Japán atomerőmű katasztrófa

Dr. Aszódi Attila cikkében talán a legnaprakészebben lehet olvasni a Japánban pénteken történtA mag és energia blogján pedig elég sok naprakész info van. Többet, részletesebben, majd ha hazaértem a sárospataki Fizika Tanári Ankétról, amiről az előző bejegyzésben olvashattál.
földrengés hatásaként bekövetkező atomerőmű balesetről.

UPDATE: Dr. Aszódi Attila legújabb (03.16.) jelentése is letölthető, amiben nagyon részletesen tárgyalja az ismert információk alapján a katasztrófát.

Ötletek és szoftverek a csillagászat tanításához

A sárospataki Fizika Tanári Ankéton elhangzott előadásom újra megtekinthető itt:

Ötletek és szoftverek a csillagászat tanításához on Prezi

Valóság

Magyaroké az agykutatók első Nobel-díja

"Három magyar kutató kapta az "agykutatás Nobel-díjának" is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda."

További részleteket és érdekességeket tudhatsz meg a  Népszabadság Online oldalán, ahol a cikket olvastam.

Utoljára landol a Discovery

Budapesti idő szerint délután öt előtt 3 perccel érkezik vissza utolsó útjáról a Discovery. A leszállást élőben lehet nézni a Spaceflightnow oldalon. A leszállást Twitteren is nyomon lehet követni, de itt is, élőben!
Tegnap este 19:16-kor az áramgyártás mellékeként keletkező vizet kidobta magából a Discovery, ami szinte nulla nyomáson rögtön meg is fagyott, és gyönyörű "műüstököst" rajzolt az égre. A jól informált szerencsésebbek le is tudták fényképezni ezt az igazán ritka pillanatot:

Az STS-133 volt a discovery utolsó útja. Fellövését egy érdekes szemszögből itt is meg lehetett csodálni. Ezzel végérvényesen lezárul az amerikai űrkutatás egy igen fontos korszaka.

A kép Jens Hackmann képe, amire Péter hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.

Épp ezen a napon...

1979-ben éppen ezen a napon fedezett fel a Voyager I egy körübelül 300 km magas vulkánkitörést az Io-n, a Jupiter holdján. Az Io egy igen érdekes hold. Nevét a görög mitológia egyik alakjáról Ióról kapta, aki Zeusz (római nevén Jupiter) egyik szeretője volt. Továbbá az Io az egyedüli hold a Naprendszerünkben, melyen aktív vulkánok vannak. Több, mint 400. Sőt ezek a vulkánok nagyon aktívak. A lávafolyamok főleg a kén különböző vegyületeiből állnak. Innen is az Io csodás színe. De megtalálható itt minden: hegy, völgy, olvadt kéntó, csak a naprendszerünkben oly jellegzetes meteoritbecsapódásokra utaló kráterek hiányoznak. Io lassan, de közeledik szeretőjéhez, és így néhány millió év múlva megsemmisül....

A Jupiter körül keringő kisméretű, zömmel szabálytalan alakú égitestek mellett négy nagy, látványos objektum, az őket 1610-ben felfedező Galileo Galileiről elnevezett ún.Galilei-hold is kering az óriásbolygó körül. Az Io, az Europa, a Kallisztó, és a Ganümédész mind nagy, gömb formájú égitest – csak az Europa kisebb a Föld holdjánál, a többi mind nagyobb; a Ganümédesz még a Merkúr bolygótól is nagyobb –, felfedezésük egykor a Föld-központú világkép elleni döntő érv volt.

Megható animáció a Mars Roverről

Ez a kis videó kapcsolódik a Másik nézőpontos és az Élet a Marson című poszthoz. Utóbbin található képeket és felvételeket a lenti animációban látható Mars Rover készítette: