Szinte mindenki ismeri az Északi fény, azaz aurora borealis néven ismeretes jelenséget. A fenti képen azonban aurora australist láthatunk, azaz déli sarki-fényt. Ez kevésbé ismert, mert ritkábban fordul elő. A fényképet egy kutatóállomás felett az Ausztrál Antarktiszi Territóriumon fényképezték. ( fotó: AFP, AUSTRALIAN ANTARCTIC DIVISION Hosung Chung)
A borealis jelentése északi, az australis pedig déli, az aurora pedig a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották.
Hogyan is alakul ki ez a szép jelenség?
Általános tévhit, hogy a szép fényjelenséget a Napból érkező, és a légkörben elégő részecskék okozzák. Valóban a Napból érkező, leginkább protonok és neutronok keltik a jelenséget, de nem égnek el. A részecskék a napszél-lel érkeznek, és kis részben a Naprendszerünkön kívülről érkezett részecskékből állnak.
A töltött, mozgó részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti. Hat rájuk a Lorenz erő (12-es fizika anyag). A Föld mágneses pólusai körüli tartományokban azonban bejutnak a légkörbe. Ekkor a részecskék ütköznek a légkör atomjaival, (például oxigénnel, nitrogénnel), ionizálják és gerjesztik az atomokat. A gerjesztett állapot viszont nem kényelmes az atomoknak, és visszapottyannak az alapállapotukba. Az energia megmaradás miatt, a felesleges energiát pedig fény formájában kibocsátják.
A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg. (forrás és lásd még : Wikipedia)
<!--Az Index cikke »-->
Meg soha nem hallottam, hogy égéssel magyarazta volna valaki a sarki fenyt.
VálaszTörlésLehet, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, de én sokszor hallottam ezt a magyarázatot.
VálaszTörlésNEM ÉRDEKEL A MAGYARÁZATA DE NAGYON SZÉP ÉS LÁTNI AKAROM.
VálaszTörlés