Elektromotorok és generátorok

Az alábbiakban egy videóválogatást állítottam össze. Kezdjük az elektromotor működésével:

Ebben az esetben mágneses térbe áramjárta vezetőt helyeztünk, így a vezető mozogni kezdett. Ha megfordítjuk a jelenséget, és mozgatunk egy vezetőt mágneses térben, akkor a vezetőben áram fog indukálódni. Ezt hívjuk generátornak:

Ennek egy játékos formája, ha rengeteg drótból, mágnesből és elemből vonatot készítünk.Fizikatáborosaink nemrég meg is csinálták, de nagyon nehéz volt, hogy ne deformálódjon a drót-cső:

És rengeteg mindent lehet készíteni elektromotorból:

De természetesen a generátorok gyakorlati haszna nem merül ki a játékok gyártásában. Lényegében mindenféle erőmű a következő felépítést követi: valami (legtöbbször gőz, vagy mozgási energiával rendelkező víz) meghajtja a turbina kerekeket, amik egy generátor forgórészét hajtják meg, így indukálódik áram. Azután ezt transzformáljuk, de ez már egy másik történet.

A napenergiát is hasonlóan hasznosítjuk.

Az ország energiatermelésének körülbelül 40%-át kiadó Paksi Atomerőmű felépítése is ezen alapul.


Az egyik fényképen a Ganz-Láng 32 MW-os turbina és generátor látható a pécsi hőerőműben, a másik képen pedig a Paksi Atomerőmű turbinái és generátorai.

Rádióval a világ körül

Egyértelműen az elmúlt idők legadditívabb szórakozása nálunk, hogy a rádiók segítségével körbeutazzuk a Földet. Radio.garden a legjobb, ami történhet veled a karácsonyi készülődésben! (Persze a karácsonyi hangulat is fokozható: Londonban találtunk egy adót, ami éjjel nappal karácsonyi zenét játszik: The Christmas Station.)
Jó szórakozást hozzá!

Térképekről 6 percben

Minden, amit a térképekről tudni szerettél volna, de soha nem merted megkérdezni:

A világ legnagyobb fuvolája

Egy kis esti hangtan.
World's Largest Flute from David Martin on Vimeo.

Előre is bocsánat

Előre is bocsánat mindenkitől. De hát a tizenkettedikesek napi kapcsolatban vannak ezzel...

Képernyő varázslat

Mindig mondom, hogy aki jól odafigyel fizika vagy matek órán, az meg tud gazdagodni (élni).

És néha olyan egyszerű gondolatok húzódnak meg a trükkök hátterében, ami egy felsősnek - vagy megkockáztatom, hogy alsósnak - is már szerepelt matek órán. Vagy simán józan paraszti ésszel rá tud jönni.

És még egy ráadásnak:

Dijkstra algoritmus

Olyan szerencsések, akik a gráfalgoritmusokkal "okos táblán" ismerkednek, vagy csak idetévedtek, ajánlom figyelmükbe a Dijkstra algoritmust. Ez az algoritmus súlyozott élű gráfokban két pont távolsága közötti legrövidebb költségű út algoritmusa.
Elég sok animáció és forráskód található a neten, ezek közül néhányat érdemes megnézni.
Ezen a demon az él hossza adja meg az él értékét. Ezen a másik alkalmazáson is, csak itt rögtön rajzolja ki a piros pötty és a kiválasztott pont közötti legrövidebb utat. És akkor álljon itt néhány gráf, ahol a feladat megtalálni a legrövidebb utat két kiválasztott pont között illetve a minimális költségű feszítőfát.
Aki pedig kedvet kap programozni, az készíthet falakkal tarkított terepen legrövidebb utat kereső programot. A robotika egy feladata ez.