2011. február 5., szombat

Világít a Moutain Dew?


A szénsavas Mountain Dew üdítőbe szódabikarbónát, hidrogén-peroxidot raknak, majd összerázzák és a lötyi világítani kezd a lenti videó szerint, amit egy fizika levlistán kaptam.


Fura volt a dolog. Próbáltam kitalálni, hogy mi történhet. (Na most mindjárt kiderül, hogy milyen járatlan vagyok kémiából...)
A hidrogén-peroxid (H2O2) gyenge sav, erős oxidálószer. Hidrogén-peroxid 3%-os oldatával tisztítom a kontaktlencsémet. A reakciót egy nagy felületen nagyon vékonyan platinával bevont kis katalizátor katalizálja. De anyám is használta már hajfestésre. Azt írják, hogy 30%-nál nagyobb koncentrációban robbanásveszélyes, tisztító szerként és rakéták üzemanyagaként is használják. De kanyarodjunk vissza.
Tehát van még a hozzávalók közt szódabikarbóna (NaHCO3), ami enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Most ezt elég sokszor használom, mert vizes oldatával locsolom bárányhimlős gyermekeim testét. A nagyobb már el tudja mondani, hogy nagyon jól esik neki. Ártani nem árt, azt látom. Először ezzel akkor találkoztam, amikor egy elsózott ételt próbáltam helyrehozni. Egy késhegynyi belőle, és már nem is sós az étel. De néhány muffinba is szódabikarbónát teszek sütőpor helyett. Illetve használtam már fogfehérítésre is.
Azt hiszem a Mountain Dew az csak egy cukros szénsavas ital. (CO2+H2O<->H2CO3) Ezekben a savanyúságot foszforsavval szabályozzák. (H3PO4). Gondoltam ez azért fontos, mert valahonnan szükség van a foszforeszkálásért felelős foszforra.

Aztán én mindig itt lettem bajban a kémiai egyenlet felírásánál. Én csak a kombinatorikus lehetőségeket látom ezekben. Találtam ugyan egy kémikusoknak érdekes oldalt (bár lehet, hogy ezt kémikus kollégáim már ismerik) de olyan szoftvert, ami ha bepötyögöm neki a képleteket megmondja nekem mi fog történni, mi keletkezik, azt nem.
Kombináltam így meg úgy, de valahogy az lett az érzésem, hogy ezek nem olyan dolgok, amikből valami nagy csoda kéne, hogy kisüljön. Ezért máshogy kezdtem el keresni. És úgy tűnik ki is derült, hogy ez az egész csak egy nagy kamu. Találtam egy videót is, ahol a kísérletet újra elvégezték a fenti videón látottak szerint, végül - gondolom akkor nem lövöm le a poént - nem történt semmi.


Nagyon szívesen fogadom kémikusok építő hozzászólását a témához, mert bár a videó bemutatja, hogy nem történik semmi olyasmi, mint a fenti videón, de ettől még nem tudtam meg, hogy mi történik valójában az üvegben...

4 megjegyzés:

  1. A luminol a Te barátod.
    A hidrogén-peroxidról jókat írtál, kár idézőjelbe tenni a tulajdonságokat, mert azok helytállóak.
    Szerkezet és kísérlet leírás a luminolra: http://weblaboratorium.hu/index.php?content=szerves_kemia/luminol_ox_h2o2

    A témával kapcsolatban három fogalom fontos (ezeket mindig összekeverik): foszforeszcencia, fluoreszcencia és lumineszcencia. Ezeket a szavakat nehéz kimondani. Magyarul foszforeszkálás, fluoreszkálás és lumineszkálás. A három jelenség összehasonlítása érdekes.

    Házi feladatkérdések:
    A világító szovjet óra melyik elv alapján működött?
    A közterületen áramszünet esetén látható világító feliratok mitől világítanak?

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy írtál, nagyon bíztam benned! Ez a luminol tényleg izgalmas dolog!

    Hf/1:A világító számlapos szovjet óra fluoreszkált, a radioaktív anyag miatt, amit belekevertek a festékbe. Legutóbb Pakson, a kiállításon láttam ilyen órát.
    Hf/2:Itt pontosan mire gondolsz? Épületen belül az EXIT táblára?

    VálaszTörlés
  3. Igen az EXIT táblák a fotolumineszcencia jelenségét mutatják. Azaz az elnyelt fény energiáját hosszabb idő múlva sugározzák ki. Ilyen festékekről egy érdekes oldal: http://vilagitofestekek.hu/biztonsagtechnikai-jelek

    VálaszTörlés
  4. azért itthon nem nagyon alkalmazzák ezeket, inkább az a rendszer, hogy a biztonsági világítás külön áramkörről vagy elemmel működik...

    VálaszTörlés