Irodalmi csere-bere

Nem vág nagyon szakmába, de az ötlet zseniális! A Roham Kávézóban (Vas utca 16., Budapest, 1088) április 17-én 15 és 18 óra között irodalmi csere-bere piac lesz. El kell vinned a megunt/kétszer kapott/fölösleges könyveidet, cserébe kupont kapsz, amivel a többiek által hozott könyvekből válogathatsz. A program részletesebb leírását megtalálhatod az arckönyves oldalukon, vagy gondolom előbb utóbb a fenti honlapon is fent lesznek az infók. Az ötlet nagyon jó, és van is itthon jó pár könyv, ami célt tévesztett. Lehet másnak az lesz a nagy kincs.

Az első sugárterápia

A sugárterápia a
rák elfojtására alkalmazza az ionizáló sugárzás roncsoló hatását. Azt a biológiai tényt használják ki, hogy az ionizáló sugárzás által keltett hibákat a sejt hibajavító rendszere kijavíthatja - ha van rá ideje. De a ráksejtek gyorsan osztódó sejtek, így erre nincs idejük. A rákos sejt elhal, míg az ép testi sejt ki tudja javítani a hibákat. Olyan magas dózist kell alkalmazni, hogy megölje a rákos sejteket, de életben hagyja a biológiailag kontrollált módon, ritkábban osztódó ép sejteket. Ez elérhető, ha csak a rákos szervet teszik ki, célzottan kemény röntgensugárzásnak, a többi testrészt ólomtkarással védik.

A módszer úttörője Szilárd Leó volt, aki saját hólyagrákjának kezlésére lokálisan 50 Sv dózist alkalmazott, teljes sikerrel. A hólyag mondjuk elégett, de Szilárd Leó rákmentes lett.

Csak összehasonlításképpen, hogy mekkora dózis az az 50 Sv. Egy átlagos fogröntgen esetén az átlagos dózis 0,3mSv. Manapság ha valaki sugárterápiában részesül, akkor esetenként kb 40 mSv dózist kap. Pripjaty-ban, egy Csernobil melletti kis faluban a katasztrófa utáni első évben kapott dózis 50 mSv. Tehát ez az 50 Sv meglehetősen sok...

A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.

Természetes atomreaktor

A közép-afrikában lévő Gabonban van egy hely, Oklonak hívják. 1972-ben azt a furcsa felfedezést tették, hogy az Oklóból származó urán a szokott 0,7 % helyett csak 0,4 %-ban tartalmazza a 235-ös urán izotópot. Azt az izotópot, amit manapság az atomreaktorokban használunk, mert lassú neutronok képesek maghasadást előidézni vele. Mikor jobban megvizsgálták az érc összetételét, kiderült, hogy a neodímium izotópjai se a megszokott arányban vannak benne jelen. Az arányokból végül összerakták, hogy mi történt: 1,8 milliárd évvel ezelőtt ezen a helyen egy természetes atomreaktor működött.

Az akkor 0,7 milliárd felezési idejű 235-ös urán koncentrációja a mai 0,7 % helyett még 3% volt. Ma pont ilyen dúsítású urán fűtőelemeket használnak a természetes vízzel  moderált reaktorokban, mint például Pakson is. A H₂O/UO₂ súlyarány 20% körül volt, akárcsak a mai könnyűvíz moderátoros atomreaktorokban. A természetes reaktor 15GWév energiát termelt. Azaz a reaktor 1 millió éven keresztül működött szerény 15 W teljesítménnyel. "Üzemi hőmérséklete" 300°C lehetett.  A nagy kőzetnyomás alatt ekkora volt a víz forráspontja. A vízzel moderált raktor üregtényezője miatt önmagát szabályozta: fölhevülés esetén a víz elforrt, így nem volt mi lassítsa a neutronokat, így a reaktor leállt.

A neutron-láncreakciót tehát a természet is ismerte.

A fenti történet is Marx György Atomag-közelben című könyvéből van.

Érdekességek a radioaktív sugárzásról

Az Indexen jelent meg egy cikk a mindennapi sugárterhelésről.
Érdemes végig olvasni.
Erről sok minden jutott eszembe. Például, hogy sokat szoktunk beszélni a sugárvédelemről, a dózisokról a modern fizika tanítása közben. A Fukushimai atomerőmű baleset óta persze ez megint előtérbe került. Van egy kép, amit végre sikerült teljes, olvasható méretben letöltenem. Ez szemléletesen mutatja, hogy egyes tevékenységeknek mekkora a dózisa.

Jó példák vannak a képen, de azért hadd idézzek néhány érdekességet a témában íródott egyik legjobb könyvből, Marx György Atommag-közelben-ből.

A képen van egy olyan mondat, hogy házban lakni is kockázat. Miért?! (A szemléletes ábra után egy kis száraz - de szerintem érdekes - adathalmaz következik...)

A lakosság sugárterhelésének zömét a radon okozza. Ezt nagyon kevesen tudják. Ez a 3,8 napos felezési idejű nemesgáz is radioaktív. Főképpen a talajból diffundál ki, és kb 15%-a diffúzióval, de nagyobb, 45%-a nyomáskülönbség által szívott talajlevegővel  keresztül érkezik a lakásba (repedéseken, csatornákon, villanyvezetékek mentén). Az építőanyagból is diffundál ki, ez olyan 20%-át teszi ki a szobában mérhető radon koncentrációnak. A külső levegőből 17%, vízből 2%, konyhai gázból 1% érkezik. A radon okozta sugárterhelés túlnyomó része a radon tüdőfalra telepedett radioaktív bomlástermékeinek alfa sugárzásából származik. Ha a levegő poros, füstös, akkor több radon tud tapadni a szemcsékre, így több is jut be a tüdőnkbe, ami tüdőrákot okozhat.
Tehát - főleg télen - a lakásokban elég magas a radon koncentráció. Értéke életmódunktól, a lakásunk elhelyezkedésétől, a nyílászároktól függően 0,5 és 3 mSv értékek közt változhat. Átlagosan a radonból származó sugárterhelés értéke 1,4 mSv/év. Ha számolunk egy kicsit, és ha 10 millió embert veszünk, a kollektív dózis 14 000 Sv fő/év, ami 700 fő/év kollektív kockázatot ad évente. Ez több, mint ahányan balaesetben meghalnak évente, de a dohányzás által kiváltott rák ennél kb 40-szer ennyi áldozatot szed.

Hogyan lehet csökkenteni a radon koncentrációját a szobában? Ha a lakás elhelyezkedésén nem tudunk változtatni, akkor szellőztetéssel. Gyakori szellőztetéssel.

Holnap egy természetes atomreaktorról fogok írni...

Animáció a CERN-i MoEDAL kísérletről

A videót kollégám Humphrey Jones blogán láttam meg, és vettem át. Köszönet érte. Ő egy kicsit ír is róla, ezt most időszűkében nem fordítom.

Lánchíd sötétben

Este 20.30-kor lekapcsolták Budapest díszkivilágítását egy órára, a Föld Órájára. Ezen a kis videón a Lánchíd, a Bazilika és a Magyar Tudományos Akadémia sötétül el.

Föld órája

Március 26-án, szombaton este 20.30-tól lesz a WWF Föld órája. Azzal, hogy egy órára lekapcsoljuk a világítást, eltökéltségünket fejezzük ki bolygónk megóvása mellett.

Budapest fényei elsötétülnek: sötétbe borulnak a hidak, a Parlament és a Duna-korzó, lesz remek zene és buli a várudvaron kongadobosokkal, tűzzsonglőrökkel, fényfestőkkel, és fényküllős biciklisekkel. A Ferihegyi repülőtér (vagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér?) teljesen lezárja az egyik kifutópályáját a Föld Órája időtartama alatt. Ez nem lesz olyan látványos, mint mondjuk az Eiffel-torony vagy a Burdzs Kalifa elsötétedése, de igencsak sok energiát takaríthatunk meg vele, ugyanis a világítótestek összteljesítménye körülbelül 84 000 Watt...
Az akcióhoz cégek is csatlakoztak, és "híres emberek" is elmondják véleményüket a dologról. Többet olvashatsz a földórája.hu oldalon.