Kamikaze üstökös...

...csapódott a Napba március 12-én. A képeket pedig most mutatták be a szélesebb nyilvánosságnak is.

"Az 1995. december 2-án elindított SOHO (Solar and Heliophysical Observatory) még mindig jól működik, bár egyre gyakrabban maradoznak ki felvételek.

A legutóbbi izgalmas történések között egy a „napsúroló” üstökösök kategóriájába tartozó üstökös gyors megjelenését, és Napba zuhanását örökítette meg a szonda. Pontosabban valószínűleg nem éri el a Nap kb. 5600 K fokos hőmérsékletű felszínét az üstökös, hanem már előtte elpárolog. A folyamat részleteit a napkoronát figyelő LASCO (Large Angle Spectrometric Coronagraph) kamerák nem tudják feltárni, egyrészt amiatt, hogy a napkorong átmérőjének kb. dupláját letakaró korong van a műszer fókuszában, tehát a Nap közvetlen környezete (azaz a felszíne fölötti 700 ezer km-en belüli térség) már nem látható, másrészt nem elég sűrűn készülnek képek, és a folyamat igen gyors. Gondoljunk bele: a Nap fele zuhanó üstököst a Nap gravitációs tere folyamatosan gyorsítja. A végére már iszonyú távolságokat tesz meg egy-egy másodperc alatt, közben pedig a felszínét érő besugárzás a távolság négyzetével fordított arányban nő – egyre hevesebb UV sugárzásnak és napszél-nyomásnak van kitéve a kilométeres nagyságrendbe eső üstökösmag. Mindenesetre érdekes kérdés, hogy körülbelül milyen távolságban történhet meg és mennyi idő alatt egy adott méretű üstökösmag elgőzölgése – netán elképzelhető-e, hogy egy kisebb darabja ténylegesen elérheti-e a Nap "felszínét"?

További érdekesség, hogy már az egy nappal korábbi felvételeken is látható volt egy teljesen ehhez hasonló pályán mozgó, csak sokkal kisebb test, valamint egy nappal később egy ugyancsak hasonló kettő – amelyek szintén a Napban végezték. Ilyen üstökös-láncolatot még eddig nem észlelt a SOHO! Valószínűleg a szóban forgó testek egy a Kreutz-csoportba tartozó (a Nap közelében keringő), néhány száz évvel ezelőtt szétesett üstökös darabjai voltak.

A március 12-én megsemmisült fő darab a 2007. januári McNaught üstökös óta a legfényesebb üstökös volt, amit a SOHO lefényképezett."

Forrás:hirek.csillagaszat.hu

Cuki birkás játék

Nagyon kis aranyos. :) Nem nagyon nagy új ötlet, volt már sok hasonló, és az egyik a Magic Pen nagy kedvenc lett, de ez meg olyan vicces, kikapcsoló. Próbáld ki te is a Home Sheep Home-ot - hanggal!

Csütörtöki aszteroida

A Föld-Hold távolság kilenctizedére, 359 ezer kilométerre lesz bolygónktól egy 22 méter átmérőjű kisbolygó, amikor elhúz mellettünk. "Néhány hetenként repülnek el a Föld közelében ilyen objektumok" - nyilatkozta Don Yeomans, a NASA bolygókutatással foglalkozó részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) szakértője.

2010 GA6 katalógusjelű aszteroidát a közelmúltban fedezték fel a Catalina Sky Survey (CSS) égboltfelmérési projekt keretében, amelyet 1999-ben indítottak a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok, a kisbolygók és az üstökösök feltérképezésére.

A 2010 GA6 katalógusjelű kisbolygó nem az első hívatlan égi látogató, amely az idén a Föld közelébe merészkedik. Januárban a 2010 AL30 katalógusjelű kis aszteroida 130 ezer kilométerre volt tőlünk. Írja az Index.

De ezek az aszeroidák nem jelentenek veszélyt a Földre. Tessék megnyugodni. Emlékezzünk arra, hogy például tavaly novemberben egy aszteroida "csak" 14 000 km-re haladt el mellettünk, és nem lett semmi bajunk.

Találtam egy érdekes oldalt, ahol meg lehet nézni, hogy a már felfedezett aszteroidák mikor lesznek földközelben, mennyi a becsapódás esélye, mekkorák, mekkora sebességgel mennek, mikor tudták megfigyelni stb.

Az oldal szerint akár havonta néhányszor is lehetne ilyen hír az Indexen. Lehet, hogy pangás van a Tudomány rovatban, mert itt azt írják, hogy a 2010 GA6 Földdel való ütközési esélye 0.000016% azaz 1 a 6 250 000-hez. A már említett 2009 VA aszteroidánál ez 0.003% volt, azaz 1 a 33 000-hez. Ennél volt már kockázatosabb is, a 2000 SG344, ahol az ütközés veszélye 1 a 769-hez volt.

Segítsüti

Bár ez nem a blogom fő csapásvonala, de mellékvágányként hasznosnak tartanám, ha minél többekhez eljutna ez a hír.

A tavalyi akcióval szemben idén már 27 gasztroblogger sorakozott fel a Segítsüti akció mögött, akik vállalták a sütemények elékszítését, amelyekre a segitsuti.hu oldalon lehet licitálni. A sütemények egységesen ezer forintos kikiáltási áron bocsátanak árverésre. A licitálásból befolyt összeget két koraszülött osztályt fognak támogatni (Budapesten a Péterfy, Miskolcon pedig a megyei koraszülött osztályt). Az akció tegnap indult, és április 2-án éjfélkor zárul. Az oldalon nagyon egyszerű a licitálás, mindössze egy rövid regisztrációt kell elvégezni. Jelenleg eddig 434.600 forint folyt be. Licitálj!

Részletekért látogass el a segítsüti.hu oldalra.

Szobaton este fél 9-kor...

elsötétül sok város híres nevezetessége, és te is lekapcsolhatod a villanyt 1 órára.

A budai vár Savoyai teraszán közös visszaszámlálás után együtt lekapcsolják Budapest fényeit, majd egy fergeteges dob-partit tartanak a Pawaa mitaiko frontemberének vezetésével.

Részletek itt, ezen a honlapon.

Kakukk tojás

Ez egy kedves, rég nem hallott történet, ami ma ismét elküldött nekem Erika. Annyira jól esett olvasnom, hogy felrakom ide is, hogy másoknak is jó napjuk legyen:

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)

A legnagyobb tojás

Az Index a főoldalon hozza, képpel, hogy Pakson egy tyúk talán Guinness rekord nagyságú tojást tojt.

Tök utálom, hogy még mindig itt tartunk. Hogy ha ez mind Gyanógeregyén lett volna, nem is lenne hír. Szánalmas.