Kövesd az UARS lezuhanását

Sok műhold kering körülöttünk, sok lezuhan, és elég a légkörben. Az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite, azaz a Felső Légköri Kutató Műhold) azért más, mert elég nagy, így nem fog sok kis darabra szétesve elégni, hanem jelentős darabok be is csapódnak majd. A NASA beszámolója szerint a közel 6 tonnás UARS nemsokára eléri a légkört, és ezzel felgyorsul a zuhanása.
Előzetes számítások szerint pénteken este 8 és éjfél között lép majd be légkörbe. Ha fél 10 környékén történik a zuhanás, úgy az Ausztria és Csehország felett lezajló események fénye hazánkból is (elsősorban az osztrák határhoz közel) látható lehet - írja az Origo. Egyelőre ismeretlen, hogy az a 800 kilométeres sáv, melybe a műhold zuhanni fog, a Föld melyik pontjára esik majd, ezt csak a becsapódás előtt 2 órával lehet majd megmondani. Számítások szerint 1 a 3200-hoz az esélye annak, hogy emberi sérülést okoz majd, nagyobb valószínűséggel azonban valamelyik óceánban végzi majd pályafutását.

Eredetileg az 1991-ben fellőtt műhold érkezését október elejére várták, ám a megemelkedett naptevékenység miatt felhevült a felső légkör, mely így jobban lassította a használaton kívül keringő műtárgyat. A műhold pályája az alábbi (néha nehezen betöltődő) oldalon követhető.

A bejegyzés írása idején éppen Ausztrália partjai felett suhan el az UARS  7,79 km/s sebességgel 195 km magasan.

Azért tudnak valamit a Kutatók Éjszakája szervezői, hogy még egy ilyen nagyszabású kísérletet is bevállaltak ;)

Forrás: NANA, Space.com, Időkép

Szoba kilátással

Philip Bloom utazásai alatt, 2009 októberétől kezdve egy éven keresztül rögzítette hotel ablakaiból a kilátást.
Room with a view: 1 year of timelapses from hotel windows from Philip Bloom on Vimeo.

Tudományok hídja szombat délután

A Lánchídon rendezik meg a Tudományok hídját most szombat délután négy órától. Szerintem mi kinézünk. És te?
Itt megnézheted a hivatalos plakátot, amiről kiderült, hogy kik hol mit csinálnak.

UPDATE: Voltunk kint. Annyian voltak, hogy legközelebb célszerű lenne az Erzsébet hidat kinevezni tudományok hídjának ;) A kiállítók türelemmel ismételték el ezredszer is a magyarázatokat. Ezúton is köszönet érte. A Puli standjánál elég sokat időztünk. Ezúton is köszönöm Pathy Miklósnak, hogy válaszolt minden kérdésemre. A lenti kép a Puli modelljéről készült, ahogy éppen a Lánchíddal küzd - sikeresen:

Műholdnév pályázat

Indul egy rajzpályázat. Sajnos  csak 9, 10 és 11 évesek rúghatnak labdába. De a legjobb, legkreatívabb rajz készítőjéről a Galileo program egyik műholdját nevezik el és úgy lövik fel a világűrbe.

A Galileo Program Európa saját műholdas navigációs rendszere lesz, 27 műholddal. Ezek a Földtől több, mint 20 000 km távolságra keringő rendszert alkotnak majd. Az első két műholdat 2011 harmadik negyedévében hordozórakéták segítségével tervezik fellőni. Az egyik műholdat egy Belgiumban élő, a másikat pedig egy Bulgáriában élő gyermekről nevezik el. A többi műholdat szintén európai uniós tagállamban élő gyerekekről nevezik el.
Részletekért kattints ide.

Kísérletek animálva

Azt gondolom fizika órán első a kísérlet. Persze bizonyos dolgokat nehéz vagy nem túl célszerű kikísérletezni, mondjuk a Rutherford kísérletet, vagy az atomerőműnél a vészleállást. Ilyenkor jól jön egy pofás kis animáció, főleg, ha helyes fizikai elméleteken alapszik. De ismétlésnek is jó, ha az órán látott kísérletet nézzük meg újra. Berendezések fotóival és rövid videókkal is találhatunk. Nem néztem végig az összes animációt, de szeretném hinni, hogy az ELTE fizikusaiban lehet bízni. Ajánlom a sulifizika animáció gyűjteményt.

A Brocken-hegyi kísértet

Az érdekes légköroptikai jelenség akkor fordul elő, ha egy személy árnyéka egy felhőre vagy ködrétegre vetül. Az árnyékot színes, gyűrű alakú glória övezi, amely diffrakciós jelenség révén keletkezik az apró lebegő vízcseppeken.
Az alábbi fotót Luc Perrot hegymászó készítette a  a Reunion-szigeten 2011. június 10-én. A hegymászók körében ismert hiedelem szerint aki meglátja saját árnyékát, az a hegyekben hal meg.

Forrás: Ez a cikk az Origón

Már én is találkoztam ezzel a jelenséggel: amikor a repülőgép árnyéka egy alacsonyabban lévő felhőrétegre vetül, és ezt a magasból figyelik az utasok, hasonló glóriát láthatunk a gép árnyéka körül. Alábbi képet decemberben készítettem Hollandia felett.

De ha valaki hasonló szivárvány színű karikákat lát fényforrás körül, akkor 1 órán belül menjen el szemészhez, és méresse meg a szemnyomását. Ugyanis az alattomosan támadó zöldhályog egyik tünete épp ez.

Reptéri matek

Gondolom az egyértelmű, hogy a repülés mögött elég erős fizika húzódik meg. De ha jobban belegondolunk a repülőtér irányítása, hogy ne ütközzön össze két gép, hogy a gépek és kiszolgáló járművek a megfelelő útvonalon közlekedjenek, hogy mennyi az elegendő üzemanyag/élelem/innivaló, amivel fel kell tölteni a repülőt, a beléptetési rendszer....egyáltalán: a jegyek megvásárlása mind komoly matematikai számításokat követel.

Például elég ismeretes az a tény, hogy a repülőgép társaságok mindig több jegyet adnak el, mint ahány férőhely van. Ugyanis statisztikailag kimutatható, hogy néhányan soha nem jönnek el. És ha mégis, akkor annak a néhánynak, akinek nem jutott hely, még mindig megéri a sok feleslegesen eladott jegy árából kifizetni a másik repülőjegyet/szállást.
Az Indexen a mai nap arról írtak, hogy a repülőgépbe szállást is nem ártana optimalizálni. Ez mondjuk már bennem is felmerült, csak nem tudom, hogy miért nem én írtam erről cikket?! Mindegy, Jason Steffen megelőzött. Míg mi szenvedünk a beszállással, csomagok elhelyezésével, a gép másik fele üres. Mert jelenleg a légikísérők először a gépek utasterének leghátulra szóló jegyeseit engedik a fedélzetere, majd jön a középmezőny, végül az elöl ülők. Ennél okosabb volna, ha először azokat engednék fel, akiknek ablak mellé szól a jegyük, utána a mellettük ülőket, majd harmadik székre szorulókat. A leggyorsabb megoldás a két módszer sajátos kombinációja lenne - írják - , ez a Steffen-modell. http://www.youtube.com/watch?v=fc1X8VJBfDA&w=500&h=305Lényege, hogy csak minden második üléssorba engednék első körben beszállni az utasokat az ablak mellettiekkel kezdve és hátulról előrefelé haladva. A második eresztésben a kihagyott sorok ablakosai következnének, majd pedig ugyanezzel a sorkihagyásos módszerrel töltenék fel a középső és a harmadik üléseket. Állítólag még az is gyorsabb, ha minden rendezőelv nélkül simán beeresztjük a népet, hadd foglalja el a gépen a helyét.