A Nap képe

Bár megjelent az év képeiből összeválogatott Nagyítás a HVG-n. Találunk benne becsapódó repülőgépet, óriási víznyelőt, természetfotókat és rengeteg katasztrófa fotót. De nálam a nap képe mégis ez:

A képet itt találtam, míg a blog új kinézetéhez kerestem új képeket. Apropó: hogy tetszik az új dizájn?

Virtuális csillagközi utazás

A múltkor írtam a Stellariumról. Ha belenagyítunk már ismert bolygóba, vagy csillagködbe, akkor annak képét kapjuk meg. A Celestia kiegészíti a Stellariumot. A két programot együtt érdemes használni. És szerencsére ez a program is ingyenes, letölthető innen, iPhone-ra meg innen, Androidra meg innen. 

Egy kis ízelítő és billentyűkombináció özön, hogy mit lehet csinálni a programmal: Itt például a bolygóknak nem csak egy oldalát látjuk, hanem körbe is járhatjuk őket az egér jobb gombjával, közelíthetünk-távolíthatunk (az egér görgőjével, vagy a "," és "." billentyűkkel). Az "enter-célállomás-enter-G (mint go)" paranccsal bárhová utazhatunk az ismert világegyetemben, de ha csak a Naprendszerünkben akarunk utazgatni, akkor a bolygó Naptól vett sorszámát és a "G"(,mint go) billentyűvel odaugorhatunk. Az "O" betűvel kirajzolhatjuk a bolygó pályáját is. Visszamehetünk időben, és megnézhetjük mit látott Galilei, de fel is gyorsíthatjuk az időt (L billenytűvel), ami igencsak hasznos, ha mondjuk a Vénusz fázisait szeretnénk megnézni, vagy érdekel milyen lesz a csillagos ég 3223-ban, de lassíthatjuk is (K), ha például Napfogyatkozást szeretnénk nézni, vagy Napfelkeltét a Vénuszról, vagy "megállíthatjuk a világot, (space), ha ki akarunk szállni belőle..."

Megjegyzés: Ha furán néz ki a Föld, akkor a Megjelenítés>Megjelenítési beállításokban ki kell lőni a felhőket, és rögtön szép képünk lesz.

Adventi Nap

Az 1995 december 2-án felküldött, az ESA és a NASA közös Napfigyelő műholdja, a SOHO (Solar & Heliospheric Observatory) folyamatosan fényképezi a napunkat.
Ha kedvünk van gyönyörködni a Napunkban, vagy ha történetesen a sok felhő miatt már el is felejtkeztünk róla, hogy van nekünk egy ilyen, vagy esetleg ha tanulmányozni akarjuk, akkor nagyon jól jön, hogy a SOHO a sok fényképet fel is rakja a honlapjára (ide). De a sok képből kis videókat is nézhetünk....ma, 16 óra 56 perckor például így nézett ki a napunk:

És hogy ne zökkenjünk ki az adventi hangulatból, itt egy otthon elkészíthető adventi típusú nap:

Még hogy az ünnep nem szórakoztató?!

Másik nézőpont

A wikipedia ezt írja róla :"A Ki vagy, doki? (Doctor Who) egy hosszú ideje műsoron levő, a BBC által készített brit televíziós sci-fisorozat (illetve egy 1996-os Dr. Who film). A sorozat egy rejtélyes időutazó, a Doktor kalandjairól szól. A TARDIS nevű időgépével tett utazásai során kísérőivel együtt bejárja az időt és a teret, különféle problémákat megoldva és kalandokba keveredve."

Mark J  McCaughrean csillagász adott elő nekünk a már említett továbbképzésen. Azt hiszem életem eddigi legjobb prezentációját láttam. Volt benne egy rövidke kis videó egy angliában népszerű sorozatból. A sorozat címe: Doctor Who.

Csak mp3-at találtam, de ha meglesz a videó, azt is rögtön pótlom. Itt a hang, alatta a szöveg:

Rose Tyler: Really though, Doctor. Tell me. Who are you?
The Doctor: Do you know like we were saying, about the earth revolving? It's like when you're a kid, the first time they tell you that the world is turning and you just can't quite believe it 'cause everything looks like it's standing still. I can feel it...
[he takes her hand]
The Doctor: - the turn of the earth. The ground beneath our feet is spinning at a thousand miles an hour. The entire planet is hurtling around the sun at sixty seven thousand miles an hour. And I can feel it. We're falling through space, you and me, clinging to the skin of this tiny little world. And, if we let go...
[He releases her hand]
The Doctor: That's who I am. Now forget me, Rose Tyler. Go home.

Jégcsapok

Ha valakinek nem lenne lehetősége kint tanulmányozni a jégcsapokat, akkor nem kell elkeserednie, mert Stephen Morris és Antony Szu-Han Chen, a Torontó Egyetem fizikusai jégcsapokat fejlesztettek változtatható körülmények között. Változtatták a víz összetételét, a levegő áramlását a jégcsap körül.
Azt az eredményt kapták, hogy a nyugodt levegőben növesztett jégcsapok legtöbbje különös lábakat és csúcsokat növesztett, míg a mozgó levegőben létrejövők közel ideális alakúak lettek.
Kiderült, hogy a víz minősége is számít: a desztillált vízből létrehozott jégcsapok nagyobb valószínűséggel lettek szabályos kúp alakúak, mint a csapvízből készültek. A csapvíz szennyeződései felelősek ugyanis a csomós és hullámos formákért.

Jégcsap csapvízből:

Desztillált vízből:

A jégcsapok önmagukban is érdekesek, de alakjuknak és létrejöttüknek tanulmányozása olyan mérnöki alkalmazásokban is fontos, mint a távvezetékek vagy a repülőgépek szárnyainak eljegesedése. "Ha nem értjük a jégcsapokat, akkor azt sem értjük, hogyan jegesedhet el az erős légáramlásoknak kitett repülőgép szárnya"- közölte Morris.

Stellarium - modern csillagda

Volt szerencsém egy igencsak tömény, fárasztó, de rendkívül izgalmas workshop-on résztvennem az ESA és a GTTP szervezésében. Pályázni lehetett a résztvételre. Olyan 20-an voltunk, kb 15 országból. Rengeteg mindent elindított a fejemben, de most csak gyorsan gondoltam felrakom ezt a programot.

A Stellarium olyan, mintha éppen kint csücsülnénk a tiszta égbolt alatt, csak éppen sokkal több: csillagjegyeket rajzolhatunk fel, a régi görög ábrázolásmódjukkal, de nemcsak a görög, hanem más kultúrák csillagképeit is felvihetjük (kínai, inka..)

Belenagyíthatunk a csillagokhoz, bolygókhoz navigálhatunk, kereshetünk név szerint, de megnézhetjük, hogy milyen volt a csillagos ég, amikor születtünk, vagy 3456-ban, és itt le is állok, mert sorolhatnám. Előnye továbbá, hogy ingyenesen letölthető. Tessék kipróbálni, érdemes!

Ja, és iPhone-ra, és Androidra is van Stellarium, csak ha valaki esetleg kütyümániás lenne ;)

Ízelítő:

Fénysebesség mérése mikroval

Így lehet néhány tábla csoki, egy mikro, egy vonalzó és egy szorzás segítségével megmérni a fény sebességét. (index video)