A kerékpáros futárok közt Dagadt néven ismert, a keresztségben a kevésbé egyedi Nagy György nevet kapó fanatikus múlt szombaton próbálta megdönteni a holland
Fred Rompelberg 1995-ös rekordját, a 268 kilométeres sebességet, amit 13 éve nem tudtak túlszárnyalni.
A holland csúcstartó a rekordot egy kiszáradt amerikai sóstóban állította fel. Dagadtnak azonban nincs edzőhelye, mert az országban kevés a nyílegyenes, vízszintes, elhagyatott és jó minőségű út. A rekordot a Rábaringen állítaná fel, ahol a legnagyobb gondja nem a sebesség lesz, hanem hogy 200 felett hogyan vegye be a kanyarokat.
Az Indexen egy bővebb riport készült vele, és egy 8 perces videón is megcsodálhatjuk a világcsúcs döntögetőt. Amióta a riportot olvastam ez a mondat kering a fejemben:
"Nem nagyon szabad fékezni, az a titka. És érezni kell az előttem haladó autót. Tíz centire megyek tőle, ha csak motorfékez, már beleszállok. Rompelberg 1988-ban véletlen kijött a szélárnyékból, és bukott. A gerincén kívül mindene összetört, hét év volt, mire felépült, de utána újra megpróbálta."
Valahol hallottam azt az elméletet, hogy amikor lezuhan egy repülőgép, a hír hatással van a repülőgép pilótákra, és ilyenkor ennek hatására megszaporodnak a repülőgép szerencsétlenségek. Most is egy ilyen sorozat kezdődött el, szerintem.
Voltunk nyaralni. És mint mindig, most is beszabadultam egy játékboltba. Vettünk a nagyfiúnak játékot, majd nem tudtam megállni, és megvettük Billy Bibert, azaz Hód Ottót. Hát ez egy nagyon vicces játék! -infantilis anyukáknak pláne. :) Ottó mozgásérzékelővel van ellátva, és így kell kilökni alóla a husángokat. Idézem a gyártó értékelését: semmi tudás, sok kézügyesség és akció. Ajánlom másoknak is!
