Órák

Kezdetben nem tudták eldönteni, hogy merre járjon az óra. Járt a mostanival megegyezően és ellentétesen is. Majd egyre kihaltak az ellentétesen járó órák, és megszokták az emberek, hogy az óra arra jár, amerre. Amerre most. A régi időkből van Németországban egy templomon egy óra, ami még a régi, kaotikus időszak emlékeként a számunkra megszokottól ellentétesen jár. És van egy az Állatkertben is, Budapesten, a Varázshegy előterében:

Persze vannak olyan érvek, hogy ha napórát gyártunk, akkor az is a most megszokott óramutató járásával megegyezően jár. Talán eddig ez volt a legütősebb érv, amit hallottam a "mertcsak"-on kívül.

Budapesten is van egy izgalmas óra: a régi ELTE TTK épületének oldalában, a Múzeumkőrúton van az az óra, ami régen a legpontosabb volt. A csillagokhoz állították, és aki pontos időt akart, elsétált hozzá, és beállította az óráját. Még most is működik, és pontos ;)

Bernoulli közöttünk

Az alábbi kép fiam születésnapján készült. Tökéletes kép Bernoulli törvény szemléltetésére:

133 éves évforduló

161 év alatt nagyon sokat változott a technika. Ez sok mindenben tetten lehet érni, én most mégis a villámok megörökítését választottam.
1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének, amikor Louis Daguerre a francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette a vegyi eljárást részletezve ismertette a - leginkább  Nicéphore Niépce által kidolgozott - dagerrotípia készítését. Néhány évvel később Thomas Easterly 1847. június 18-án este 9-kor készített dagerrotípiáját mondják az elsőnek, ami villámot ábrázol. Állítólag véletlenül sikerült a villámot elkapni. Sajnos a fémlemez megsemmisült, és csak egy fénykép maradt fent róla. 

Így hivatalosan William Nicholson Jenningst (1860-1946) tartják az első fotósnak, akinek sikerült villámot fényképeznie 1882 szeptember 2-án, 133 évvel ezelőtt Annyira megtetszett ez a dolog neki, hogy ezután még nagyon sok fotót készített. Persze itt a "nagyon sok" fél tucat fennmaradt fotót jelent. Mi ez ahhoz képest, ami a mai technikával készül, egy kattintással több százezer képet kapunk. Jenningst érdekelte, hogy valóban cikkcakkban megy a villám, mint ahogy ábrázoljuk, vagy csak megcsal a szemünk?

Bár a CCD-t már 1969-ben feltalálták, a digitális forradalom még váratott magára. A gyorskamerák legalább 250 felvételt készítenek másodpercenként. Van olyan kamera, amelyik 1000 felvételt is tud. Egy ilyen videón már jól látszik az, hogy először egy elővillám ionizálja a levegőt, mintegy csatornát készítve a későbbi, nagy villám számára. A villám ekkor már 40 000 A erősségű, 180 km/h sebességű és mintegy 3000 K hőmérsékletű. Utóbbi miatt van a dörgés: a hirtelen felmelegített levegő indította lökéshullámot halljuk dörgésnek. 

Rakéta-elv

Egy gyorskamera örökített meg egy rakétaként működő pezsgőspalackot. Nagyon hálásak vagyunk a felvételért!

Rezgések és illúziók

Ha egy harmonikus rezgés merőleges vetületét vizsgáljuk úgy, hogy megfelelően választjuk ki a periódusidőt, és a kezdősebességet, és a határfeltételeket, akkor .... valószínűleg már nem sok ember olvas tovább. Ezért inkább egy videót mutatok. Ugyanerről.

Ne próbáld ki a vizsgálaton!

Ha véletlenül MR vizsgálatra kell mennie az embernek, akkor minden fémtárgyat kint kell hagyni. Mivel az MR mágneses rezonancia eljárás alapja az, hogy egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. (Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú (1). A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges.)

A felvételen az látszik, hogy milyen irtózatosan erős egy ilyen berendezés. A berendezés belsejében 1 tesla nagyságú mágneses erőtér van. Összehasonlításképpen a Föld mágneses terének ereje 0,00005 T, egy hűtőmágnes 0,02 T...

Fénytörés

Olyat már mindenki látott, hogy a tábortűz felett remeg a kép. Vagy remeg éjjel a csillagok képe. És biztosan rá is jött, hogy ez a levegő különböző részeinek eltérő törésmutatójával magyarázható: a fény ezen keresztül nézve megtörik. De az agy már megtanulta, hogy ott vannak a dolgok, mint ahonnan a fény egyenes vonalban terjed, így gondolatban meghosszabbítja a megtört vonalat. De a meleg felfelé száll, a levegő ritkul, amikor felfelé megyünk, így a törésmutató, és a tárgy helye is máshova kerül.
Ugyanezt az eljárást kissé felerősítve és leképezve lencsék segítségével láthatjuk az alábbi videón. A sok kísérlet megmutatja a láthatatlant. Azt, ami nem annyira erős jelenség, mint a tábortüzes, de sokat elárul a fizikai folyamatról...

megdöbbentő, de ezzel a technikával még a hangrobbanás is kimutatható!