Takaró - pólya - kocsikabát saját kezüleg

Az elmúlt hét munkájának gyümölcseként ma háromnegyed tízkor végre elkészültem a bébi kocsikabáttal, ami egyben meleg pólya, takaró vagy akár játszószőnyeg egyben. Rém praktikus.

Sok mindent varrtam az elmúlt hónapokban, leginkább gatyákat magamnak és a fiamnak. Ebben kezdek profi lenni: a legutolsó a szabástól a gumi befűzéséig csupán fél óra volt. Ezeket nem is raktam fel ide, nem nagy számok. Erre azért viszont büszke vagyok: sok, számomra ismeretlen feladattal kellett megbirkózni. Most varrtam először például cipzárat, és steppelni se steppeltem eddig. És főleg nem ekkora anyagot.

Sógornőm kapott egy ilyet kölcsön tavaly, nekem meg nagyon megtetszett. Kellett egy kis kutatómunka a méreteket illetően. A bébiplüsst megkaptam tőlük szülinapomra, így csak a vatelint és a cipzárat kellett megvennem. szabásmintát nem csatolok, mert egyszerűen leírható (vagy akár ki is található), hogy mi is kell hozzá, és hogyan készítettem el:

Anyagok:

(ráhagyással )2 méter bébiplüss

40 cm 150 cm széles 3 cm vastag vatelin

18 vagy 20 cm-es kisfogú cipzár

90 cm hosszú nagyfogú cipzár.

A kiterített képen jól látszik a takaró felépítése. A vatelint két 40x75 cm-es darabra vágtam, a hosszabbik oldaluknál összeférceltem kis hézagot hagyva, hogy be lehessen hajtani. Majd mindkét anyagból 80+x centiméteres négyzetet vágtam ki. Az egyiket olyan 10-15 centiméterenként hozzá steppeltem a vatelinhez. Majd a széleit visszahajtottam, és levarrtam. Kifordítva összevarrtam a két anyagot a visszahajtható U alak mentén és a sisak két oldalán. Majd színére fordítva a másik anyagot is visszahajtottam, és kicsit ráhagyva, hogy eltakarja majd a cipzárat, levarrtam. Ezután beférceltem a cipzárakat, majd bele is varrtam. Majd kijavítottam a hibákat :)

Játszószőnyegek

A 2007-ben ballagott bésektől kaptam ajándékba egy patchwork játszószőnyeget. Gyönyörű szép, és igencsak kihasználjuk: játszószőnyeg volt, majd takaró, és még ágytakaró is lehet. Nagyon szeretjük.

Annyira megtetszett a szőnyeg, hogy azt találtam ki, én is készítek egy ilyet a barátnőm Hanna nevű kislányának. Annyiban akartam csak változtatni, hogy élénkebb színeket használtam, mert kis korában a fiam az élénkebb színű kölcsön játszószőnyegért volt oda, ezt észre se vette. Most már, hogy beszél, majdnem minden képet megmutat és megnevez.
Tehát próbáltam kitalálni hogy is készülhetett. Na persze nem gondoltam, hogy ilyen szépre sikerül, mentségemre legyen a mienket egy varrónő készítette, de azért nem lett olyan nagyon rossz:


Aztán csiszoltam a technikán: felhasználtam, amit megtanultam az első készítésénél, és amikor egy barátnőm is készített egyet, ellestem, hogy jobban járok, ha a hátsó anyagot varrom vissza szegélynek és nem varrom le a négyzeteket, és  így amikor a tesóméknál megszületett a kis Saci, készítettem nekik is egyet. Azt hiszem kicsit jobban sikerült, mint az előző.

És az elkészítésről, nagy vonalakban: Mindkét szőnyeg olyan 80*110 cm-es. Azt hiszem 1 méter hosszú, 1 cm vastag vatelint vettem, és azt vágtam ketté. Először a mintákat kivágtam, és 0,5 mm-es, közepes cikk-cakk öltéssel rávarrtam a négyzetekre. Első esetben olyan 30 centis, a másodikban 20 centisek a négyzetek. Majd összevarrtam a négyzeteket soronként 2 mm-es sima öltéssel, majd a sorokat is egymással. Visszahajtottam a hátsó anyagot, rátűztem a vatelinre, ráhelyeztem az első anyagot és összevarrtam a szélén. Így nem is tűnik nehéznek, de azért ráment néhány órám az elkészítésre.