög körülírt körével. Már azt is be lehetett látni, hogy ezen a körön rajta van a háromszög összes oldalfelező pontja, és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszának felezőpontja is. A kör középpontja pedig a magasságpontot (M) a körülírt kör középpontjával (O) összekötő szakasz felezőpontja. Azaz az M-ből a talpponti háromszöget kétszeresére nagyítva megkapjuk a körülírt kört. Tehát a vizsgált kör sugara éppen a körülírt kör sugarának fele. Ezt az izgalmas kört Feuerbach körnek hívják. Vagy hatpontú körnek. Vagy kilenc pont körének. Vagy tizenkét pont körének. Vagy n-pontú körnek.

Úgy tűnik a Feuerbach körnek mindennel van kapcsolata, kivéve a beírt és hozzáírt körökkel. És hol vannak még pontok? És miért pont a beírt kör maradt ki? Ez a diszkonfort érzést rögtön feloldhatjuk, mert a beírt kör sem kakukktojás. Sőt a hozzáírt kör sem. Ugyanis mindkettő érinti a Feuerbach kört. Előbbi belülről, utóbbiak kívülről. Bizonyítást ld később.

Történelmi pillanat!

2004. március 4-én lőtte fel az ESA a Rosettát, 2014 augusztus 6-án érkezett meg az üstököshöz, azóta körülötte kering, és készítik elő a leszállást. És ma, 2014. november 12-én, közép-európai idő szerint délután 5 órakor ez sikeresen meg is történt! És most drukkoljunk, hogy a lehető legtöbb adatot tudja a szonda kinyerni!
Élő közvetítés itt, twitter itt, és itt van minden a Rosettáról, például, hogy mikor hol van/lesz?
Itt pedig egy animáció a leszállásról:

Egy jó demonstráció a leszállás nehézségeit demonstráló Alexander Gersttől:

A háromszög nevezetes vonalai, körei és pontjai

Az alábbi Geogebra ábrában az a nagyszerű, hogy ha véletlenül túl szabályosat is rajzolt az ember, akkor könnyedén átmozgathatja. Ebben az ábrában már látszik az a szabályosság, ami bizonyításért kiált:
 
Bizonyíthatunk középpontos nagyítással, vagy esetleg vektorokkal is. Utóbbihoz felhasználnám Scharniczky Miklós egy letisztultabb GeoGebra szerkesztését: