Egyensúly - házilag elkészíthető kísérletek

Szép kis kísérletek egymás után az egyensúly témaköréhez. A magyar srácok videóját már a Minute Physics is felkapta, azóta rengetegen nézték meg:

Foucault ingája és giroszkópja

 1851-be Foucault francia fizikus a párizsi Pantheonban 67 méter hosszú és 28 kg tömegű ingájával bebizonyította, hogy a Föld forog.

Egy eredeti rézkarc az eseményről:

Most így néz ki:

Közelről az inga feje:

Animáció az inga alatt elmozduló Földről:

Videó animáció ugyanerről:

 Foucault másik nagy találmánya a giroszkóp volt:

itt jobban látszik, hogy a középső tengely forgási síkja megmarad.

Buzz Aldrin az űrben:

iPhone "új" giroszkópja:

Autó giroszkóppal

Gyönyörű jelenségek a felületi feszültség és a folyadékok témaköréből

Ebben a bejegyzésben már feltételezem, hogy az olvasó tudja, hogy mi a felhajtóerő, felületi feszültség,  és a hajszálcsövesség. Így csak olyan képeket, videókat és jelenségeket mutatok be, amelyeket érdemes megfigyelni.
Legelőször a már az órán említett molnárkát nézzük meg.
És jöjjön az ígért vízcseppes videó. De előbb nézzük, mi történik, ha egy gyors kamerával vesszük fel azt, ahogy egy csepp beleesik a vízbe: legyen itt erre egy kis videó.
A kedvencem pedig, amikor a vízfelületet rezegtetve ugrándozásra bírjuk a cseppeket:
és egy másik:

De további vízcseppes videót láthatunk itt is.

Vajon mi történik az űrben, ha valaki kicsavar egy vizes törölközőt? Ezzel a kérdéssel nyerte meg két új-skóciai középiskolás, Kendra Lamke és Meredith Hatfield, a Kanadai Űrügynökség versenyét, ahol a legérdekesebb, mikrogravitációban végrehajtható kísérletet keresték az illetékesek. Az iskolások tippje az volt, hogy a kicsavart víz nem hagyja el igazán a törölköző közelét. A kísérletet Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kanadai parancsnoka végezte el:

Majd hasonlítsuk össze egy sima fénymásolópapír és a wc papír elektronmikroszkóppal készített képét. Melyik melyik lehet?

Visszakanyarodva a felhajtóerő témaköréhez, érdemes beszélni egy fura jelenségről.
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.

És akkor a végérre egy igazán izgalmas videót tartogattam:

A következő borautomata előállításáért kisötöst ajánlok, amit év végéig lehet becserélni :

Úszás - lebegés - süllyedés

Az import szőlő sűrűsége nem volt megfelelő az órán. Mivel kissé drága mulatság felvásárolni több fajtát, így megismételjük a kísérletet csokival és szénsavas üdítővel. De ha most meg a szénsavból lenne kevés, akkor itt egy bizonyíték, hogy volt már, amikor ez a rém bonyolult kísérlet sikerült.

Sok helyen találkozunk az úszás/lebegés/süllyedés jelenségével.
A halak az úszóhólyagjuk méretének változtatásával tudnak emelkedni vagy süllyedni a vízben. Hasonló elven működnek a tengeralattjárók is, amikor vízzel árasztanak el részeket. Ha többet szeretnél róluk olvasni, akkor ide érdemes ellátogatni - az animációt is innen vettem.
 
Mi köze lehet mindezeknek az alkohol fokmérőhöz? Mi lehet a működésének elve?

A Csodák Palotájában ki is lehetett próbálni a Bermuda háromszöges eszközt. Mi köze a dolognak a felhajtó erőhöz?

A végére pedig egy elég izgalmas dolog: hogyan lehet, hogy a narancs úszik a vizen  míg a megpucolt lesüllyed?!

Víz hullámok

Az alábbi videóban hanggenerátorral hozzák rezgésbe egy vízsugarat. A látvány magáért beszél. Jó lenne egy jó hanggenerátor a fizika szerárba...

Túlhűtés, kristályosodás és egyéb érdekességek a hőtanon belül

Miért is sózzuk a jeges utat? Nézzük meg a jég olvadáspontja mitől is függ? Videó itt.
Lássuk az "instant havas" videót itt. Ugyanezt a kísérletet néhány lelkes amatőr infrakamera előtt is elvégezte:

Vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy azt vizsgálják, mitől függ a jégcsapképződés. Nézzünk meg néhány mesterséges jégcsapot itt. A kristályképződés és túlhűtés jelenségéről pedig nézzük meg az alábbi videókat.

Instant jeget is készíthetünk szódabikarbóna és ecet segítségével.

Tömegközéppont és állásszilárdság

Hát ennél a résznél ha figyeltek is fizika órán, valószínűleg nem tulajdonítottak nagy hangsúlyt az alábbi videó illetve képsorozat résztvevői.