![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidSB5jls-gtjNhFQJ8tOEVyLDAshw3xNLWy8ZutUpacS6Sgb3M-2viofzCS1IZQqG5oZtUu1WJbvwYqZWBwjLxi7h2RJW6Ht0-TMSc1PKdMllUfjdEnTU7izoLdG8s1-HsZRnhTt4gMII/s200/110308_olavdtkento_io.jpg)
2011. március 8., kedd
Épp ezen a napon...
1979-ben éppen ezen a napon fedezett fel a Voyager I egy körübelül 300 km magas vulkánkitörést az Io-n, a Jupiter holdján. Az Io egy igen érdekes hold. Nevét a görög mitológia egyik alakjáról Ióról kapta, aki Zeusz (római nevén Jupiter) egyik szeretője volt. Továbbá az Io az egyedüli hold a Naprendszerünkben, melyen aktív vulkánok vannak. Több, mint 400. Sőt ezek a vulkánok nagyon aktívak. A lávafolyamok főleg a kén különböző vegyületeiből állnak. Innen is az Io csodás színe. De megtalálható itt minden: hegy, völgy, olvadt kéntó, csak a naprendszerünkben oly jellegzetes meteoritbecsapódásokra utaló kráterek hiányoznak. Io lassan, de közeledik szeretőjéhez, és így néhány millió év múlva megsemmisül....
A Jupiter körül keringő kisméretű, zömmel szabálytalan alakú égitestek mellett négy nagy, látványos objektum, az őket 1610-ben felfedező Galileo Galileiről elnevezett ún.Galilei-hold is kering az óriásbolygó körül. Az Io, az Europa, a Kallisztó, és a Ganümédész mind nagy, gömb formájú égitest – csak az Europa kisebb a Föld holdjánál, a többi mind nagyobb; a Ganümédesz még a Merkúr bolygótól is nagyobb –, felfedezésük egykor a Föld-központú világkép elleni döntő érv volt.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidSB5jls-gtjNhFQJ8tOEVyLDAshw3xNLWy8ZutUpacS6Sgb3M-2viofzCS1IZQqG5oZtUu1WJbvwYqZWBwjLxi7h2RJW6Ht0-TMSc1PKdMllUfjdEnTU7izoLdG8s1-HsZRnhTt4gMII/s200/110308_olavdtkento_io.jpg)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése