Tömegközéppont és állásszilárdság

Hát ennél a résznél ha figyeltek is fizika órán, valószínűleg nem tulajdonítottak nagy hangsúlyt az alábbi videó illetve képsorozat résztvevői.

Don Pettit és a LEGO

Don Pettit amióta fent van a nemzetközi Űrállomáson, időről időre mindig jelentkezik. Rettentő szimpatikus nekem, hogy a fenti élményeit közkinccsé teszi, hogy egy kicsit általa mi is elszakadunk a Földtől.
Most éppen LEGO-ból kis Van der Graaf generátort készített. És egy alap kis elektrosztatika órát rittyentett a fenti tárgyak/emberek segítségével.

Matematika és művészet

Azaz a szimmetriák. Ez a matematika egyik azon területe, ami leginkább látványos. Amire nemcsak a matematikusok mondják, hogy szép.
A szimmetriák szépen megérthetőek M.C. Escher holland grafikus műveiből. De fontos szerepük van a szilárdtest fizikában, a kristályrácsok felépítésénél.
Van egy nagyon egyszerű, de annál szebb program, a KALI, amivel a megfelelő szimmetriacsoport kiválasztása után nagyon szép ábrákat tudunk rajzolni. Mostanában webes felületen terjedt el, de még fellelhető a gépre letölthető win95-ös változata. Utóbbi azért praktikus, mert ekkor nagyobb képernyőben nézhető, és ha jól emlékszem ki is nyomtatható az ábra.
És persze mind tetején ott van Penrose híres csempézése. Ami egybe se illik bele. Ami kapcsán Nobel díjat is osztogatnak. De erről majd egyszer máskor.

Napfogyatkozások és átvonulások

2012. május 21-én gyűrűs napfogyatkozást lehetett megfigyelni. A szokásos képektől eltérően most nézzük meg, hogy hogyan látszódott mindez a MTSAT (Multi-Functional Transport Satellite) műholdról.
Akik a "kis foltban" tartózkodtak, és felnéztek az égre, azok látták a napfogyatkozást. Valahogy így:

Szerencsére a Nemzetközi Űrállomáson lévő Don Pettit egyre sűrűbben mutatja meg, hogy miként is látszódik 400 km magassgból a földünk. Most is készített egy videót a mozgó árnyékról.




És ha például a Jupiter felszínén lennénk, akkor így nézne ott ki, amikor négy holdja közül kettő, az Io és a Ganymedes árnyéka a felszínre vetül:

Itt a holdak jól kivehetőek. Azonban ha a hold a Jupiter előtt van, akkor nem mindig látszik, ha a Jupiter felhői fényesebbek. Máskor is csak alig kivehető. Mint például ezen a képen. Az pedig nagy érdem, ha valaki olyan képet tud készíteni, amikor a hold a bolygója előtt van, de az árnyékot eltakarja....

Egyébként pedig ezt is átvonulásnak hívjuk, csak itt a hold vonul át a fényes bolygója előtt.
Amitől pedig hangos a sajtó, az a június 6-ai Vénusz átvonulás a Nap előtt. Ugyanis legközelebb 122 év múlva lesz ilyen esemény. Egy nagyon érdekes cikk olvasható az eseményről a Magyar Csillagászati Egyesület honlaján. És érdemes ezt a közel 20 perces videót is megnézni a 8 évvel ezelőtti, kissé szerencsésebb időben történő Vénusz átvonulásról:


És ha már itt tartunk, akkor említsük meg a Stellarium nevű csillaagvizsgáló programot, ami ingyenesen letölthető. Vele csillagvizsgálás előtt felkészülhetünk, hogy mit fogunk, és hol látni. De megnézhetjük az eget születésünk pillanatában, vagy akár a Vénuszról is nézhetünk Földfázisokat...

Bombázók és a hajítás

Ha a repülőgéppel együtt mozgó koordináta rendszerből figyeljük a bombák mozgását, akkor úgy tűnik, mintha egyszerűen szabadon esnének a bombák.

Közben persze a repülőgép ad egy vízszintes irányú kezdősebességet is. Így a külső szemlélő parabola pályán látja esni a bombákat.

Ha pedig a becsapódásokat figyeljük, akkor azok egyenletesen követik egymást a földön:

Örök optimista

Alapjában véve egész jól élünk. Mindig lehetne rosszabb is:

Körmozgáshoz

Biztosan sokan tapasztalták már golyópálya vagy autópálya építésnél, hogy nem megfelelő sebességgel elindított autó vagy golyó képtelen körbemenni a hurkon. Kiszámolható a szükséges sebesség, az autósra ható nyomóerő. És ha már megvan a megfelelő sebesség, miért ne építenénk meg igazi autóhoz?! Hát volt, aki megépítette:

De ha már számítás, és körmozgás, akkor biztosan senkinek nem meglepő, ha a kanyarban bedőlő motorost lát, vagy ha nem a motor, akkor a pálya dől be...

A következő mutatvány pedig egyenesen félelmetes. Félelmetes az a könnyedség, holott az előzőekből láttuk, hogy sebesség az van.

És ez bár nem egyenletes körmozgás, hanem gyorsuló, de találtam egy egészen izgalmas videót, ahol Gécsek Tibor (Európa-bajnok, kilencszeres magyar bajnok kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölé) mesél a kalapácsvetésről. Egészen sok fizikával a háttérben, nyílt felhívásként, hogy utána számoljon az ember.