2013. április 28., vasárnap

Gyönyörű jelenségek a felületi feszültség és a folyadékok témaköréből

Ebben a bejegyzésben már feltételezem, hogy az olvasó tudja, hogy mi a felhajtóerő, felületi feszültség,  és a hajszálcsövesség. Így csak olyan képeket, videókat és jelenségeket mutatok be, amelyeket érdemes megfigyelni.
Legelőször a már az órán említett molnárkát nézzük meg.
És jöjjön az ígért vízcseppes videó. De előbb nézzük, mi történik, ha egy gyors kamerával vesszük fel azt, ahogy egy csepp beleesik a vízbe: legyen itt erre egy kis videó.
A kedvencem pedig, amikor a vízfelületet rezegtetve ugrándozásra bírjuk a cseppeket:
és egy másik:

De további vízcseppes videót láthatunk itt is.

Vajon mi történik az űrben, ha valaki kicsavar egy vizes törölközőt? Ezzel a kérdéssel nyerte meg két új-skóciai középiskolás, Kendra Lamke és Meredith Hatfield, a Kanadai Űrügynökség versenyét, ahol a legérdekesebb, mikrogravitációban végrehajtható kísérletet keresték az illetékesek. Az iskolások tippje az volt, hogy a kicsavart víz nem hagyja el igazán a törölköző közelét. A kísérletet Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kanadai parancsnoka végezte el:

Majd hasonlítsuk össze egy sima fénymásolópapír és a wc papír elektronmikroszkóppal készített képét. Melyik melyik lehet?















Visszakanyarodva a felhajtóerő témaköréhez, érdemes beszélni egy fura jelenségről.
A sörben lévő kis buborékok ahelyett, hogy felfele szállnának lefele úsznak. Pedig biztosan könnyebbek, mint a folyadék, felfele kellene úszniuk, nem?
Ez a kérdés a Stanford Egyetem kutatóit is annyira megfogta, hogy külön oldalt szántak neki, népszerű témája miatt interjúkat adtak (az interjú szövege itt elérhető), lefilmezték és kielemezték a folyamatot.
És akkor a végérre egy igazán izgalmas videót tartogattam:
A következő borautomata előállításáért kisötöst ajánlok, amit év végéig lehet becserélni :

2013. április 11., csütörtök

Úszás - lebegés - süllyedés

Az import szőlő sűrűsége nem volt megfelelő az órán. Mivel kissé drága mulatság felvásárolni több fajtát, így megismételjük a kísérletet csokival és szénsavas üdítővel. De ha most meg a szénsavból lenne kevés, akkor itt egy bizonyíték, hogy volt már, amikor ez a rém bonyolult kísérlet sikerült.

Sok helyen találkozunk az úszás/lebegés/süllyedés jelenségével.
A halak az úszóhólyagjuk méretének változtatásával tudnak emelkedni vagy süllyedni a vízben. Hasonló elven működnek a tengeralattjárók is, amikor vízzel árasztanak el részeket. Ha többet szeretnél róluk olvasni, akkor ide érdemes ellátogatni - az animációt is innen vettem.
 
Mi köze lehet mindezeknek az alkohol fokmérőhöz? Mi lehet a működésének elve?

A Csodák Palotájában ki is lehetett próbálni a Bermuda háromszöges eszközt. Mi köze a dolognak a felhajtó erőhöz?

A végére pedig egy elég izgalmas dolog: hogyan lehet, hogy a narancs úszik a vizen  míg a megpucolt lesüllyed?!

2013. március 18., hétfő

Víz hullámok

Az alábbi videóban hanggenerátorral hozzák rezgésbe egy vízsugarat. A látvány magáért beszél. Jó lenne egy jó hanggenerátor a fizika szerárba...

2013. március 11., hétfő

Túlhűtés, kristályosodás és egyéb érdekességek a hőtanon belül

Miért is sózzuk a jeges utat? Nézzük meg a jég olvadáspontja mitől is függ? Videó itt.
Lássuk az "instant havas" videót itt. Ugyanezt a kísérletet néhány lelkes amatőr infrakamera előtt is elvégezte:

Vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy azt vizsgálják, mitől függ a jégcsapképződés. Nézzünk meg néhány mesterséges jégcsapot itt. A kristályképződés és túlhűtés jelenségéről pedig nézzük meg az alábbi videókat.
Instant jeget is készíthetünk szódabikarbóna és ecet segítségével.

2012. november 12., hétfő

Tömegközéppont és állásszilárdság

Hát ennél a résznél ha figyeltek is fizika órán, valószínűleg nem tulajdonítottak nagy hangsúlyt az alábbi videó illetve képsorozat résztvevői.

2012. június 16., szombat

Don Pettit és a LEGO

Don Pettit amióta fent van a nemzetközi Űrállomáson, időről időre mindig jelentkezik. Rettentő szimpatikus nekem, hogy a fenti élményeit közkinccsé teszi, hogy egy kicsit általa mi is elszakadunk a Földtől.
Most éppen LEGO-ból kis Van der Graaf generátort készített. És egy alap kis elektrosztatika órát rittyentett a fenti tárgyak/emberek segítségével.

2012. június 6., szerda

Matematika és művészet

Azaz a szimmetriák. Ez a matematika egyik azon területe, ami leginkább látványos. Amire nemcsak a matematikusok mondják, hogy szép.
A szimmetriák szépen megérthetőek M.C. Escher holland grafikus műveiből. De fontos szerepük van a szilárdtest fizikában, a kristályrácsok felépítésénél.
Van egy nagyon egyszerű, de annál szebb program, a KALI, amivel a megfelelő szimmetriacsoport kiválasztása után nagyon szép ábrákat tudunk rajzolni. Mostanában webes felületen terjedt el, de még fellelhető a gépre letölthető win95-ös változata. Utóbbi azért praktikus, mert ekkor nagyobb képernyőben nézhető, és ha jól emlékszem ki is nyomtatható az ábra.
És persze mind tetején ott van Penrose híres csempézése. Ami egybe se illik bele. Ami kapcsán Nobel díjat is osztogatnak. De erről majd egyszer máskor.