Bár kicsit nagy volt a hallgatás, egyéb teendőim elszólítottak. Azért készítettem egy polipot, ami szerintem aranyos lett. Kicsi fiam őrülten rohangált vele a lakásban és csörgette, lábasba dugta és megfőzte, majd a lábassal együtt rohangált vele, felcipelte mindenhova, megmutatta neki a lakást. Kicsit fájt is a szívem, hogy így összebarátkoztak, én meg elszakítom őket egymástól, de megbeszéltük, hogy ezt Miának, a nagy egy éves Miának készítettem. Egészen nagyfiúsan állt a a dologhoz, és bár amikor ott álltunk Mia előtt és kértem, hogy adjuk neki oda, egy incselkedő "nem-nem" volt a válasz, de azért mégiscsak az ünnepeltnél kötött ki a hat lábú polip, és onnantól nem is volt vita, tudta, ott a helye. Boldog szülinapot, Mia!
