Zsonglőr fizika

Voltunk ma a budaörsi Verdanapokon. Nem, semmi köze az animációs filmhez: feltuningolt autókat lehetett megcsodálni és néhányat, amint driftel. A programkiírás szerint azért mentünk erre a "családi napra", mert volt helikopter sétarepülés, és a driftelő autókba is be lehetett ülni.
Kemény pénzekért. Utólag elolvasva a programkiírást, valóban: mindenért kellett fizetni, ami elé nem biggyesztették az ingyenes szócskát. Azaz volt egy nő, aki festett gyerekeknek arcot, és felállítottak 4 csocsó asztalt. Mindegy, a fiúk élvezték, csak azok voltak csalódottak, akik tudták, hogy ez másképp is kinézhetett volna.

Megvártuk az INGYENES tűz zsonglőr bemutatót is. Sajnos a duó nevét elfelejtettem, ha valaki emlékszik rá, szívesen fogadnám. Miközben lehetetlen pózokba álltak fel, azon gondolkodtam, hogy milyen iszonyatos erők feszítik az izmaikat.
Az alábbi képek és videó nem a Verdanapokon készült. A blogmentésben megsemmisültek. Azonban kerestem hozzájuk hasonlót:

Hangrobbanás

Egy jó kis ismeretterjesztő videó a hangrobbanásról. Ajánlom.

Parkolás

Megint téma. Legkedvesebb új autómmal gyakoroltam már nyáron a hátrafelé beállásokat, de még szükségem van gyakorlásra. És önbizalomra is. Mert biztosan nem úszom meg, hogy mindig előre állok be párhuzamosan. Bár kiderült, hogy valakinek ez megy már úgy is, hogy csak 26 centivel van több helye, mint az autó hossza. De ezért már Guinness rekordot adnak. Mindenesetre találtam egy jó kis videót, ahol gyakorlati tanácsokat is adnak az ilyeténképpen való beálláshoz. Tiszta fizika.

[Fifth gear] Parking Stunts Volvo Break by berlinois

Sorozat, ami megjósolja a bolygók helyét

1772-ben Johann Daniel Titius azzal állt elő, hogy van egy egyszerű szabálya, ami megjósolja, hogy hol vannak a bolygók a Naprendszerünkben. Rá 6 évvel Johann Bode pontosította a szabályt. Így  róluk nevezték el az alábbiakat Titius-Bode szabálynak:
Vegyük egy egyszerű mértani sorozatot : (0), 3, 6, 12, 24, 48, 96, 192, ... .Adjunk minden taghoz 4-et. Így kapjuk a 4, 7, 10, 16, 28, 52, 100, 196,.. sorozatot. Csillagászati Egységre (CsE) vannak a bolygók. Ha képletben szeretnénk felírni, akkor az n. bolygó helyzete a Nap-Föld távolság egységében a jobb oldalt látható:

Ez a sorozat megadja, hogy milyen távol keringenek a bolygók a Naphoz képest. Mivel a Föld a harmadik bolygó a Naphoz képest, így legyen a Föld-Nap távolság az egység, és osszuk el az összes számot tízzel. Ekkor azt kapjuk meg, hogy hány Nap-Föld távolságra, azaz

Emlékszem, amikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy ez valami állati nagy véletlen.
De azért van benne valami, mert Bode megjósolta vele, hogy lesz egy bolygó a Naptól 19,6 CsE-re. Még nevet is javasolt neki: Uránusz. És valóban: 1781-ben William Herschel fel is fedezte az Uránuszt, a Naptól 19,2 CsE távolságra. Alig 2%-ot tévedett a szabály. A Neptunuszt azonban már nem a szabály segítségével találták meg. Ott utóbb kiderült, hogy a szabály közel 30%-os hibával jelezte a bolygó létét. A Neptunuszt végül 1846-ban fedezte fel Galle. Már többen végeztek számításokat, mert kimutatható volt, hogy az Uránusz pályáját egy másik, nagy tömegű égitest - valószínűleg bolygó - megzavarja.
A Mars és a Jupiter közé is jósolt egy bolygót. Nem tévedt ekkor se túl nagyot: ott van a kisbolygó övezet. A hibák +/-5%-on belül vannak. (ld táblázat)
A Titius–Bode-szabályra szilárd elméleti bizonyosság nincs, de valószínűleg a pályarezonancia és szabadságfokok hiányának kombinációjával magyarázható: a stabil pályák bizonyos Naptól mért távolságokra korlátozódnak. Néhány extraszoláris rendszernél felfedeztek 1:3, 2:3, 2:5 arányú rezonancia pályákat, és úgy tűnik, hogy exobolygó-rendszerekre is érvényes lehet a szabály: eddig az öt bolygóval övezett 55 Cancri rendszerében vizsgálták, és a módosított képlet két további bolygót is megjósolt.
Tehát nem érdemes mindig elvetni a kezdetben furának tűnő gondolatokat....

Goldenblog szavazás

Elindultam a világhírnév felé vezető Goldenblog-on. :) Nem táplálok hiú ábrándokat, de azért jól esne, ha szavaznál a blogomra a szakértő kategóriában! Köszi!

1 tonnás meteorit csapódott Magyarország területére?

Augusztus 5-én, este háromnegyed tízkor rengeteg szemtanú látta, amint egy rendkívül fényes hullócsillag, azaz meteor jelent meg az égen. Végre itthon is történt ilyen, nem csak Kanadában. Visszhangzik a sajtó a hírtől, így nekem is illik róla írni.
A legszebb képet Rosenberg Norbert készítette Adonyból.
Olyan fényes volt ez a hullócsillag,  hogy valószínűleg darabjai még a földet is elérték.
Egy kicsit tegyük tisztába a fogalmakat.
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük. Amikor egy légkörrel rendelkező bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül és részben vagy teljesen elpárolog. A meteoroid útján ekkor a gáz ionizálódik és felizzik. Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük.

A megfigyelések helyéből, az észlelés magasságából és szögéből, a fényességből következtetni lehet, hogy hol is lehet a meteorit. Az Időkép készített a bejelentésekből egy remek kis térképet. Lehet kincsvadászatra indulni: egy (néhány), kb 10 centis éget követ kell keresni....Sok sikert, mindenkinek!

 UPDATE: senki nem találta meg a követ.

Megéri odafigyelni matek órán

Bár ez tananyag a középiskolában, mégis az MIT matematikusainak jutott eszébe, hogy kijátssza a Massachusetts állambeli Cash Winfall lottójátékot, és ezáltal jelentős nyereményre tegyenek szert.
A játék során 46 számból kell 6-ot kiválasztani. A telitalálat esélye így 46 alatt a 6, azaz 1 a 9366819-hez. Azonban a Cash Winfall lottó hét éve alatt mindössze egyszer volt telitalálatos, és vitték el a kétmillió dolláros jackpotot. A nyereményalap így hétről hétre növekszik. ezért a szervezők azt találták ki, hogy évente négy alkalommal úgynevezett "rolldown week" -et tartanak. amikor az addig halmozódó nyereményt telitalálat híján a kisebb nyertesek között osztják szét. A normál hetekhez képest pont annyival lett több a nyeremény (állítólag kb tízszeres), hogy ekkor már megérte játszani. A nagy számok törvényét kihasználva az eladott szelvények több mint felét a matematikus csapat vette meg, és az összesen 1605 kisebb-nagyobb nyereményből is 1105 az övék lett. Az egyetlen kockázatuk az volt, hogy valaki éppen a pénzes héten talál bele a jackpotba, és elviszi az egész nyereményt. De ez szerencsére (vagy nem szerencsére) nem történt meg.
Jó hír, hogy a Cash Winfall szervezői egyébként nem tervezik a játékszabályok megváltoztatását, indoklásuk szerint azért, mert a játék 11 millió dolláros profitot termelt nekik 2010-ben.

Forrás: Index